Így nehezíti a kereskedők életét az új Ptk.

Továbbra is vannak pontatlanul fogalmazott részek a számos jelentős változást tartalmazó, 2014. március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvben (Ptk.), állítja a Pest Megyei Békéltető Testület. A nem egyértelmű szabályok a kereskedők és a fogyasztók számára is kellemetlenségeket okozhatnak.

A nyolc könyvből álló, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódex számos jelentős változást tartalmaz, de a fogyasztók mindennapi életét érintő néhány szabály – amely a Pest Megyei Békéltető Testület szerint az eddigiekben is számos kritikát kapott – a továbbiakban is változatlan marad.

Mit kell tenni hibás termék esetén?

Ilyen például, hogy a jelenlegi előírások szerint hibás termék esetében csak „törekednie kell” a kereskedőnek arra, hogy a javítást vagy a cserét legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze, és cserekészülék biztosítása sem kötelező. Szintén nehezen értelmezhető, hogy a hatályos Ptk. szerint „sem a kijavítás, sem a kicserélés nem okozhat jelentős kényelmetlenséget” a fogyasztónak.

„Alapvetően az a probléma, hogy a jelenlegi szabályozás egyáltalán nem egyértelmű, így számos kérdés elbírálása szubjektív megítélésen múlik. A vállalkozások nem lehetnek bizonyosak abban, hogy mikor vétenek a szabályok ellen, és mikor nem. Mit jelent például az, hogy a kijavítást vagy kicserélést »megfelelő határidőn belül« és a fogyasztónak okozott »jelentős kényelmetlenség nélkül« kell elvégezni? Egzakt meghatározások hiányában (például 15 vagy 30 nap) a vállalkozás nem tudja pontosan, mit tehet, meddig mehet el, és persze a fogyasztó sem lehet biztos abban, hogy megfelelően járt el" – válaszolta a Piac&Profit kérdésre Szép Gábor, a Pest Megyei Békéltető Testület kommunikációs referense.

Mit jelent a cégeknek az új Ptk.?
Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Az új polgári törvénykönyv társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, és a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt.
Mikor kötelező a csere?

Azt sem határozza meg a jogszabály (sem a régi, sem az új), hogy a termék meghibásodása esetén a kereskedő hányszor javíttathatja azt meg, mielőtt a fogyasztót megilletné a termék kicserélése, ahogyan arra sincs egzakt szám, hogy hány csere után kell visszafizetnie a vételárat.

A pontatlan, nem megfelelő szabályozás problémájára mutat rá a Pest Megyei Békéltető Testület elé kerülő jótállással, szavatossággal kapcsolatos ügyek egy része is. A vállalkozásokat bizonytalanságban tartja, hogy nincs egyértelmű jogi szabályozás arra vonatkozóan, hogy melyik szakértői vélemény lehet kötelező érvényű.

Egyoldalúak a szakértői vélemények
A fogyasztók azt kifogásolják, hogy a szakértői vélemények sokszor egyoldalúak, és megkérdőjelezhető azok függetlensége, különösen amennyiben a vállalkozók a gyártótól szerzik be az állásfoglalást, mivel erre nézve a hatályos jogszabály nem ad útmutatást. Gyakran előfordul, írja közleményében a testület, hogy ruházati termékeknél, cipőknél a szakértő „szemrevételes vizsgálat” alapján utasítja el a fogyasztó panaszát.
Mindenki számára átláthatóbbá válna, véli Szép Gábor, ha akár a Ptk.-ban, akár a fogyasztóvédelmi törvényben egyértelművé tenné a jogszabályalkotó, hogy – a szavatossági idő első hat hónapjában, illetve a jótállás teljes ideje alatt – a kereskedőnek független szakvéleménnyel kell bizonyítania, hogy a termék meghibásodását a nem rendeltetésszerű használat okozta, valamint ha a jogszabály kimondaná, hogy a gyártó nem számít független szakértőnek.
A faktoring és a lízing is bekerült a Ptk.-ba
A jövő március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) meghatározza a faktoring- és a lízing szerződés fogalmát is, és mindkettő bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A magyar gazdaságban eddig is működött mindkét szerződés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízing szerződést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsősorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo