Így enyhíthető az üzleti kockázat

2016. január 19. kedd - 07:30 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Vállalkozni kockázatos dolog, de ez nem azt jelenti, hogy fejest kellene ugranunk az ismeretlenbe. A sikeres vállalkozók minden lehetséges dolgot megtesznek, hogy csökkentsék a kockázatokat - aztán viszont bátran állnak az ismeretlen elébe.

A kisvállalkozások tulajdonosai egy-egy nagyobb döntés előtt felteszik a kérdést: „megéri a kockázatot?” De minek alapján lehet ezt eldönteni? Mikor egy újabb üzleti lépést tervezünk, sok tényezőt figyelembe kell venni. Elegendő lesz a hozam? Lesz elég pénzünk finanszírozni a kezdeti időszakot? Ezer és ezer kérdés, számos felbukkanó kétség. Van azonban módszer arra, hogy könnyebb legyen meghozni a döntést, hogy ugorjunk előre egyet, vagy maradjunk egyelőre a helyünkön.

Akik nem, vagy csak alig foglalkoznak üzleti tervezéssel, azok jellemzően két motiváció alapján irányítják így az üzletet – mondta el  Szabados Richárd a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója lapunknak. Az egyik eset, amikor a cég nehéz helyzetben van, és szinte egyik napról a másikra él, ilyenkor valóban nem nagyon lehet évekre előre döntéseket előkészíteni. A másik és Szabados szerint sokkal veszélyesebb csoport tagjai viszont magabiztosságukban döntenek úgy, hogy nem készítenek a/b/ és c változatokat az üzleti tervben.

biztonsági háló fölött ugró ember

Kép:PP archív

Legyen tervünk!

A szakértők gyakran csodálkoznak azon, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai nem készítenek aktuális éves tervet, ami segít nekik eligazodni az üzleti élet ismeretlen területein. A CIB Stafétabot Kutatásából többek között kiderül: a magyar kkv-k 80 százaléka rendelkezik üzleti tervvel, de több mint felük az adott évre, vagy maximum csak egy-két évre tervez előre, 18 százalékuk egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni és mindössze 3 százalékuk tervez öt évnél hosszabb időre. Pedig a válság tapasztalata egyértelműen megmutatta, hogy a legbiztosabbnak tűnő bevételi forrás is elapadhat akár egyik napról a másikra, fontos tehát tudni, mihez nyúljon a cég ilyen esetben. Vagy például 2016-ban szembe jöhet egy olyan lehetőség, ami növelné a vállalkozást, ám nem tudjuk mihez hasonlítani, nem tudjuk felmérni a kockázatokat. Hiszen nincs mivel összehasonlítani a kínálkozó lehetőséget.

Minél alaposabban ismeri a cége aktuális helyzetét, annál könnyebb lehet a döntést meghozni egy váratlan helyzetben. Tervezi, hogy felvesz egy új alkalmazottat, nyitna egy új telephelyet, ám látja, hogy az első félév cash-flow-ja a tervek szerint ezt nem teszi lehetővé – így magabiztosabban dönthetünk akár bizonyos dolgok elhalasztásáról is.

Számoljunk, vagy ne?
Egy vállalkozás komplex rendszer, rengeteg területet kell figyelni, egyensúlyban tartani, miközben nem csökkenhet a kreativitás és a lelkesedés sem, ha sikeresek akarunk lenni. Hiába működik azonban jól számos részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel.

Vizsgáljuk felül a tervet!

A fent említett kutatás eredményei szerint akinek van üzleti terve, azok közül is mindössze 37% módosítja azt évente, ez pedig súlyos hiba. A középtávú terveink felülvizsgálatának a legjobb időpontja az évváltás, például most 2016 elején érdemes számot vetnünk. Nézzük meg, hogy mi történt tavaly, mi valósult meg, mit szeretnénk idén megtartani, és mi kerüljön ki a tervből, mert nem jó irány. Készítsünk pozitív és negatív forgatókönyvet is a jelenlegi helyzetünk továbbgördítésére. Mit tennénk például, ha elvesztenénk a legjobb ügyfelünket? Vagy nézzük fordítva, mi lenne, ha újabb nagy partnert szereznénk? Gondoljuk végig a különböző lehetséges szcenáriókat, mit lehet látni 2016-ról? Minél felkészültebbek vagyunk a váratlan helyzetekre, annál stabilabb döntést hozunk.

Legyen tartalék tervünk!

Ez a lépés kritikus pont, ám óriási szerepe lehet a sikerekben. A cég vezetője, tulajdonosa nem minden esetben hoz helyes döntést, ez borítékolható. Van, amikor rossz az irány, téves az útválasztás. Ne csüggedjünk, készüljünk fel tartalék tervvel. Amikor ez megtörténik, vegyük fontolóra, hogy a hátsó zsebünkben őrizgetett B-terv megfelelő-e az adott szituáció megoldásához. Legyen elképzelésünk arról például, hogy ha felveszünk egy új alkalmazottat, és feszülté válik a cash-flow helyzetünk, mi a megoldás? Ha a legjobb üzletkötőnk távozik a cégtől, mi a terv, ki veszi át a helyét ideiglenesen, majd véglegesen?

Egy jó vezető folyamatosan figyelemmel kíséri az éves tervet, és ha kell, beavatkozik, akár havonta módosítva picit az eredeti elképzeléseken. Legyünk résen, legyünk naprakészek, legyünk sikeresek 2016-ban.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek