Így lesz élmény hallgatni, ha beszél

2015. július 27. hétfő - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Egy jó történet segít bizalmat építeni, emlékezetessé tenni magunkat, eladni a termékünket vagy szolgáltatásunkat. De nem elég, ha a sztori maga jó, jól is kell elmondani. De hogyan? Szakértőnk segít!

A történetmesélés kapcsolatot és elkötelezettséget teremt, bevon és lefegyverez. Megszüntetni a védekező, tagadó és támadó mechanizmusokat és segíti a fontos érzések és gondoltatok előtérbe kerülését. Hogyan építsük fel a felejthetetlen előadást? Győrffy Kinga kommunikációs tréner segít, és bemutat néhány világhírű példát.

A jó történetet azonban jól is kell elmondani ahhoz, hogy a kívánt hatást elérjük. Győrffy Kinga szerint a jól elmesélt történethez három dimenziót kell figyelembe vennünk.

1. Stílus

Egyszerű – a hatásos történetmeséléshez fontos, hogy a stílus maradjon egyszerű – hogy ne érezzük úgy, hogy mellébeszélésről van szó, ami elviszi a figyelmet a lényegről. A túl sok és túl bonyolult történet elidegenítő hatású. Legalább olyan fontos az, amit kihagyunk a történetből, mint amit benne hagyunk.

Nagy előd
A talán leghíresebb hat szavas történet Ernest Hemingway nevéhez kötődik és így szól:
“For sale, baby shoes, never worn”.
(Vagyis szabad fordításban: Bébi cipő használatlan állapotban eladó.)

Ahogy mondani szokás a tökéletes nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem az, amiből nincs mit elvenni. (Érdemes meglátogatni az angol nyelvű six word stories nevű oldalt jó példákért). Egyébként az előző meghatározás maga is egy kontraszt, ami szintén egy retorikai eszköz. Az agyunk ezeket könnyen tárolja és könnyen fel tudja idézni.

Élénk – érdemes dinamikus szavakat használni az elmeséléskor, de számítanak a hanglejtés váltások is. Jó trükk a párbeszédesítés a történetben, amivel a formális beszédhelyzetbe (előadás) az élő beszéd könnyedségét tudjuk belecsempészni. Bevált trükk a rövid és hosszú mondatok váltogatása is. A legfontosabb üzeneteket mindig a lehető legrövidebb mondat formájában fogalmazzuk meg. Váltakozhat így a kérdő, felszólító és kijelentő mondatok sora is, ami szintén dinamikát ad a beszédnek.

Emlékezetes – kapaszkodókat kell adnunk az agynak, ami segíti a felidézést. A pontos hely és idő megjelölés a történetben például ilyen eszköz. Nem az a lényeg, hogy a dátumra emlékezzen a közönség, de felkelti a figyelmet, jelzi, hogy valami fontos következik és hitelesíti a történetet. De segíti a megjegyezhetőséget az érzelmileg erős szavak használata is.

A jól elmesélt történet stílusát tehát három pontban foglalja össze a szakértő – nem véletlenül! Az un. hármas lista szintén egy retorikai eszköz. A munkamemória kapacitása épp ennyi, ennyit tud a hosszú távú memóriában tárolni az agy. Másrészt az egység, teljesség és befejezettség érzetét kelti a hallgatóságban..

Kép:sxc

Fontos eszköz a retorikai késleltetés. Ez esetben a történetben megfordítjuk a sorrendet és valamit, amit az elején mondhatnánk el, a végére hagyunk – például, hogy kiről szól az adott történet. Nem könnyű jól elmondani így egy történetet, de megéri, mert nagyobb hatást fejt ki. Segít fenntartani a figyelmet a történet végéig. Ez tulajdonképpen rejtvényfejtés – információkat adagolunk, segítjük, hogy közelebb jusson lépésről lépésre a hallgatóság a megfejtéshez – ez pedig elégedettséget szül. Nagyon fontos az idő és arányérzék a jó használatához. Nem hat sem akkor ha túl rövid, sem akkor, ha túl hosszú.

A stílushoz kapcsolódóan fontos emlékeztetni magunkat, hogy nem baj, ha valakinek nem tetszik a történetünk! A retorika nem esztétikai műfaj! Nem az a lényeg, hogy tetsszen, hanem az, hogy hasson.

Így épül fel a jó történet
A történetmesélés képessége fejleszthető és elsajátítható. De mitől lesz spontán, ha megtanulom? Meg kell tanulni a technikát, hogy aztán elfelejthessük. A cél, hogy olyan automatizmus legyen, mint a biciklizés vagy az autóvezetés. Ha jól belegondolunk, van néhány alap dolog, ami minden mesében benne van és mindenki odavan értük: a hősök, az utazások, a meglepő fordulatok és végül természetesen a boldog befejezés. Tulajdonképpen minden történetet el lehet mondani úgy, hogy felhasználjuk benne ezeket az elemeket. Mutatunk néhány technikát, hogy érdemes fűzni a szavakat.

2. Hihetőség vagy hitelesség

Egy előadásban elmondott történetnek nem feltétlenül kell igaznak lennie, nagyon fontos viszont, hogy hihető legyen. A lényeg, hogy minden elem összhangban legyen egymással, akkor a történet hitelesnek fog hangzani. Fontos figyelni az apró részletekre, amik disszonánssá teszik a képet. Egy kövér ember nem lesz hiteles, ha arról beszél, hogy minden reggel fut. Akkor sem, ha egyébként ez igaz. Fontos, hogy valamivel ezt hitelessé tegye – akár csak azzal, hogy „hiszik vagy nem”.

3. Felkészülés

Fel kell készülni a hallgatóságból. A legszemélyesebb történet is róla, neki és érte kell, hogy az előadásba kerüljön. Figyelni kell rájuk, hogy figyeljenek ránk. Figyelnünk kell rá, hogy a közönség hogy érzi magát.

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek