Hogyan vehetjük rá a kivitelezőt, hogy jól végezze a munkáját?

A garanciális visszatartás vagy más néven jóteljesítési garancia viszonylag elterjedt, elsősorban az építési szerződések körében. A jóteljesítési garancia azt a célt szolgálja, hogy az építtető biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező hibásan teljesít. Mi a jóteljesítési garancia lényege? Milyen védelmet nyújt a kivitelező fizetésképtelensége esetére? Szakértőnk megválaszolja a legfontosabb felmerülő kérdéseket!

A jótállás és szavatosság az építkezésnél

Talán mindenki számára ismert, hogy egy szerződésben foglalt kötelezettség hibás teljesítéséért a szerződés kötelezettje kellékszavatossággal tartozik. A szavatossági kötelezettsége alapján köteles a hibás terméket vagy szolgáltatást a jogosult választása szerint kijavítani vagy kicserélni, vagy árát leszállítani. Végső esetben pedig a jogosult el is állhat a szerződéstől.

A jótállás a szavatossághoz hasonló, de annál szigorúbb felelősséggel jár. A különbség abban rejlik, hogy a jótállási felelősség alól csak akkor lehet mentesülni, ha a jótállásra kötelezett bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Jótállás, szemben a szavatossággal nem minden esetben áll fenn. Jótállásra lehet kötelezett valaki jogszabályi előírás alapján, vagy akkor, ha a jótállást önként vállalja. A lakóépületek kapcsán a szokványosnál hosszabb kötelező jótállási időt ír elő a jogszabály.  Egyes épületszerkezetekre típustól függően 3 évtől 10 évig terjed a kötelező jótállás ideje.

Fotó: PP archív

 

A jóteljesítési garancia

A jóteljesítési garancia egy olyan megállapodás, amely szerint a kivitelezőnek járó teljes díj egy részét az építtető visszatartja biztosítékként. A visszatartott összeg akkor illeti meg a kivitelezőt, ha a visszatartás időszaka alatt nem merül fel szavatossági vagy jótállási igény az építtető részéről, vagy ha felmerül, akkor a hibát a kivitelező saját költségén kijavíttatta. Abban az esetben, ha a szavatossági kötelezettségét a kivitelező nem teljesíti, akkor az építtető a visszatartott összeget a hiba kijavítására fordíthatja. Az ily módon felhasznált jóteljesítési biztosíték összegére a kivitelező már nem tarthat igényt.

A garanciális visszatartás mértéke a felek megállapodásától függ. 5 százaléknyi összeg visszatartása általánosan elfogadott, de ennél nagyobb mértékű is lehet a helyzettől függően. A visszatartás időtartama változó lehet, akár több évre is szólhat, függően a felek megállapodásától és a jótállási időktől.

Négy dolog, amit jó, ha tudunk az ikerházakról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről? Szakértőnk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra!
Jóteljesítési garancia a felszámolási eljárásban

Sajátos a sorsa a jóteljesítési biztosítéknak abban az esetben, ha a kivitelező, aki a biztosítékot nyújtotta, felszámolási eljárás alá kerül, azaz fizetésképtelenné válik. A Kúria több döntésében is kifejtette, hogy a jóteljesítési garancia lényegében a szavatossági kötelezettség biztosítására adott óvadéknak (köznapi nevén: kauciónak) felel meg. Ebből következik, hogy a felszámolás kezdetétől számított 3 hónapja van az építtetőnek, hogy az addig felmerült és a kivitelező által nem teljesített szavatossági igényeinek fedezésére a visszatartott összeget felhasználja. A 3 hónapot követően viszont a megmaradt összeget át kell adni a felszámolónak, függetlenül attól, hogy a visszatartás ideje még nem telt le.

Az átadott összeget azonban a felszámolás lezárásáig a felszámoló külön köteles kezelni. Amennyiben pedig a szerződésben vállalt határidőben mégis szavatossági igény merül fel a felszámolás alatt álló kivitelezővel szemben, akkor az építtető hitelezőként érvényesíthet igényt az elkülönített összeg erejéig. Azonban, ha szavatossági igényt a felszámolási zárómérleg fordulónapjáig nem érvényesít, mondhatjuk, hogy ezen összeg elveszik az építtető számára, mert a felszámolás lezárásakor a többi hitelező követeléseire lehet fordítani.

A felszámoló és a bíróság nem köteles megvárni a felszámolás lezárásával a visszatartási idő lejártát. Tehát nem biztos, hogy felszámolás esetén a jóteljesítési garancia a teljes szerződéses időtartamra biztosítékul tud szolgálni. Így mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a jóteljesítési biztosítékot adó kivitelező cégek működését, mert felszámolás esetén az építtető is kellemetlen helyzetbe kerülhet, hiába kapott biztosítékot.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Felel-e az ingatlan eladója a rejtett hibáért?
Az ingatlanvásárlást jó esetben alapos egyeztetés és megtekintés előzi meg a vevő részéről. Ennek ellenére időről időre előfordul, hogy utóbb olyan hiba merül fel, ami a vásárláskor nem volt ismert. Gyakori tévhit, hogy az ingatlan vagy más dolog eladója nem lehet felelős az eladott dolog olyan hibájáért, ami a szerződéskötéskor nem volt ismert. Ez azonban sok esetben nem igaz. Milyen hibákért felel az eladó, és milyen hibákért nem?

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo