IFRS: ki nyerhet vele?

Idén január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég eddigi tapasztalatai alapján még igen csekély azon vállalkozások köre, amelyek már a 2016-os üzleti évről készülő éves beszámolójukat is az IFRS-ek alapján készítik el. Az áttérés várhatóan a 2017. üzleti évtől lesz sokkal inkább számottevő. Azon cégek, amelyek első IFRS szerinti éves beszámolójukat 2017. december 31-i fordulónapra kívánják elkészíteni, azoknak az áttérés napja 2017. január 1-je. Az átállást az érintett vállalkozásoknak legkésőbb 2016. szeptember 30-ig be kell jelenteniük a hatóságokhoz, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH). A 2017-ben áttérőknek már a 2016. üzleti évüket (annak nyitó egyenlegét) is el kell készíteniük az IFRS-ek szerint.

Kép: SXC

Milyen cégek nyerhetnek az átállással?

A Grant Thornton szakértői szerint a nemzetközi standardokra való átállás a kötelező alkalmazáson túl azon gazdálkodóknál várható, ahol az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.  Az áttérés tehát azoknál a vállalkozóknál jelent előnyt, akiknél a hazai számviteli szabályok szerinti éves beszámoló mellett a nemzetközi szabályok szerint is el kellett készíteniük az éves beszámolójukat, mivel a külföldi anyavállalatuk a konszolidációba bevonta őket.

IRFS: megérné?
Jelentős könnyebbséget hozhatna a nemzetközi hátterű társaságoknak az IRFS-szabvány szerinti elszámolásra való áttérés: de nem mindenkinek válik ez lehetségessé. Bemutatjuk, hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.
Az IFRS-re való átállás egyik előnye, hogy csökkennek az adminisztratív terhek, mivel nem kell a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Továbbá az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak a piaci szereplők számára.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a váltás komoly szervezést és felkészülést igényel a vállalkozók részéről, nem lehet „egyik napról a másikra” egyik számviteli rendszerből egy másikba átlépni. Az áttérés előtt a többi között fel kell mérni, hogy a társaság információs, számviteli rendszere megfelel-e az IFRS szerint számviteli rendszer követelményeinek.

Kiket érint a számviteli törvény változása?

Az Országgyűlés 2015. november 29-én fogadta el a 2015. évi CLXXVIII. számú törvényt „a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról”.

A módosítás következtében a számviteli törvény több paragrafusa jelentősen változott, ami alapján bizonyos társaságok számára kötelező, míg más cégek számára lehetőség, hogy az éves beszámolójukat az IFRS alapján készítsék el.

Veszélyes tévhitek az IRFS-ről
Január 1-jétől minden könyvvizsgálatra kötelezett hazai vállalkozás dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját a IFRS szerint készíti el. Csakhogy ehhez már most el kellene kezdeni a felkészülést, és le kellene számolni az elterjedt tévhitekkel.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hazai bevezetését a számviteli törvény három lépcsőben (2016., 2017. és 2018. január 1-jétől kezdődően) szabályozza – kötelező, illetve választható módon:

Van, akinek kötelező...

Idén januártól választható, jövő évtől kezdve viszont kötelező az IFRS bevezetése azon cégeknél, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák.

2017 januárjától a hitelintézetek, továbbá a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára lesz szintén kötelező az IFRS alkalmazása.  A szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek számára 2018 januárjától kötelező az áttérés.

Öt évig nincs menekvés
Már tavaly megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról, többek között azt is, hogy ha valaki átáll az IFRS-re – egyes különleges esetektől eltekintve –, az legalább öt évig nem térhet vissza magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre.
... és vannak, akik választhatják

A változtatásról azok a társaságok maguk dönthetnek, amelyeknél a cég közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

A biztosítók 2017. januártól dönthetik el, hogy bevezetik-e az éves beszámolónál a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazását. Szintén választható az áttérés a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó, az előzőkben nem említett intézményeknél (a pénztárak kivételével).

Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások, valamint a külföldi székhelyű cégek magyarországi fióktelepei is, amelyek a számviteli törvény alapján mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól – összegezte a Grant Thornton.

Fontos kiemelni, hogy az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a kölcsönös biztosító egyesületek, valamint a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező pénztárak nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célokra az IFRS-eket.

Ezekre a követelményekre is figyeljenek a cégek
A törvény a fentieken kívül nevesíti azokat a követelményeket, amelyeket az áttérő társaságoknak teljesíteniük kell az átálláshoz:
  • A vállalkozásnak rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló – IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott – jelentéssel.
  • A változást legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére, melyhez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést. (A Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodók az MNB felé is kötelesek a bejelentést megtenni.)
  • Az áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo