Hogyan üzleteljünk Oroszországban?

2012. október 30. kedd - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Oroszország hatalmas felvevőpiaca látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára. De csak azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek tudják, hová, mivel, kiken keresztül lehet erre a sajátos piacra bejutni, és elsajátítják az eredményes üzlethez szükséges ismereteket a legjobb ágazatoktól a finanszírozásig. Először lássuk a gazdasági környezetet, a katalizátorokat és gátló tényezőket az orosz-magyar üzleti kapcsolatok szintjén.

Orosz György a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Piac&Profit és a BKIK által szervezett szakmai fórumon hangsúlyozta, az orosz piacra lépő vállalkozásokat kiélezett versenyhelyzet fogadja. A sikerhez az innovatív területeket kell megtalálni. A helyzetet némiképp könnyíti, hogy Oroszország is a WTO (Világ Kereskedelmi Szövetség) tagjává vált, ami kiszámíthatóbbá teszi a gazdasági környezetet az orosz piacra lépő vállalkozások számára.  A szabályokat egységesen és átláthatóan alkalmazzák a kereskedelmi szövetség teljes jogú tagjaként.

Finanszírozás és hitelképesség
A magyar cégek számára mind a kereskedelmi bankok, mind az állami exportösztönzők kínálnak konstrukciókat, amelyekkel áthidalhatják a finanszírozás nehézségeit. Ezekről, valamint a hitelképesség feltételeiről és arról, kinek éri meg az orosz piacra lépni, itt olvashat bővebben.

A sikeres kereskedelmi kapcsolatokat évtizedes múlt alapozza meg Orosz György szerint, amely a rendszerváltás után valamennyire megtorpant, most azonban ismét aktívabb. Véleménye szerint az államközi kapcsolatok szövetségi és regionális szinten is rendben vannak, és a rendszeresen megtartott Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) évente megrendezett találkozói mellett a rendszeres, miniszteriális szintű találkozók is segítik a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, ahogy a kormány Keleti nyitás programja is. Júniusban kezdték meg, továbbra is kiemelt partner Oroszország. Tudásközpontot alakítanak ki. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) új osztályok felállításával igyekszik segíteni a kapcsolatok fejlesztésében, a keleti nyitás sikerességében. Mindez a főosztályvezető szerint megfelelő alap a további növekedéshez.

Kép:PP/FényesGábor

Érdemes figyelni: kiemelt régiók és a modernizáció

Hangsúlyozta, az orosz régiók fejlődése további lehetőségeket jelenthet a hazai vállalkozásoknak, itt is növekszik az üzleti lehetőségek száma. Az állami törekvéseknek köszönhetően a kiemelt fejlesztési régiókban jobb adózási és egyéb feltételek várják a befektetőket. Külön érdemes figyelni a több helyen működő különleges gazdasági övezetekre. Itt az olcsó infrastruktúrától az egyablakos ügyintézésig és adókedvezményig terjednek a lehetőségek.  A modernizáció és innováció továbbra is prioritás Oroszországban, az ilyen projektekhez való csatlakozás folyamatosan napirenden van, újabb és újabb lehetőségeket jelent a vállalkozások számára. A főosztály vezető beszámolt a folyamatban lévő nagy állami fejlesztések legfontosabb területeiről is, melyek elsősorban a lakásépítés, mezőgazdaság, élelmiszeripar, egészségügy, oktatás területén jelentenek kapcsolódási lehetőségeket a magyar vállalkozások számára. (Kiemelt terület az állattenyésztés, tejtermékek, víztisztítás, épület felújítás, és a gyógyszeripar.) További lehetőségeket tartogathat a privatizáció, az orosz állam 2016-ig teljes kivonulását, vagy csökkentését tervezi több területen is.

Perlik Tamás, a Volksbank képviselője Kép:PP/FényesGábor

Biztos háttér
Az elmúlt 20 évben nem volt preferált a volt Szovjetunióval élénk gazdasági kapcsolatokat fenntartani, ez mostanra jelentősen megváltozott – kezdte köszöntőjét a rendezvény főtámogatójaként Perlik Tamás, Magyarországi Volksbank Zrt. lakossági és vállalati üzletág vezetője. A Volksbankor ez év februárjában vásárolta meg az orosz tulajdonú Sberbank, amely képes tőkeerejével lefedni a régiót. Oroszország legnagyobb kereskedelmi bankja, több mint 12 országban van már jelen – folytatta a szakember. Több mint 20.000 bankfiókkal rendelkezik, ami hatalmas szám –Németország legnagyobbja 1300 fiókot üzemeltet. 250.000 alkalmazottja, a kb. 4,5 milliós orosz vállalati piacból másfélmillió ügyfele, valamint több mint 70 millió lakossági ügyfele érzékelteti a Sberbank piaci erejét. A bank egy év alatt több mint egymilliárd tranzakciót bonyolít le, amihez hatalmas számítástechnikai fejlesztés kellett, ami az elmúlt években megtörtént – a megvásárolt leánybankokban is hasonló fejlesztéseket terveznek. Ez megfelelő hátteret jelent a Magyarországi Volksbanknak is ahhoz, hogy hitelezze a hazai vállalatokat és lakosságot a teljes hitelpiac szűkülése ellenére. A nyolc százalékkal csökkenő piacon is képes és alkalmas a bankunk az ügyfelek finanszírozására – folytatta Perlik. Nyitottak vagyunk a kkv-k hitellel való kiszolgálására. Folyamatos növekedést könyvelhetünk el ezen a területen. Számukra új lehetőség a nagyvállalati szektor felé való nyitás, ami a megváltozott tulajdonosi háttérnek köszönhetően vált lehetővé.

Szervezeti szinten a moszkvai kereskedelmi képviselet mellett Szentpéterváron, Jekatyerinburgban, Rosztovban működik iroda, ahol külgazdasági szakdiplomaták nyújtanak segítséget az orosz piacot megcélzó vállalkozásoknak. Emellett a rendszeresen, előre egyeztetett témában megtartott üzleti fórumok is kiváló informálódási lehetőséget jelentenek.

Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar – orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a számos, a keleti országról rendelkezésre álló adat közül az államadósságot emelte ki, ami a GDP 2,5 százaléka. Mint mondta, mi is örülnénk, ha így állnánk. Az előző előadóhoz hasonlóan hangsúlyozta a modernizációs folyamatokban rejlő lehetőségeket, amelyek annál is inkább adottak, mivel Tóth szerint az elmúlt húsz évben a hadiipart kivéve nem volt jelentős fejlődés.

Katalizátorok

A szakember kiemelte, hogy a fent is említett állami fejlesztési programok fontos katalizátorokként működhetnek. Az összesen mintegy 48-52 program, a tagozat honlapján részletesen megtalálható. Ezeket érdemes figyelembe venni az export célok kitűzése során. Katalizátor a 2014-es téli olimpia is, ami hatalmas, összesen mintegy 25 milliárd dolláros fejlesztést jelent. Bár ez a projekt már kifutóban van, még koránt sincs minden készen – hangsúlyozta a szakember. A következő, várhatóan még ennél is nagyobb beruházást jelentő, katalizátorként működő esemény a 2018-ad futball világbajnokság lesz. Az orosz kormány már kijelölte a 8 várost, ahol a csoportmérkőzések zajlanak majd. (Ezek közül Jekatyerinburggal a kamara már fel is vette a kapcsolatot.) Tóth szerint, mivel a magyar tervezőknek van tudása stadion rekonstrukciókban, érdemes ott megjelenni. A gyenge lábakon álló magyar építőipar számára fontos lehet ez a projekt, mivel hosszú távú munkát jelenthet.

Export offenzíva kéne

Ugyanakkor Tóth szerint egyértelműen érzékelhető, hogy hogy a magyar-orosz áruforgalom nem javult az idén. Ez érzékelhető a multik exportjában és a projektfinanszírozás visszaesésében egyaránt. (Annak ellenére, hogy mint mondta, az adatokat nehéz összehasonlítani, mert más alapokon vannak a mi és az ő statisztikáik, ami milliárdos különbségeket is jelenthet a számadatokban.) Ezért export offenzívára lenne szükség, meggyőződése szerint két év alatt 5-900 euróval lehetne növelni a projekt exportot. Ebben a magyar áru hányad 25-50 százalék között mozoghat és 6-8000 magyar munkavállalónak adhatna munkát. Jelenleg 4-500 közepes vállalkozás van jelen az orosz piacon. Mikro- és kisvállalkozások megjelenése meglehetősen nehéz. Sokkal nagyobb támogatási rendszerben ezt a mostani számot meg lehetne duplázni a következő három évben. Nagyon megérné, mert az orosz export gazdaságos, ha a vállalkozások egyszer gyökeret eresztenek, akkor általában maradnak is, mert a fizetési helyzet jobb, mint nálunk.

Kép:PP/FényesGábor

Fékező tényezők

Fontos probléma a hely és nyelvismeret hiánya, hiszen, mint a szakember mondta, tárgyalni már lehet angolul az orosz partnerekkel, de az üzletkötéshez oroszra van szükség. Hátrány, hogy az orosz piaci megjelenés költség és időigényes, hátráltató tényező a hagyományos orosz bürokrácia, korrupció – ezt úgy lehet kikerülni, ha a cégekkel direkt kapcsolatban vagyunk, vagyis az állami és helyi hatóságok kikerülésével tudunk dolgozni. A cégalapítás, vámok és logisztika területén persze nem lehet megkerülni a hatóságokat, de kialakult már egy technika a magyar vállalkozói mezőnyben, hogy hogy lehet ésszerű keretek között tartani. Probléma továbbá az árualap hiány – nagy lendülettel futottunk, mezőgazdasági termék exportjához (konkrétan Villányi borokról volt szó), és kiderült, hogy a folyamatos szállításhoz nincs elegendő magyar termék. Természetesen fontos tényező a politikai bizalmatlanság is, ami a friss „azeri baltás” üggyel még kiélezettebbé vált. Az orosz üzleti társadalom vezetőinek 8-10 százaléka örmény származású, figyelmeztetett Tóth, akik nem vették jónéven ezt az ügyet. A szakember ajánlása szerint személyes kapcsolatok révén lehet kompenzálni az ilyen típusú problémákat.

Komoly gond a magyar kereskedelmi programok hiánya, koordinálatlanság. Másfél évig koordinálatlan helyzetet hozott létre az NGM és NFM között. Mostanra került egyenesbe, reméli, hogy így is fog maradni. A projektfinanszírozás, mint export kitörési lehetőség gyakorlatilag másfél évig szünetelt, ami komoly károkat okozott.  A Kamara képviselője elégtelennek ítéli a kormányközi gazdasági tevékenységet is, véleménye szerint sem a KKB sem a szakmai albizottságok nem működnek úgy, ahogy kellene. Gond természetesen a kkv szektor elégtelen támogatása is, de azért vannak lehetőségek a finanszírozásra. (Erről a nap folyamán később részletesen szó esik.) A Kamara január elsejétől növeli majd szolgáltatásait, ami Tóth véleménye szerint a regisztrációs díj bevezetésével el is várható.

A magyar cégek számára mind a kereskedelmi bankok, mind az állami exportösztönzők kínálnak konstrukciókat, amelyekkel áthidalhatják a finanszírozás nehézségeit. A magyar-orosz üzleti fórum beszámolóját ezekről a témákról, valamint a hitelképesség feltételeiről és arról, kinek éri meg az orosz piacra lépni, itt olvashatja.

A Piac&Profit konferenciájának délutáni szekciójában praktikus tanácsok hangzottak el az orosz piacra lépéssel kapcsolatban, erről szóló összefoglalónkat itt olvashatja.

Ismerjük meg
Az ország területe százhetvennégyszer akkor mint Magyarország és éves szinten 4,3 százalékos gazdasági növekedést produkál. A GDP 13.000 dollár körül van, ami 7 százalékkal alacsonyabb a magyar szintnél. Javul a munkanélküliségi ráta is, valamint a rubel erősödik a dollárral szemben (2011-ben 29,33 rubel/dollár). Hazánk Oroszország 18. legfontosabb kereskedelmi partnere vagyunk, 1,3 százalékos részesedésével. Export tekintetében a 17., import területén a 21. legfontosabb partnernek számít hazánk. A két ország közötti export-import egyenleg 2009 óta ismét romlik (2011-ben a külkereskedelmi egyenleg 1:2,5), aminek oka elsősorban a nagy mértékű energia behozatal, amit a főosztályvezető szerint magyar termékek orosz piacra vitelével kellene egyensúlyozni. A minisztérium adatai szerint a legjelentősebb exporttermékek között 2011-ben többek között a gyógyszerek, alkatrészek, videótelefonok, gépjárművek, irodai gépek, papírtermékek, csapszerelvények és pneumatikus gumiabroncsok szerepeltek.

 

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek