Így mentenék meg a magyar munkahelyeket

2012. október 16. kedd - 18:30 / kfarkas
  •    

Hároméves, az építés nemzetgazdasági költségvetési keretszámait tartalmazó tervre van szükség ahhoz, hogy kiszámítható legyen a befektetőknek és a kivitelezőknek is a piac - véli az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Az ÉVOSZ javaslatai között szerepel a jövő év végéig tartó uniós költségvetési időszak még szabad forrásainak a mielőbbi lekötése, mivel ez létfontosságú az építőiparnak. Az energiahatékonysági program felfuttatását, továbbá az építési export elősegítését emeli még ki a szakmai szervezet, mint fontos kormányzati teendőt.

Munkahelyek ezreit vesztettük el

Az építőipar helyzetét elemezve az ÉVOSZ rámutat: 2008-hoz képest – napjainkig – az építési beruházások 16 százalékkal estek vissza az EU-ban. Ugyanez az arány Magyarországon 42 százalék. A lakásépítés visszaesése viszont 70 százalékos, és az idén legfeljebb a kívánatos 40 ezer lakás egynegyede épül meg. A felújításoknál is hasonló az arány, ott 400 ezer darab lenne az optimális évente, ehelyett csak 100 ezer újul meg. Az építőipar foglalkoztatottainak száma a válság kezdete óta 280 ezerről 110 ezerre csökkent, a lánctartozás pedig soha nem látott összegre, 400 milliárd forintra növekedett.

Az ÉVOSZ állításait a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják. A júliusi fellendülés után – amikor 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az építőipari termelés – ismét gyenge adatokat produkált az ágazat augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A termelés, 5,3 százalékot esett éves összevetésben, szezonálisan kiigazítva a kibocsátás az előző havinál 5,3 százalékkal kisebb volt. Az esztendő első nyolc hónapjában a termelés összesen 7,0 százalékkal csökkent 2011 azonos időszakához képest.

A két  építményfőcsoport közül az épületek építésének hosszú ideje tartó visszaesése augusztusban is folytatódott, 10,8 százalékkal elmaradva az előző évitől. Az egyéb építmények építése viszont kismértékben, 1,0 százalékkal nőtt, ami a speciális szaképítés ágazat egyéb építményeken végzett munkáinak köszönhető. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 4,6, az egyéb építményeké 0,8 százalékkal csökkent az előző havihoz képest

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 7,3 százalékkal csökkent. Az egyéb építmények ágazatnál 10,3 százalékos esést mértek a statisztikusok. Az építőipari termelés mintegy kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 1,2 százalékkal kisebb volt, mint 2011 azonos időszakában.

Folytatódtak az elbocsátások

A kapacitáskihasználás optimalizálása, a megrendelésállomány csökkenése okozta elbocsátások tovább folytatódnak – a vállalkozások egyharmada számol a következő hat hónapban létszámcsökkenéssel. Azon cégek, amelyek a létszám növeléséről számoltak be, a jövőben az export növelését tervezik, melynek célországai elsősorban Németország, Ausztria és Románia.

A jó üzleti menetet leginkább zavaró tényező továbbra is a megrendelések hiánya, az ehhez társuló konkurencia, illetve a megrendelők fizetőképtelensége.  A fizetőképtelenség olyannyira probléma, hogy a válaszadók 100 százaléka jelezte, kisebb-nagyobb mértékű kintlévősége van, melynek átlagosan 30 százalékát behajthatatlannak minősítették.

A felújítások beindítása felfuttathatná az építőipart

Magyarország 2012 és 2020 között évente kb. 35 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez egyszerre segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.

A MEHI ezért már korábban részletes szakmai javaslatot tett a karbonforintok felhasználására.

Cégbedőlések: még mindig az építőipar vezet
A magas bedőlésű iparágak listáját már hosszú ideje az építőipar vezeti, kiemelkedően magas, 7,24 százalékos bedőlési arányával, amely folyamatosan nő. A textilipar egy éve a második helyen szerepelt a legnagyobb bedőlési arányú szektorok jegyzékén, mára azonban már kiesett az első 10-ből is. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bedőlési aránya egy ideje már emelkedik, és 6,6 százalékos fizetésképtelenségi arányával nem sok bizakodásra ad okot annak ellenére, hogy a dunántúli szállásadók és vendéglátók szerint a válság legjobb nyarát zárták idén, és a hosszú hétvégék is jót tettek a szektornak. Remélhetőleg ezért azok a vendéglátók, akik eddig túléltek, az idei szezonból erőt gyűjtve elindulnak a stabilizálódás útján. A tavalyi évhez képest a bútorgyártás és a bányászat több pozíciót rontott, és ugyan egy éve még nem volt benne a 10 legnagyobb bedőlési arányú szektorban, mára már bekerült.

Eszerint 2013-ban a karbonforintokat a már meglevő Zöld Beruházási Rendszerben kéne felhasználni, a már beadott lakossági felújítási pályázatok finanszírozására. 2014-től pedig egy ún. Nemzeti Felújítási Alapba kerülnének a karbonforintok, amely felújításokat finanszírozna EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé. Bár a karbonforintok már 2012 folyamán rendelkezésre állnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni. Pedig a lakossági felújítások támogatására nagy szükség lenne, hiszen a magyar háztartások rezsiköltségei egyre nagyobbak. Az EU-s források azonban ilyen célokra nem használhatók 2014 előtt, és a 2013-as költségvetés mindösszesen 1 milliárd forintot biztosít lakossági felújításokra, amiből kb. 1000 lakás támogatható.

A lánctartozásokon nem segít a fedezetkezelés kiterjesztése

Kiterjesztené a fedezetkezelői rendszert a Belügyminisztérium a közbeszerzések hatálya alá eső beruházásokra is, hogy csökkentse a lánctartozások mértékét az építőiparban. Az ÉVOSZ szerint azonban ezzel amellett, hogy szükségtelenül nagy terheket rónak a vállalkozásokra, nem lehet felszámolni a jelenséget.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a közbeszerzéssel meghirdetett beruházásoknál nem kötelező a fedezetkezelés intézménye, mindez azonban megváltozhat, mivel a  Belügyminisztérium előterjesztést készített az építésüggyel összefüggő Kormányrendeletekkel kapcsolatban, ennek az előterjesztésnek a 75. §-a tartalmazza az építtetői fedezetkezelői rendszer “ismételt” kiterjesztését a közbeszerzések területére is. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) összefoglalta az építtetői fedezetkezelő újbóli bevezetésének korlátait, mindazokat az érveket, amelyek miatt szerintük a lánctartozás ily módon nem számolható fel. (Pedig az egyszerűbb, átláthatóbb szabályozás segíthetné a nehéz helyzetben lévő építőipar újbóli beindulását.)