Így kell lekötni a hallgatóságot egy előadásban!

2015. február 24. kedd - 18:30 / Timár Gigi
  •    

A történetek erejét az üzleti életben is remekül kihasználhatjuk. A storytelling, vagyis a történetmesélés módszertana számos helyzetben nagyon hatékony lehet, akár értékesítésről, akár bizalom kiépítéséről van szó. Mutatunk néhány konkrét technikát, ami segíthet felépíteni egy jó történetet.

Szeretné, ha így figyelnének önre?
Kép:PP archív

A memóriánk kép alapú, tehát az emlékezetes kommunikáció kép, ráadásul mozgókép alapú. Ezzel sokkal inkább érzelmeket tudunk kiváltani és ez az, amivel hatást tudunk elérni. Vagyis eredményes dolog felépíteni saját történeteinket.

A történetemesélés képessége fejleszthető és elsajátítható. De mitől lesz spontán, ha megtanulom? Meg kell tanulni a technikát, hogy aztán elfelejthessük. A cél, hogy olyan automatizmus legyen, mint a biciklizés vagy az autóvezetés.

Sokan attól félnek, hogy nincsenek olyan történeteik, amiket fel tudnának használni. Győrffy Kinga a Personal Brand Institute kommunikációs tanácsadója a Piac&Profit KKV-Akadémiáján az alapvető félelmek eloszlatásában segített.

Egy jó szónok valóságos utazásra viszi a hallgatóságát, inspirálja és motiválja őket. Segít, hogy mindenki a maga módján értelmezhesse és átélhesse a hallottakat, azokat a saját szűrőjén átengedve önmagára értelmezhesse. Ugyanakkor fontos, hogy olyan technikákat használjunk, amelyek már a mesékben is jól működnek a figyelem folyamatos fenntartására.

Ha jól belegondolunk, van néhány alap dolog, ami minden mesében benne van és mindenki odavan értük: a hősök, az utazások, a meglepő fordulatok és végül természetesen a boldog befejezés.

Tulajdonképpen minden történetet el lehet mondani úgy, hogy felhasználjuk benne ezeket az elemeket. Mutatunk néhány technikát, hogy érdemes fűzni a szavakat.

1. A hős útja

A „hős útja” szerkezet sok népmese, mítosz és vallási történet történetvezetési elve a világ minden táján. A történet mindig egy hősről szól, akinek el kell hagynia az otthonát és elindulnia egy nehéz úton. Elindul valahová, egy fenyegető és ismeretlen helyre. Az útja során nagy kihívásokkal (ellenségekkel) szembesül, amelyeket leküzd, majd hazatér egy nagy kinccsel vagy új tudással, amivel segíti (megváltja, felszabadítja) az otthon maradottakat. Valójában rengeteg történetben használják ezt a formulát, az Oroszlánkirálytól a Star Wars sorozatig.

A „hős útja” típusú történet remekül használható például azokban az esetekben, amikor arról beszélünk, hogy jutottunk el mostani sikereinkig. Előnye, hogy egy utazásra hívhatjuk a hallgatóságot, ami mindig segíti az üzenet elmélyülését, bemutathatjuk vele, hogy mennyire megéri olykor kockázatot vállalni, de bemutathatjuk, azt is, hogy tettünk szert a tudásra, amit épp átadunk.

2. A hegy

A „hegy” struktúra a feszültség és dráma feltérképezésének módszere. Segít abban, hogy elhelyezzünk bizonyos csúcspontokat a történetben. A hegy típusú történeteknek nem feltétlenül van boldog vége.

A történet elején felvázoljuk a helyzetet, leírjuk, hogy milyen körülmények között indul el a hősünk. Ezt követi a sok kis nehézség, amin mind át kell küzdenie magát (kapaszkodunk felfelé a hegyen), végül elérjük a nagy-nagy csúcspontot – a hegytetőt.

Ez a módszer például a tévésorozatokra jellemző, ahol minden epizódban van valami kavarodás, nehézség, de minden afelé visz, hogy elérjük a hatalmas csúcspontot az évad utolsó epizódjára.

Ennek a típusnak a segítségével bemutathatjuk, mennyi nehézségen jutottunk túl. Lehetőséget ad rá, hogy lassan építsük fel a feszültséget míg végül annak egy csapásra megtörténik a feloldása és eljutunk a megnyugtató végkövetkeztetésre.

3. Összefonódó hurok

Az „összefonódó hurok” technika lényege, hogy több narratíva kapcsolódik egymásba. A legfontosabb történetet – a mondanivalónk lényegét – a középpontba helyezzük, a körülötte lévő szálakat pedig arra használjuk, hogy megmagyarázzuk és alátámasszuk ezt a központi gondolatot.

Ilyen típusú történetmesélés például az, ha arról beszélünk, hogy találkoztunk egy bölcs emberrel (ez a külső kör), aki megtanított minket egy fontos dologra (ez a központi történet).

Az ilyen felépítésű történettel elmagyarázhatjuk, mi inspirált minket valamire vagy hogyan jutottunk egy következtetésre. Segítségével analógiákkal magyarázhatjuk a lényegi mondanivalónkat.

4. Van-lenne

A „van-lehetne”, vagy más néven „értékgörbe” típusú történet felépítés a hétköznapi világ és a lehetséges jobb, ideális világ kontrasztjára, ellentétére épít. Az így felépített történetben felhívjuk a figyelmet egy problémára, (ez a realitás szintje), majd vágyat és lelkesedést ébresztünk az elérhető jobb állapot iránt (ez a magasabb szint). Ez egy nagyon érzelmes technika, akkor működik jól, ha személyes lelkesedéssel tudunk beszélni a témáról. Ha jól csináljuk, elkötelezett támogatókat is szerezhetünk ügyünknek ezzel a technikával.

Martin Luther King híres „Van egy álmom” beszéde például tipikusan ide tartozik. Bemutatja a rasszista, intoleráns társadalmat és egy ideális jövőt, ahol mindenki egyenlő.

5. In medias res

Az „in medias res”, vagyis a dolgok közepébe vágó kezdés segítségével azonnal rabul ejthetjük a hallgatóságot. Ennél a technikánál rögtön az akció közepére helyezzük a hősünket, nem mondjuk el előzetesen, hogy ki ő és hogy került a bonyodalomba. Ezzel azonnal megfogjuk a közönséget, akit már biztosan érdekelni fog, mi lesz a végkifejlet.

Ahhoz, hogy jól működjön, nagyon óvatosan kell adagolni az információt. Át kell adnunk annyit, hogy felkeltsük az érdeklődést, de érdemes elhinteni valami bizarr vagy váratlan dolgot, hogy további magyarázatra is várjon a hallgatóság.

Ez a technika csak rövid előadások esetében működik. Ha túl sokáig húzzuk a dolgot, a közönség elveszíti az érdeklődését.

További technikák és jó példák a sparkol.com oldalán.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor