Hogyan védjük ki a likviditási problémákat?

2014. január 17. péntek - 08:12 / Timár Gigi
  •    

A 2014-es évre vonatkozó adózási szabályváltozások hatással vannak arra is, hogy a cégek hogyan tudnak áfa befizetéseikkel és visszaigénylésükkel gazdálkodni. A szabályozás ismeretével és néhány jó tippel elkerülhető, hogy az áfa miatt keletkezzenek likviditási gondok a cégünkben.

Kép:PP/nun

Az áfa tulajdonképpen azért lett kitalálva, hogy a cégek pénzéből finanszírozzák az állam működését – kezdte előadását a Piac & Profit KKV-Akadémiáján Nyári Zsolt, a Mazars Kft. senior adómenedzsere.  Azonban a cégek számára likviditási problémát okozhat például, ha előbb kell az áfát befizetni, mint ahogy az ügyféltől az ellenérték bejön, mert késve, vagy egyáltalán nem fizet. Gond lehet az is, ha a bejövő és kimenő teljesítések utáni áfa mértéke között különbség van – például exportáló cégeknél vagy beruházás esetén.

Fontos változás a szabályozásban, hogy időszaki elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont az időszak vége, és nem a fizetési határidő lesz a korábbiaktól eltérően. Az új szabály a 2014. Június 30. után kezdődő időszakokra, amelynél a fizetés esedékessége is későbbi. Ahogy eddig volt, az EU-s irányelvnek nem felelt meg, de előnyös volt a cégek számára, mostantól viszont az irányelvnek megfelelő a szabályozás. Ez a cégek számára gondot okozhat például az előlegek kezelésénél. Például egy ingatlan kiadása esetén, ahol előre fizetnek, előlegnek fog minősülni – tehát kibocsátom az előleg számla, végül a végszámlával fogom tudni igazolni, amit az időszak végén kell kibocsátanom – ez a megoldás, máshogy bírságok lehetnek. Az átállás után figyelni kell arra is, hogy partnereink hogyan számláznak nekünk, hogy nehogy ebből gond legyen.

Az ezzel növekvő adminisztráció egyszerűsítésére is van lehetőség, amennyiben az adóalany előlegszámlát bocsát ki és ez az ügylet 100 százalékát fedezi és ezen megjelölik a teljesítési időpontot, akkor nem kell külön végszámlát kibocsátani – erre szintén lehetőséget ad az új szabályozás. Ez azonban csak egy lehetőség, nem kötelezettség. Maradhat a korábbi rend is, végszámla kibocsátással.

Visszakérhetik a pénzüket az exportáló cégek
Eddig megfosztotta az adómentességtől az adóalanyt, ha a külföldre értékesített áru 90 napig nem hagyta el az országot, az Európai Bíróság azonban kimondta, hogy a magyar gyakorlat összeegyeztethetetlen az uniós jogszabályokkal. Az ítélet következtében a fent említett jogvesztő határidő módosításra került 2014. január 1-jétől, oly módon, hogy az adóalany köteles az értékesítésen áfát felszámítani a 90 napos határidőt követően, azonban a fizetendő adó utólag csökkenthető, amennyiben a kiléptetés igazoltan megtörténik az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül. Az adózóknak az Art. alapján lehetőségük van adó-visszatérítés iránti kérelemmel élni a korábbi időszakok tekintetében is, amennyiben a kérdéses ügyletek eleve nem mentes exportként kerültek bevallásra, vagy az adóhatóság utólagos ellenőrzés keretében kérdőjelezte meg az adómentesség alkalmazását. További részletek itt.

Áfa szempontjából is érdekes kérdés a késve fizetett számlák után kötelezően felszámolandó 40 eurós költségátalány új szabálya is. Mivel kártérítésnek minősül ezért nem tartozik az áfa alapjába. (A kártérítés soha nem áfa köteles!) A Mazars álláspontja szerint ezt  ki sem kell számlázni, erről azonban egyelőre szakértők között is vita van. Az azonban biztos, hogy áfázni nem kell. (A KIM közlése szerint viszont ki kell számlázni, ahogy a késedelmi kamatot is.) Nyári Zsolt véleménye szerint azonban fontosabb, hogy a bírók véleménye szerint nem kell. Véleménye szerint egy hónapon belül biztosan lesz egyértelmű állásfoglalás ezzel kapcsolatban.

Gyakorlati tippek az áfával kapcsolatos likviditási problémák megoldására, megelőzésére:

Csoportos áfa alanyiság: kapcsolt vállalkozások hozhatják létre a hatóság engedélyével. Ez esetben egy bevallást adnak be, egy képviselővel. Számlázási szempontból megmaradnak önállóak, elszámolni kell – transzferár stb. – de nem kell áfát finanszírozni, ha a csoport másik tagjának adok el terméket. Megoldás lehet például, ha egy cégcsoport egyik tagja csak a termékek kiviteléért felel – így sok bejövő áfája van, de semmi kimenő – jó megoldás lehet. Ha sok az egymás közötti számlázás és más akadálya nincs, megérheti. A csoportnak havonta kell bevallást benyújtania, szükség van a csoportazonosító feltűntetésére.

Behajthatatlan követelés és áfa kapcsolata: Magyarországon ez kockázatot jelent, mivel nem lehet behajthatatlan követelés esetén a számlában szereplő adóalapot módosítani, vagy a számlát érvényteleníteni. Az áfát tehát mindenképpen meg kell fizetni. Alternatív megoldás lehet a pénzforgalmi elszámolás, amely szerint akkor fizetjük az áfát, amikor a pénz befolyt és akkor vonja le, ha kifizette a számlát. Kisvállalkozásoknak max. 125 millió forint bevételig van rá lehetőség. Fontos azt is tudni, hogy a partnerünk ez alá tartozik-e, mert addig nem vonhatom le az áfáját, amíg a teljes összeget nem fizettem meg! Tehát a bejövő számláknál is figyelni kell rá. Sajnos gyakorlatban kevesen használják, nem szeretik, ezért sok kisvállalkozó például a partnerei miatt nem él ezzel a lehetőséggel.

Gyakorított áfa bevallás- visszaigénylés:  Lehetőség van évesről negyedéves, vagy arról havi bevallásra való átállás adóhatósági engedéllyel lehetséges, egy évre. Mérlegelési szempontok: sok egyenlőtlenség például külföldi értékesítés miatt, beruházás megvalósítása. Kizáró feltétel pl. a megelőző két évben számla kiállításának elmulasztása miatti bírság, felfüggesztett adószám, 25 millió forintot meghaladó adóhiány.

Likviditási szempontból a legnagyobb gond, ha a NAV beavatkozik. Attól az addig beállt rendszerek kimozdulnak. Annyit tehetünk ennek kivédése érdekében, hogy minél jobban igyekszünk figyelni a beszállítók ellenőrzésére. A magyar adóhatóság elvárja, hogy legyek ennyire körültekintő. Ezzel elkerülhető, hogy egy NAV vizsgálat következtében hosszú időre „beragadjon” áfám, ami nehezíti a cég finanszírozhatóságát. Ha a NAV vizsgálat csúszik és nem kapok vissza időben áfát, akkor a NAV is köteles elvileg késedelmi kamatot fizetni, kivéve, ha a visszaigénylés legalább 30 százaléka jogosulatlan volt.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek