Hogyan tartsuk meg az Y-generációt?

Az elmúlt fél évben a HR-vezetők rendre a korábban sikeres ösztönzési módszerek hatástalanságáról számolnak be; a cégvezetők ezek költséghatékonyságának határozott romlását érzékelik. Az elhúzódó recesszió kiélezi a munkaadók és a munkavállalók viszonyát. A legértékesebb munkatársakért fokozott verseny zajlik, éppen ezért megtartásuk és a céghez való kötődésük erősítése felértékelődött.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője szerint ez a motivációs válság nem más, mint egy generációváltás, amely a szervezetek alsó szintjén most kezdi tömegesen éreztetni hatását. Ennek hátterét tárja fel a régiós tanácsadó legfrissebb, a helyzet elemzését elősegítő felmérése, mely megmutatta: régiónkban a pályakezdők mozgatórugói jelentősen eltérnek elődeikétől, ugyanakkor minden korábbinál erősebb hasonlóságot mutatnak nyugati, például amerikai társaikéval.

A hagyományos ösztönzők már hatástalanok - Kép: Bartos Gyula/PPArchív

Az eredmény vállalati és nemzetgazdasági szinten is elgondolkodtató: most, hogy a tehetséges magyar fiatalok a világon bárhol könnyen illeszkednek be egy cégkultúrába, különösen fontos, hogy a hazai vállalatok képesek legyenek őket magukhoz vonzani és számukra valóban értékes ösztönzőkkel megtartani.

Az úgynevezett Y-generációs probléma, amelyre élő kutatási eredmények híján nemrég még a HR-szakma nagy része is csak érdekességként tekintett, mára elkezdte átformálni a vállalatok mindennapjait – állítja Fehér Zsolt. – Átmeneti időszakba léptünk, melyben a vállalatvezetőknek és HR-vezetőknek egyelőre még a probléma felismerése is komoly nehézséget okoz, pedig a versenyképesség megőrzése érdekében minél hamarabb világos támpontokat kell találniuk a tehetségek, a jövő vezetőinek megtartásához.

A mai ösztönző-programok az előző generáció élet-, és munkastílusához igazodnak, amely a személyes célok és a karrier egyes lépéseit szigorú fontossági sorrendbe helyezi. Ebben a biztonságos, stabil rendszerben a mindenkori elsődleges cél teljes figyelmet élvez; ennek eredménye jellemzően az energiatakarékos munkavégzés és magánélet, vagy az előrejutás érdekében vállalt rengeteg pluszfeladat és túlóra. Ezt a keretet a munkaadó szoros ellenőrzés, hagyományos közösségépítés, illetve a munka és magánélet egyensúlyának támogatása révén igyekezett összetartó, ösztönző erővel feltölteni.

Mitől vonzó egy munkahely?
Idén is útjára indul Magyarországon a Munkáltatói Márka Kutatás. A szervezők azt vizsgálják, milyen az egyes vállalatok munkaerőpiaci megítélése, különösen a számukra fontos célcsoportok körében. Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, és néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a cégek célzottan monitorozzák környezetüket és munkáltatói márkájuk tudatos építéséhez és fejlesztéséhez tisztában legyenek a számukra kiemelten fontos célcsoportok elvárásaival. A Munkáltatói Márka Kutatás immár ötödik éve ebben nyújt segítséget.
„A mai fiatalokat láthatóan nem érdekli az empowerment, a munkakör-gazdagítás vagy a klasszikus csapatépítés, mert ők nem így képzelik sem a szakmai előrejutást, sem a közösségformálást. Számukra a munka és a magánélet egyensúlya nem cél, hanem a kiindulópont” – mutat rá Fehér Zsolt. – „A hedonizmus, a sikerorientáltság és a közösséghez tartozás vágyának átlag feletti értékeiből kiolvasható: ez a work hard, play hard generációja, amely hihetetlen akarással, lendülettel, lelkesedéssel végzi a munkáját, hogy aztán ugyanilyen energiával szórakozhasson és ápolja kapcsolatait nap mint nap.” Az Y-generáció tipikus képviselője keményen dolgozik, elismerésre vágyik, és a nyitott ajtók politikájának híve. Számára a motiváció fő forrásai a változatosság, a különlegesség és a lazább keretek; nem hisz a hagyományokban és a rituálékban, korlátozónak tartja a kötöttségeket és az erősen szabályozott környezetet.

„Régiónkban mélyreható változás indult el, melynek hatásait mai szemmel nem könnyű felmérni, de az ösztönző-programok többségének biztosan át kell alakulnia. A megszokott szigorú keretek megbontása, az egyén nagyobb önállósága a munkában és a dolgozói közösség építésében, a színesebb, szórakoztatóbb munkakörnyezet megteremtése, a hatékonyság erősítése megfelelő képzéssel és a legmodernebb eszközökkel akár kockázatos befektetésnek is tűnhet” – foglalja össze a vállalatok fő félelmeit a szakértő. – „Azonban mindez relatív, hiszen az új generáció számára ösztönző alapok nélkül az egyéni és céges teljesítmény drámai romlásával kell szembenézniük a következő években.”

Itt olvashatja tippjeinket, hogyan teheti vonzóbbá a munkavállalók számára vállalkozását!

Fehér Zsolt szerint jól látható az is, hogy a mai pályakezdők mozgatórugói között a különbségek egyre inkább elmosódnak: éljenek bárhol a világon, életmódjuk, munkamoráljuk és munkastílusuk egyre közelebb kerül egymáshoz. A jó hír az, hogy az Y-generáció tagjai külföldön is könnyen beilleszkednek és bármibe is fognak, valóban esélyesek lehetnek a sikerre, de ebből az is következik, hogy már nem csak a cégek, hanem az egyes országok között is élesebbé válik a versengés a legjobbakért – erre pedig saját munkatársaik ösztönzőinek felismerésével és okos alkalmazásával a hazai és régiós vállalatoknak is el kell kezdeniük felkészülni.

Jönnek az Y-srácok!

Asztalokon ugrálni, összevissza rohangálni ezután sem lesz az irodaélet jellemzője, de a nagyobb rugalmasság és a rövidebb meetingek valószínűleg szabállyá válnak, ahogyan az Y generáció tagjai közül egyre többen elfoglalják helyüket a munka világában. Az elkövetkező nyolc évben a ma még túlnyomó többségben lévő 1946 és 1964 között születettek helyét átveszik az 1979 és 1997 között született Y generáció tagjai a munkahelyeken. 2020-ban már a foglalkoztatottaknak legfeljebb 25 százalékát teszik ki az idősebb generáció képviselői, és 50 százalékban mai harmincasok, illetve most még gimnáziumba járók töltenek be pozíciókat. Az arány az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik, ám valószínűleg az európai országokban sem lesz másképpen. A helycsere általánosságban új normákat, új munkastílust hoz: az Y generáció – vagy ahogyan másképp nevezik, a millenniumiak – eltérő módon kommunikál, dolgozik, létezik. A prosperáló vállalkozás érdekében a munkáltatóknak alkalmazkodniuk kell az újfajta elvárásokhoz.

Fő szempont a rugalmasság

A ma húszas, harmincas éveikben járók számára mindennél fontosabb a flexibilitás s a munkához való személyes kötődés – mutat rá a CNN.com nemrégiben publikált cikke. A PayScale és Millennial Branding közös felmérése is elsősorban a rugalmasság iránti vággyal magyarázza, hogy a generáció tagjai a nagyvállalatok helyett a kisebb cégeket keresik, ahol arra is van lehetőségük, hogy kiéljék vállalkozói attitűdjüket, és kihasználják a közösségi média területén szerzett tapasztalataikat a szigorú vállalati szabályokhoz való alkalmazkodás helyett. Olyannyira, hogy a Cisco nemrégiben készített felmérése szerint az Y generáció több mint felénél szóba sem jöhet olyan állás, ahol korlátozzák a közösségi média használatát. A korosztály számára az internet éppoly alapvető, mint a levegő, a víz, az étel vagy a lakhatás. Ha ez a tét, a fizetés is kevésbé nyom a latba. Pedig a nagyvállalatok messze jobban fizetnek: a Google-nál a korosztály tagjainak például évi 80 ezer 900 dollár, azaz hozzávetőleg 17,5 millió forint az átlagfizetése.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo