Hogyan pótolható a hiányzó jognyilatkozat?

2019. július 30. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A jognyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy valaki kötelezettséget vállaljon vagy jogot szerezzen. Mi a helyzet akkor, ha a kötelezett személy megtagadja e nyilatkozat megtételét?

Jognyilatkozatnak tekintünk minden olyan nyilatkozatot, amely valamilyen joghatás, jogkövetkezmény kiváltására irányul. Tehát ezek olyan nyilatkozatok, amelyekkel a nyilatkozatot tevő személy vagy egy másik fél jogot szerez, kötelezettséget vállal vagy ezekről lemond, ezektől szabadul – magyarázza a fogalmakat a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje. 

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Jognyilatkozat tehető szóban vagy írásban, de akár ráutaló magatartás is alkalmas lehet joghatás kiváltására.

Számtalan típusú jognyilatkozat tehető, amelyek egy része egyoldalú, más része két- vagy többoldalú. Egyoldalú jognyilatkozat például egy szerződés felmondása vagy a végrendelet. A két- vagy többoldalú jognyilatkozat tipikus példája a szerződés.

Jognyilatkozat pótlása bírósági ítélettel

Előfordulhat, hogy valaki visszaél az őt egyébként megillető jogosultsággal. Visszaélésről akkor beszélhetünk, ha a jog gyakorlása kifejezetten ellentmond az adott jogosultság általános rendeltetésének. A visszaélésszerű joggyakorlás egyik formája, ha valaki megtagadja annak a jognyilatkozatnak a megtételét, amelyet jogszabály kíván meg.

Ha valaki megtagadja a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtételét, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság ítéletével pótolhatja a hiányzó jognyilatkozatot. Például ilyen jogszabály által megkívánt nyilatkozat a közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs hozzájárulása a másik tulajdonostárs építkezéséhez. A bíróság a jognyilatkozatot akkor pótolja, ha a nyilatkozat megtagadása nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, és az emiatt előállt érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A jognyilatkozat bíróság általi pótlásának másik esete, ha valaki szerződésben vállalta a

Mit értünk ajánlat és ajánlati kötöttség alatt?
A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat. E nyilatkozatok megtétele jogi kötelezettségekkel jár, és végül a felek közötti szerződéskötéshez vezethet.

nyilatkozat megtételét, de utóbb e kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben a másik félnek lehetősége van arra, hogy peres úton pótolja az elmaradt nyilatkozatot. Például, ha ingatlan adásvételi szerződésben az eladó vállalta, hogy a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot a vételár kifizetése után megteszi. Ha az eladó e jognyilatkozat kiadását a vételár megfizetése után megtagadja, a vevő bíróságtól kérheti a nyilatkozat pótlását.

Szerződés bíróság általi létrehozása

A jognyilatkozat bíróság általi pótlásától meg kell különböztetni azt az esetet, ha a bíróság hozza létre magát a szerződést. Ebben az esetben nem egyoldalú nyilatkozatot pótol a bíróság, hanem az ítéletében két- vagy többoldalú megállapodást hoz létre, amelynek lényeges tartalmát is meghatározza.

Bizonyos esetekben a törvény kimondottan előír szerződéskötési kötelezettséget, például a közüzemi szolgáltatók szerződései vagy kötelező biztosítás esetében. Törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség esetén, ha a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja.

A bíróság által létrehozott szerződés másik, gyakrabban előforduló esete, ha a felek előszerződésben arra vállaltak kötelezettséget, hogy egymással későbbi időpontban szerződést kötnek. Ha a felek az előszerződésben a később megkötendő végleges szerződés lényeges feltételeiben megállapodtak, de ennek ellenére az egyik fél a szerződést nem hajlandó megkötni, akkor a másik fél kérelmére a bíróság hozza létre a szerződést.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek