Hogyan lehetünk milliárdosok tőke nélkül?

2018. január 07. vasárnap - 14:17 / Nagy Mariann
  •    

Les Mills, többszörös új-zélandi súlyemelő olimpikon 1968-ban edzőtermet nyitott Aucklandben. Fia később zenés edzésgyakorlatokat alakított ott ki. Rendszerüket ma 75 ország 15 000 edzőtermében használja 6 millió ember. Iskolapélda kapitalizmusra – tőke nélkül...

Millsék Bodypump nevű edzésrendszerének történetét „Kapitalizmus tőke nélkül” című, most megjelent könyvükben írja le két neves kutató, Jonathan Haskel, a londoni Imperial College tanára és Stian Westlake, a brit Innovációs Tanács vezetője.

Arra keresték a választ, mi van a valamennyiünk által tapasztalt változások mögött: miért fejlődnek ki politikai befolyással is rendelkező óriás, nem ipari nagyvállalatok, miért nő tovább a vagyoni különbség gazdagok és szegények között, miért kerülhetett hatalomra egy Donald Trump, miért léptek ki a britek az EU-ból?

Megállapításuk, amelyet számokkal támasztanak alá: az elmúlt 20 évben az angolszász országokban eltolódtak a beruházások, megváltozott azok részaránya a GDP-ben.

Kevesebb jut megfogható javakra, gépekre, épületekre, felszerelésekre, egyre több viszont brendek fejlesztésére, menedzselési folyamatokra, ötletekre, koncepciókra – a kapitalizmus új korszakába lépett.

Les Millsnek csak egy pincehelyiséget kellett bérelnie pár géppel, azután pusztán alkotó ötleteivel lett a család sokszoros milliomos.

A szerzők szerint a „megfoghatatlan kapitalizmus”, amelynél nincs gyár, gép, szerszám, lehetővé teszi, hogy olyan ötletekből, mint a Facebook vagy a Google, világméretű, a piacokat domináló vállalkozás legyen.

lány facebookozik

Kép: Pexels

A szellemi termékkel újítók és munkatársaik nagy jövedelmekre tesznek szert, s egyre inkább elmaradnak mögöttük keresetben a „hagyományos” kapitalizmus, így pl. a gyáripar munkásai. Az utóbbi, elégedetlen tömegek juttatták ismeretesen hatalomra Trump elnököt, s nekik volt meghatározó szerepük a Brexitben is.

Az egyik oldalon a viszonylag szűk szellemi, újításokra képes elit, a másik oldalon a többség, aki úgy érzi, kimarad a politika, a gazdaság, a kultúra alakításából.

Hadi szerkezetből sütő

Az újfajta tőkés rendszer fontos jellemzői a kölcsönhatás, a szinergiák. Sok esetben nehezen tudjuk megakadályozni – ha egyáltalán –, hogy mások is hasznot húzzanak ötletünkből, de mások hozzájárulása, további gondolatai még többet hozhatnak, mindenkinek. (Így lett például a katonai célra kifejlesztett mikrohullámú szerkezetekből sütő..)

Mivel viszont az ötletek szabad áramlása, kölcsönhatása veszélyezteti  is a szellemi tulajdont, egyre fontosabb a mindenkori lobbizás kormányoknál, illetékes nemzetközi szervezeteknél megfelelő jogszabályok érdekében. Ehhez persze sok jogász is kell – azok is az új elit fontos, jól kereső részét képezik.

Egy év alatt óriásit nőtt a gazdagok vagyona
Mindig is tudtuk, hogy a dúsgazdagoknak áll a világ, és a vagyoni egyenlőtlenségek óriásiak. De ennyire? 112 éve nem voltak ilyen gazdagok a gazdagok, mint most. Jól fialt a dollármilliárdosok pénze 2016-ban, derült ki egy új elemzésből.

A szellem új világa

A szellemi beruházások alakítják a településeket is. A klasszikus példa a Szilícium-völgy, amely vonzza az alkotó embereket, településein egyúttal virul az építőipar, emelkednek az ingatlanárak, míg hajdan virágzó iparvárosok, mint pl. a régi autóváros, Detroit, látványosan hanyatlanak, lakosságuk elköltözik.

Mindez új, nehezen összehangolható feladatokat jelent az országok kormányainak és a helyi vezetésnek: úgy támogatni a növekedés immár nagyobb részét hordozó „új” kapitalizmust, hogy teljesítsék a szociális elvárásokat is. Egyvalami bizonyos: aki ebben az új világban érvényesülni akar, nem kerülheti meg a tanulást. Minél nagyobb tudást, képzettséget szerez, annál jobban jár.

(Forrás: Guardian)

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek