Időbeli elhatárolás – mi az?

Ha Ön cégvezető, és járt már valaha könyvelőnél az év végi mérleg ügyében, akkor biztosan hallotta azt a kifejezést, hogy „időbeli elhatárolás”. Nem egyszerű megérteni, hogy mi is ez, pedig a céges nyereség és a társasági adó éves összegének kiszámításával kapcsolatban – legtöbbször a december 20-i adófizetés előtt – ez okozhatja a legnagyobb meglepetéseket. Szakértőnk, Matovics Klára segít ennek megértésében, hogy Önt ne érhessék váratlan adókiadások.

Kép:PP archív

A magyarázat története sok évvel ezelőtt kezdődött, amikor is január közepén ellátogattam egy kedves építész barátom – legyen a neve Béla – irodájába. Elámultam a szép környezeten, a sok új kollégán és örömmel hallgattam az új megbízásokról szóló híreket. A beszámoló végéhez (hogy a könyvelés is szóba kerüljön) Béla önbizalommal teli mosollyal hozzátette: „…és képzeld, most nagyon odafigyeltünk arra, hogy minden munkát, amin november-decemberben dolgoztunk, január 5-én számlázzunk ki”. Ő vigyorgott – én sírtam. Lássuk, miért.

Könyvelés kontra józan ész

A vállalkozók túlnyomó többsége jó szakembere a saját szakmájának, de nem közgazdász vagy mérlegképes könyvelő. A tudományos gazdasági megközelítés hiányában egyetlen alapvető fegyvere van ahhoz, hogy boldoguljon: a józan esze. Szeretném megjegyezni, hogy ez egyáltalán nem kicsi fegyvertény. Na most, a könyvelési gondolkodásmód teljesen eltér a hétköznapi, józan ész típusú hozzáállástól – és cégvezetőként ezt néha elég nehéz megérteni.

Mi az „időbeli elhatárolás”?
A szónak két jelentése van.
1. Az időbeli elhatárolás egyrészt azt a cselekvést jelenti, amikor a könyvelő átnézi az év végi és év eleji számlákat, és kigyűjti azokat, amelyek esetén a termék átadása vagy a szolgáltatás teljesítése és annak számlázása nem esett egyazon évre. Fénymásolatot készít róluk, amelyek alapján a bevételeket és költségeket a megfelelő évre könyveli be (amikor azok tényleges teljesítése történt). Ilyen lehet például: • könyvelőirodában a saját kiküldött számlái • újság előfizetés: decemberben kifizetjük az egész következő évre; • iroda bérleti díj: december végén kifizetjük a januári bérleti díjat; • áram: januárban kapjuk meg a decemberi áramfelhasználás számláját; • telefonszámla: januárban kapunk egy számlát, amelyben vegyesen szerepel a decemberi beszélgetések és a januári előfizetés díja.
2. Az időbeli elhatárolás jelenti azt az összeget is, amelyet december 31-i dátummal a fenti számlák összegeként az előző évbre könyvelünk. Két fajtája van: az aktív időbeli elhatárolás azokat az összegeket jelenti, amelyek növelik a nyereséget, a passzív időbeli elhatárolás értéke pedig csökkenti azt.
Ahhoz, hogy átlássuk, mi itt a hiba, szükség van egy kis magyarázatra a könyveléssel kapcsolatban. A „kettős könyvelés” két részre bontja a cserét, és mindkét részt külön-külön eseményként kezeli. Az első lépésben odaadjuk a porszívót az ügyfelünknek, majd a második lépésben rögzítjük a kimutatásunkban, hogy beérkezett a pénz. A kutya ott van elásva, hogy a „kettős könyvelés” az átadott termék vagy a nyújtott szolgáltatás értékét (esetünkben a porszívó 40.000 Ft-os értékét) tekinti „bevételnek”, függetlenül attól, hogy a pénzt kifizették-e már, vagy csak később fog beérkezni – tehát mást ért a „bevétel” szó alatt, mint amit a hétköznapi szóhasználatban értenénk.

Mit mikor tekint bevételnek a könyvelés?

Mondhatnám egyszerűen, hogy a könyvelés szerint a „bevétel” egyenlő azzal, amit kiszámláztunk – de ez ebben a formában nem pontos. A könyvelés „logikája” a következő: a „bevétel” szó az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás értékét jelenti, méghozzá annak az évnek (hónapnak) a bevétele, amelyben a terméket átadtuk az ügyfelünknek, vagy amelyben a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént.

Az „időbeli elhatárolás” hatása az adózásra
Amikor november végén vagy december elején arra kérjük a könyvelőt, hogy számolja ki, körülbelül mennyi lesz az éves adó, ő természetesen nincs tudatában annak, ha mi januárban szeretnénk majd olyan munkákat kiszámlázni, amelyeken még ebben az évben is dolgoztunk. Ahhoz tehát, hogy a könyvelő pontos becslést tudjon adni az éves adó összegéről például a december 20-i feltöltési kötelezettség befizetéséhez, tudnia kell azokról az összegekről is, amelyek (időbeli elhatárolásként könyvelve) még ennek az évnek a bevételeit és költségeit fogják érinteni. A számítás nagyban függ a cégvezető által megadott adatoktól – még akkor is, ha nem tudjuk megmondani ezek pontos összegét, valószínűleg közelebbi becslést tudunk adni, mint a könyvelő, aki viszont valószínűleg szintén csak a saját szakmájában van otthon. Tehát egyeztessünk a könyvelővel!
Térjünk vissza az építész barátom esetére. Egy bevásárlóközpont vagy egy lakópark terveinek elkészítése legalább fél év – tehát még akkor sem képzelhető el, hogy január első öt napján készült el, ha a teljes munkát több részletben számlázták ki. Megállapodhattak úgy az ügyfelükkel a szerződésben, hogy a tervet akkor tekintik késznek, amikor azt pecsétes papíron átvette a hatóság, vagy amikor a hatósági engedély megérkezett – és ez történhetett akár január 4-én is. Így tehát kiállíthatták úgy a számlájukat, hogy azon a „teljesítés időpontja” január 4. volt, de a szerződésből akkor is kiderül, hogy a munka 99%-át az előző év november és december hónapjaiban végezték el. A könyvelés szerint tehát a számla összegének 99%-a még az előző év bevétele, az előző évi nyereséget és ennek az adóját növeli.

Persze ugyanez igaz azokra a költségekre is, amelyek teljesítése megtörtént az előző, de csak a következő évben érkezett meg róluk a számla. Az építésziroda esetében valamennyi altervező januári számlája, ami a november-decemberi munkáról szólt, szintén az előző év költsége, tehát csökkentette az előző év nyereségét és adóját is.

Matovics Klára közgazdász, tréner www.megertesakonyvelesrol.hu

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo