Hogyan legyünk hatékonyak?

2012. március 07. szerda - 10:27 / PP/MTI
  •    

Jelentősen javítja a működési hatékonyságot és az üzleti kockázatok jóval hatékonyabb kezelését eredményezi a vállalatirányítás, a kockázatkezelés és a megfelelés integrációja a vállalatoknál - állapítotja meg egy friss nemzetközi kutatás. A legtöbb vállalat számára azonban nehézséget okoz az e területek közötti kapcsolat megteremtése.

A gazdasági válság kirobbanása óta négyszeresére nőtt a vállalatirányítással, a kockázatkezeléssel és a megfeleléssel (GRC) igazgatósági szinten komolyan foglalkozó vállalatok száma a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint az Economist Intelligence Unit – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – 2011-ben nemzetközi kutatása szerint. A legújabb – 177 vállalat felsővezetője körében készített – felmérés eredményeit most publikálták. Az MTI-hez eljuttatott közleményében a KPMG idézi Cserháti Gábort, a könyvvizsgáló cég kockázatkezelési tanácsadási területének igazgatóját, aki szerint a GRC-funkciók integrált működése még kevés vállalatra jellemző.

Kép:PP archív
Kép:PP archív
Kérdéses, hogy a mostani gazdasági környezetben a vállalatok az egyre hangsúlyosabbá váló megfelelőség típusú kockázatokat – például érdekkonfliktusokat, visszaéléseket, megvesztege-téseket – mennyire tudják hatékonyan kezelni.

A legtöbb vállalat számára nehézséget okoz a vállalati stratégia, a kockázatkezelés és a megfelelési aktivitások közötti kapcsolat megteremtése. Csak a vállalatok harmada gondolja, hogy a kockázatokkal kapcsolatos információk és a tudatosság elterjesztése terén megfelelő teljesítményt nyújt. „Ugyan a legtöbb vállalatnál a GRC-költségek folyamatosan nőnek, a magas GRC-költségszint miatt a vállalatok többségénél a további fejlesztéseket inkább újabb kiadási tételként, mintsem megtérülő befektetésként értékelik" – tette hozzá Cserháti Gábor. (Itt olvashatja interjúnkat a zöld vállalatirányítás atyjával, Georg Winterrel.)

A legnagyobb kockázatok
A magyarországi kutatás adatai alapján a legnagyobb kockázatú területek:
■ a harmadik féllel kapcsolatos tranzakciók,
■ a kormányzati ügyletek és kapcsolatok,
■ a megvesztegetések.

Tavaly, a globális felméréssel párhuzamosan, a KPMG a magyarországi vezető vállalatok körében is végzett felmérést a megfelelési gyakorlatok, a compliance-érettségi szint és a lehetséges fejlesztési területek megismerése céljából. E kutatás alapján a megfelelőség legfőbb célja a vállalati érték megőrzése és növelése, valamint a vállalat jó hírnevének megvédése. Mindez nagyban kapcsolódik a vállalat üzleti céljaihoz, ennek megfelelően a válaszadók 75 százaléka rendelkezik is compliance-stratégiával, valamint erre vonatkozó éves munkatervvel. „Mindezek ellenére a rendelkezésre álló erőforrások még a vezető vállalatok körében is korlátozottak. A vállalatok több mint felénél létezik dedikált szervezeti egység a megfelelőséggel kapcsolatos feladatok elvégzésére, illetve évente jellemzően 10-50 millió forintot fordítanak compliance jellegű kiadásokra. Így kérdéses, hogy a mostani gazdasági környezetben az egyre hangsúlyosabbá váló compliance típusú kockázatokat – például érdekkonfliktusok, visszaélések, megvesztegetések – mennyire tudják hatékonyan kezelni" – jegyezte meg a közlemény szerint a kutatás vezetője, Szabó István, a KPMG menedzsere.

A megfelelőség legfőbb célja a vállalati érték megőrzése és növelése, valamint a vállalat jó hírnevének megvédése.

A válaszadó vállalatok több mint felénél már bevezették a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló, úgynevezett helpline-szolgáltatást. A bejelentések alapján történő kivizsgálás jellemzően a compliance-vezető feladata, a vizsgált vállalatok 31 százalékánál a belső ellenőrzést is bevonják a kivizsgálásba. A válaszadók közel egynegyede külső szolgáltatót vesz igénybe a vizsgálathoz. „A bejelentések száma az elmúlt években növekedett, számuk akár a több százat is elérheti, és akár 90 százalékuk is megalapozott lehet" – hívta fel a figyelmet Szabó István.