Így lehet adómentesen pénzt adni az albérletre

2017. január 23. hétfő - 08:12 / piac-profit.hu
  •    

2017 január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatással bővül azoknak a juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalóinak. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató anyaga alapján összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, hogy adómentesen adhassuk ezt a juttatást.

egy kéz pénzt tesz egy másikba

Kép:Pixabay

Az szja-törvény módosításai révén 2017. január 1-jétől már azok a munkavállalók is kaphatnak adómentes lakhatási támogatást (albérleti támogatást), akik akár többedmagukkal, akár egyedül a maguk vagy a munkáltatójuk által bérelt albérletben élnek. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében meghatározott feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg minősül adómentesnek.

Ha a munkavállaló foglalkoztatása 2017. január 1-ét megelőzően kezdődött, akkor a foglalkoztatás első napjának 2017. január 1-jét kell tekinteni az Szja tv. 89. § (4) bekezdése értelmében a juttatás szempontjából.

A lakhatási támogatás havi értékeként a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget, a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összeget, a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összeget kell figyelembe venni.

Mondunk egy juttatást, ami a munkaadónak is jó!
Muszáj többet adni a dolgozóknak. Vagy a fizetését, vagy a plusz juttatásokat – cafeteriát, béren kívüli juttatásokat – kell növelni, különben versenyhátrányba kerül a tehetséges munkavállalóért folytatott küzdelemben. De vajon melyik megoldás az, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is?

A lakhatási támogatás adómentességének feltételei:

  • a munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
  • a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe,
  • a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Ezeknek a feltételeknek a 2017. január 1-je előtt létrejött munkaviszony esetén a 2017. január 1-jét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában kell fennállnia. Ha a munkaviszony létrejöttének időpontja (a foglalkoztatás kezdete) 2017. január 1-jét követő időszakra esik, akkor a munkaviszony létrejöttének tényleges időpontját megelőző 12 hónapban kell az említett feltételeknek megfelelni.

Ha a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük – a döntésük szerint – csak az egyikük veheti igénybe. A feltételeknek való megfelelésről a támogatásban részesülő munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie. A munkáltató az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

Így néz ki idén a cafetéria
Az Országgyűlés által tavaly elfogadott adótörvény-módosítások több ponton érdemben és alapvetően megváltoztatták a cafeteriarendszerek gerincét adó béren kívüli juttatások szabályait. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteriarendszereik újragondolására késztethetik, az érvényes kereteket foglaljuk össze az alábbiakban az RSM Hungary szakértőjének segítségével.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek