Így állítsuk össze a 2016-os cafeteriamenüt

Jó hír a vállalatoknak, hogy hosszú évek óta először 2016-ban nem változik a cafeteria, időben hozzáláthatnak tehát a munkáltatók a jövő évi étlap összeállításához. Megmondjuk, hogyan.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Jövőre nem lesz jelentős változás a béren kívüli juttatások rendszerében (az elfogadott adótörvények szerint): az szja egyszázalékos csökkentésének köszönhetően csökken cafeteria adókulcsa, de nem módosul az adóalap, marad az 1,19-es szorzó. Nem változnak az egyes juttatások feltételei és a cafeteria keretösszege sem, vagyis már most el lehet kezdeni a jövő évre vonatkozó dolgozói nyilatkoztatásokat. A cafeteria azonban még idénre is tartogat a vállalatok számára költségoptimalizálási lehetőségeket, ami az évvégi jutalmat, 13. havi fizetést illeti.

Az egyre élesebb piaci versenyben, valamint a munkavállalókért folytatott fokozott küzdelemben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ugyanakkor a munkáltatók számára az is lényeges, hogy mindezt költséghatékony módon tegyék. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy a cafeteria nem önálló juttatási jogcím adózási szempontból – ha a NAV erre utaló jeleket talál, büntet. Az szja-törvény alapelve szerint ugyanis cafeteriával nem lehet meghálálni a munkavégzés minőségét, ez nem a jutalom vagy a bér helyettesítője. Mégis vannak legális lehetőségek.

Kép: Fotolia

Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cafeteria reális lehetőség a munkáltatók számára, hogy ugyanakkora költségkeretből többet tudjanak adni a dolgozóiknak.

– Magasabb jövedelmi szegmensben a bruttó bérjövedelem 30 százalékát, alacsonyabb bérkategóriába tartozók esetén viszont akár az 50 stzázalékát is elérheti az ideális cafeteriakeret annak érdekében, hogy a munkavállalói elégedettséget költséghatékonyan tudjuk növelni. Ma már ugyanis nincs olyan, a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges kiadás – legyen szó élelmiszerről, tisztítószerekről, kozmetikumokról vagy éppen üzemanyagról –, amelyet ne tudnánk valamely juttatási keretből fedezni – mutatott rá a tanácsadó a Patika-csoport által rendezett Cafeteria 2016 Ankéton tartott prezentációjában.

A legdrágább elem is olcsóbb, mint a bér

2016-ban nem változnak az egyes kategóriák: változatlan marad az adómentes juttatások, a kedvezményes adózású és a normál közteher mellett adható juttatások köre és értékhatára. A szja 1 százalékos csökkentése miatt a kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra mérséklődik, a normál adózású elemek után pedig 49,98 százalékot kell majd fizetni.

– Még a legmagasabb kulccsal adható elemek is kevesebbe kerülnek a munkáltató számára, mint a bér. Számoljunk egy nettó 30 ezer forintos béremeléssel, amely a cégnek 57 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 994 forintba kerül. Hozzávetőleg tehát legrosszabb esetben is 13 000 forintot spórolt. A munkavállaló sem jár rosszul, hiszen havonta 30 000 forintot biztos, hogy elkölt élelmiszerre, gyógyszerre, kozmetikumokra, üzemanyagra. Ez tehát egy win -win helyzet – mutatott rá Kardos, aki szerint egy hatékony cafeteriarendszerben a hosszú távú öngondoskodást segítő és a mindennapi megélhetést könnyebbé tevő juttatások egyaránt helyet kapnak. – Ma már kétség sem fér ahhoz, hogy ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, a ma aktív életkorban lévők – függetlenül attól, hogy mennyi a bérük – nem számíthatnak tisztességes időskori megélhetést biztosító állami nyugdíjra.

Év végén jutalmaznak bőkezűbben a cégek
Az év végi időszakban különösen fontos a munkavállalók elismerése, megbecsülése – állítják magyarországi kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok vezetői. De milyen más alkalmakkor, milyen formában és mennyire tudatosan ismerik el a vállalatok a dolgozók munkáját napjainkban? A Sodexo 2015 novemberében végzett friss kutatása ezekre a kérdésekre ad válaszokat.
Az optimális modell

Kardos György szerint a modern vállalati juttatási rendszerek nem merülnek ki az egységes cafeteriában, hanem azt kombinálják a differenciált, egyéni igényre szabott béren kívüli juttatási csomaggal.

– Ahol a bérstruktúra lehetővé teszi, érdemes a jövő évi béremelésre szánt összeget a cafeteriakeret emelésére fordítani, és juttatásokban odaadni a dolgozóknak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük, mint ahogyan arra is van mód, hogy – ha a helyzet úgy alakul – béresítsük. A törvényes keretet meghaladó műszaki pótlékot vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Ugyan az év végi pénzekről többnyire decemberben dönt a menedzsment, míg a cafeteriaétlap már januárban összeáll, annak semmi akadálya, hogy a külön kifizetésről év végén nyilatkoztassuk a munkavállalóinkat. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik.

Öngondoskodás ellen hat
Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője elmondta: az állami túlgondoskodás hosszú távon kiskorúsítja a társadalom tagjait, akik így még kevésbé lesznek nyitottak az öngondoskodásra. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári megtakarítások támogatásával a munkáltatók viszont jelentősen hozzájárulhatnak a hosszú távú, felelős gondolkodás elterjesztéséhez.
Attól viszont minden céget óva int a szakértő, hogy bért csökkentsen – akár a dolgozóval közös megegyezéssel – annak érdekében, hogy emelje a cafeteriakeretet. Ezt a NAV szigorúan ellenőrzi, és bünteti! Szintén fontos elv, hogy a cafeteriafeltételeket rögzíteni kell, a jogosultsági szabályokat pedig mindenkire egységesen kell alkalmazni. Olyannyira, hogy ha például bármely elem esetén átlépjük az értékhatár feletti részt – tehát mondjuk a SZÉP Kártya esetében a 450 000 forintot –, a plusz keretet is minden dolgozónak egységesen kell biztosítani, vagy szabályozni kell az értékhatár feletti részeket, máskülönben egyéb jövedelemnek minősül. A kedvezményes kereten felüli rész 49,98 százalékkal adózik, ez még mindig jelentősen kevesebb, mint a bérre rakódó költségek. A legrugalmasabb – és így a legnagyobb munkavállalói elégedettséget elérő – rendszerek kombinálják a cafeteriát és az egyéni keretként meghatározott béren kívüli juttatási rendszereket oly módon, hogy cafeteriára vonatkozó egységességi szabályt betartjuk. Amúgy minden, év közben felmerülő munkáltatói juttatásnál megtehetjük, hogy nyilatkoztatjuk a munkavállalót, hogy bérben vagy juttatásban kéri.

A szakértő szerint a három adókörnyezet miatt érdemes bruttó keretben meghatározni a juttatási összeget, és a munkáltatóra bízni, hogy a felkínált étlapból a saját igénye szerint állítsa össze a menüt. Ha pedig év közben a dolgozó kilép, minden elemnél napi időarányosan kell elszámolni!

Muszáj mérsékelni a bérkülönbségeket
A 21. századi társadalmakban új súlypontok alakultak ki, amelyben a globális felelősségvállalás és az etikus viselkedés került előtérbe. A profit helyett az innováció vált a vállalatok fő céljává, és a jólétet sem csupán GDP-ben mérjük, hanem a minőségi módon megélt várható élettartamban. A napjainkban zajló események egyértelművé teszik, hogy – bár tökéletes egyenlőség nem létezhet, és nem is lenne ideális – a jövedelmi különbségeket muszáj mérsékelni, hiszen azok veszélyeztetik a társadalom, a gazdaság, valamint a környezetünk hatékony működését. A tudásalapú gazdaságban az egyenlőtlenségeket az emberi méltóság előtérbe kerülése csökkentheti, ebben pedig komoly szerepük lehet a 21. századi elvárások szerint kialakított javadalmazási rendszereknek – mutatott rá a juttatási rendszerek a jövőben betöltött szerepére dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, aki egyben a Patika Egészségpénztár Ellenőrző Bizottságának elnöke is.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo