Hogyan viselkedjen a munkáltató az állásinterjún?

2015. július 01. szerda - 18:30 / Sipa
  •  
  • Előfizetés

Az állásinterjú nem csak a felvételiző, de a munkaadó számára is stresszes szituáció. A nagyobb cégeknél az állásinterjúztatást külön ezzel foglalkozó szakemberekre, esetleg külső cégekre bízzák, de a kisebb vállaltok vezetői inkább maguk választják ki a dolgozókat. Temérdek a világhálón fellehető írás ad tippeket a munkakeresőknek, hogyan viselkedjenek egy állásinterjún, mi azonban most inkább a vállalkozóknak segítünk.

Kép:Flickr

Bár hatékonynak tűnik, nem minden esetben érdemes fejvadászokra bízni a pozíciókra alkalmas személyek felkutatását. Ők ugyanis jellemzően saját adatbázisból dolgoznak, és nem biztos, hogy listájukon mindig szerepel éppen a mi elvárásainknak megfelelő szakember neve. A valóban dolgozni kívánó emberek viszont rendszeresen figyelik az álláshirdetéseket, ezért az arra szakosodott portálokon, esetleg újságokban kell a munkalehetőséget meghirdetni.

Sok vállalkozó a legkönnyebb utat választja az új munkatársak keresésekor: egyszerűen megkérdezi az alkalmazottait, van-e valaki ismeretségi körükben, aki éppen állást keres és rendelkezik is az elvárt kvalitásokkal. Természetesen ez a módszer sem az ördögtől való, de ebben az esetben se hagyjuk ki a felvételi procedúra egyetlen elemét sem! Ugyanúgy kérjünk önéletrajzot, beszélgessünk el a jelölttel, vagy épp, ha szoktunk, várjunk el próbamunkát is!

Legyünk érzékenyek!

Magától értetődik, hogy soha sem egy pozíciót alakítunk egy adott személyhez, hanem mindig a meghirdetett állás betöltésére leginkább alkalmas személyt keressük. Ne engedjünk az elvárásainkból! Ha vállalkozói fejjel gondolkodunk, tudjuk, hogy elsősorban a cég érdekeit kell figyelembe vennünk, vagyis azt, hogy milyen készségekkel és szaktudással rendelkező embert keresünk. Az sem mellékes, hogy a csapatba éppen milyen típusú embert keresünk. Természetesen az is fontos, hogy ne legyenek irreális elvárásaink. Nem biztos, hogy egy mosogatófiú munkájához szükséges az aktív német nyelvtudás, de természetesen ugyanez elvárható egy telemarketinges cégnél. Ugyanakkor fontos tudatosítani magunkban, hogy nem egy „munkagépet”, hanem embert veszünk fel. Tehát hiába a legjobb szakmai kvalitások, ha nem érzékeljük eléggé lelkesnek, érdeklődőnek a jelentkezőt, vagy épp nincs meg az összhang. Szükség lesz tehát a hetedik érzékünkre is…

Készüljünk fel!

Az interjút fölösleges azzal kezdeni, hogy a jelöltet megkérjük, számoljon be arról, hol dolgozott korábban. Ezeket az információkat már az előzetesen elküldött önéletrajzában felfedte. Amennyiben mi elvárjuk, hogy a beszélgetésre felkészülten érkezzen, ő is joggal elvárja, tiszteljük meg azzal, hogy amennyire lehet, képbe kerülünk vele kapcsolatban. Ebben a közösségi portálok is segíthetnek bennünket, bár nem jó szokás csak azért nem alkalmazni valakit, mert semmi személyeset nem találtunk róla a világhálón.

Milyen az ideális álláskereső?
A flegma, a job-hoper, az okoskodó – mind olyan álláskeresők, akiket nem kívánnánk. De valamit kezdenünk kell velük!

Amikor a beszélgetés elején az illetőt arra kérjük, árulja el, miért szakadt meg munkaviszonya az előző munkáltatójával, érdemes abba is belegondolnunk, hogy valószínűleg mi is hasonló diszkrécióra számíthatunk a jövőben, ha majd esetleg egy későbbi interjún rólunk kérnek tájékoztatást. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű kérdésekkel elsősorban a jelentkező diplomáciai készségét ismerhetjük meg. Azt amúgy sem gondolhatjuk komolyan, hogy a jelölt azt is őszintén elmondja, ha esetleg az ő hibájából bocsátották el. Ha mégis megteszi, akár értékelhetjük is az őszinteségét.

Legyünk őszinték!

Tévhit, hogy az udvariassági szabályok megkövetelik, hogy minden jelölte szánjunk fél órát! Ha az első néhány percben fény derül a jelölt alkalmatlanságára, fölösleges a további időpocsékolás. Az egyikünknek sem áll érdekében. Ilyenkor a legcélszerűbb azonnal a felvételét kérő tudtára adni, hogy jobban jár, ha tovább folytatja az álláskeresést.

Biztosak lehetünk benne, hogy valamennyi jelentkező szeretne mihamarabb értesülni döntésünkről. Ők is tudják, hogy rajtuk kívül jó néhány embert meghallgatunk még, de a legkorrektebb, ha legalább arról tájékoztatjuk őket a beszélgetés végén, továbbjutottak-e egy következő körbe. Nem elegáns túl sokáig húzni a döntést. Ha valakinek azt ígérjük, hogy néhány napon belül tájékoztatjuk, tegyük is meg.

Mire figyeljünk?
Az interjú során nagyon fontosak a megszerezhető indirekt információk is, nagyon fontosak a közvetett közlések. A vélemény kialakításában a szóbeli megnyilvánulás mintegy 7-10 %-ban játszik szerepet, de a non-verbális jelzések meghatározóak. Szakértőnk segít, hogy mire figyeljünk!

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek