Így lehet adómentesen pénzt adni az albérletre

2017 január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatással bővül azoknak a juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalóinak. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató anyaga alapján összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, hogy adómentesen adhassuk ezt a juttatást.

Kép:Pixabay

Az szja-törvény módosításai révén 2017. január 1-jétől már azok a munkavállalók is kaphatnak adómentes lakhatási támogatást (albérleti támogatást), akik akár többedmagukkal, akár egyedül a maguk vagy a munkáltatójuk által bérelt albérletben élnek. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében meghatározott feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg minősül adómentesnek.

Ha a munkavállaló foglalkoztatása 2017. január 1-ét megelőzően kezdődött, akkor a foglalkoztatás első napjának 2017. január 1-jét kell tekinteni az Szja tv. 89. § (4) bekezdése értelmében a juttatás szempontjából.

A lakhatási támogatás havi értékeként a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget, a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összeget, a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összeget kell figyelembe venni.

Mondunk egy juttatást, ami a munkaadónak is jó!
Muszáj többet adni a dolgozóknak. Vagy a fizetését, vagy a plusz juttatásokat – cafeteriát, béren kívüli juttatásokat – kell növelni, különben versenyhátrányba kerül a tehetséges munkavállalóért folytatott küzdelemben. De vajon melyik megoldás az, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is?
A lakhatási támogatás adómentességének feltételei:
  • a munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
  • a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe,
  • a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
Ezeknek a feltételeknek a 2017. január 1-je előtt létrejött munkaviszony esetén a 2017. január 1-jét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában kell fennállnia. Ha a munkaviszony létrejöttének időpontja (a foglalkoztatás kezdete) 2017. január 1-jét követő időszakra esik, akkor a munkaviszony létrejöttének tényleges időpontját megelőző 12 hónapban kell az említett feltételeknek megfelelni.

Ha a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük – a döntésük szerint – csak az egyikük veheti igénybe. A feltételeknek való megfelelésről a támogatásban részesülő munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie. A munkáltató az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

Így néz ki idén a cafetéria
Az Országgyűlés által tavaly elfogadott adótörvény-módosítások több ponton érdemben és alapvetően megváltoztatták a cafeteriarendszerek gerincét adó béren kívüli juttatások szabályait. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteriarendszereik újragondolására késztethetik, az érvényes kereteket foglaljuk össze az alábbiakban az RSM Hungary szakértőjének segítségével.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo