Hogyan finanszírozható az orosz piacra lépés?

2012. október 30. kedd - 18:40 / Timár Gigi
  •    

Oroszország hatalmas felvevőpiaca látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára. De csak azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek tudják, hová, mivel, kiken keresztül lehet erre a sajátos piacra bejutni, és elsajátítják az eredményes üzlethez szükséges ismereteket a legjobb ágazatoktól a finanszírozásig. Alább áttekintjük a finanszírozási lehetőségeket és azt, hogy kinek és mit érdemes kínálnia az orosz piacon.

Az orosz piacra exportálni szándékozó magyar vállalkozások a legtöbb esetben szembesülnek azzal, hogy részben a bankok hitelezési hajlandóságának csökkenése, részben az orosz, illetve a magyar-uniós pénzügyi szabályozás következtében finanszírozási problémák lépnek fel – mondta Pavel Yermilov a Volksbank orosz ügyfélkapcsolatok vezetője. A magyar cégek számára azonban mind a kereskedelmi bankok, mind az állami exportösztönzők kínálnak konstrukciókat, amelyekkel áthidalhatják ezeket a nehézségeket.

A gazdasági környezetről, a katalizátorokról és gátló tényezőkről az orosz-magyar üzleti kapcsolatok szintjén itt olvashat.

A feltételek
Legalább egy éve alakult és érvényesen működő társaság legyen, devizabelföldi és magyarországi székhellyel. De: egyes esetekben a külföldön alapított új cégek is nyerhetnek finanszírozást. Csőd- vagy felszámolás alatt álló társaságok, illetve egy éven túli adótartozású cégek nem kaphatnak finanszírozási lehetőséget, illetve katonai berendezések, egyes esetekben mezőgazdasági termékek exportja, és reexport is kizáró tényező lehet. Beszállítói láncolatok finanszírozásában, illetve magyarországi exportcélok finanszírozásában is részt vehet majd jövőre az Eximbank. Ágazatilag egészségügy, energetika és gépipar, szociális és kommunális beruházások, illetve mezőgazdasági feldolgozott termékek.

Ha az állami exportösztönzést megvizsgáljuk, akkor látjuk, hogy rendkívül szétágazó terület. Ide tartozik a gazdasági diplomácia, a HITA, azaz az exportösztönző és a finanszírozás is, ide tartozik az Eximbank és a MEHIB. „Ez a két intézmény az, amely a valóságban az exportfinanszírozást segíti, a világban általában egy intézménybe van foglalva. Mo. már a 90-es évek közepe óta két intézmény létezik” – mondta Dr. Hegyi Gábor, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.(MEHIB) vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, a keleti piac óriási jelentőséggel bír az intézménynek portfoliójában, mivel állami szereplőként hosszabb távú és a szokottnál kockázatosabb ügyleteket is képesek finanszírozni, mint a kereskedelmi intézetek.

Kép:PP/FényesGábor

A két intézmény jogi státuszát 1994-ben határozták meg, a mérlegfőösszeg 200 milliárdos pluszban zár idén. Hegyi kiemelte, hogy ők nem versenyeznek a kereskedelmi szektorral, hanem kiegészítő lehetőséget kínálnak az exportorientált cégek számára. A két intézmény egyébként a magyar export 0,5-1 százalékát finanszírozza. A cél jelenleg a 3 százalék elérése. Az intézetek kívülről vonnak be forrásokat, piaci áron amelyet kedvezményesen adnak tovább a magyar exportorientált vállalatoknak.

Mire van szükség Oroszországban?
A gyorsan forgó fogyasztási javak nagyon fontosak, ez a szektor elsősorban importorientált a FÁK országain belül, de a gyártókapacitást Oroszországba kellene vinni, ott vannak az ügyfelek, ott van a versenyképes munkaerő és az olcsó hitel, mi pedig finanszírozzuk ezt. Ami a természeti erőforrásokat illeti, Oroszországnak nagy szüksége van beruházásokra ezen a területen, itt elsősorban ötleteket és használható technológiát keresünk, a finanszírozást mi álljuk – mondta a szakember. A mezőgazdasági gépgyártás és vegyianyag-gyártás komoly piacokra tehet szert Belorussziában és Ukrajnában. Itt elsősorban a műtrágyagyártókkal érdemes felvenni a kapcsolatot, amelyek kilencven százalékban a Sberbank ügyfelei. Ami a kiskereskedelmi láncolatokat illeti, valaha Magyarországon ez virágzó szektor volt, de erre az igény most Oroszországban jelentkezik: az emberek imádják a szupermarketeket. Mivel Önöknek van tapasztalata ezen a téren, miért nem jönnek el és mutatják meg, milyen üzleti modellel érdemes dolgozni?- tette fel a kérdést. Yermilov szerint az ilyen lehetőség roppant nyereséges az áraknak és az óriási keresletnek köszönhetően.

Állami eszközök

Ehhez az állam biztosít eszközöket: amíg idén 350 milliárd forint volt az állami kezességvállalás, 2013-ban már 1200 milliárd forint. A MEHIB számára a költségvetés által garantált biztosítás is emelkedik jövőre: megközelíti az 350 milliárd forintot az eddigi 80 milliárdról. Emelkedik a kamatkiegyenlítési költségvetési keret (7 milliárd forintra), ez a szám ráadásul felülről nyitott, azaz év végéig (2013) még emelkedhet. A MEHIB nem piacképes kockázati limitje 500 milliárd forintra emelkedett. A válság előtt tulajdonképpen az Eximbankra nem volt olyan gyakorta szükség, hiszen a kereskedelmi bankok megoldották a finanszírozást. A jelen azonban úgy fest, hogy egyre inkább csökken a hitelezési hajlandóság, szűkülnek és drágulnak a források. Ilyen környezetben jelentősen felértékelődik a két intézet szerepe, amelyek ugyanakkor egyedül nem tudják kiváltani az országban érzékelhető több ezer milliárdos forráshiányt, de könnyíteni tudnak rajta. „Olyan kamatlehetőségeket tudunk nyújtani, amelyet a kereskedelmi bankok nem, illetve olyan ország-illetve cégkockázati esetekben is, amelyekre más intézetek nem képesek, vagy hajlandók” – mondta Hegyi Gábor.

Demcsák Mária, a Piac&Profit alapító főszerkesztője Kép:PP/FényesGábor

A két intézmény idén került át az MNB alól az NGM alá, méghozzá közös vezetéssel. Az az elképzelés, hogy a közös vezetés lehetővé teszi a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést. „Nem fordulhat többé elő az, hogy míg a bank megítélt pénzt egy projekthez, addig a biztosító nem” – vélte Hegyi Gábor, aki szerint az EXIM mindinkább aktívabban fogja keresni a kapcsolatot a lehetséges partnerekkel, ügyfelekkel.

Egymillió felett megéri
Pavel Yermilov szerint az orosz lehetőségek óriásiak a magyar cégek számára: beruházások megtérülési rátája 25 százalék felett van. „Szó szerint az oroszok úgy gondolják, hogy a beruházásnak három év alatt meg kell térülnie.” – mondta Yermilov, aki szerint a Volksbank által létrehozott pénzügyi konstrukciók nagy segítséget jelentenek a magyar cégeknek, ide sorolható a nemrégiben megnyitott rubel alapú számlacsomag vezetési lehetőség. Pavel Yermilov ezzel kapcsolatban kiemelte az orosz rubel a dollárhoz, vagy az euróhoz képest meglehetősen trükkös deviza, ezért figyelni kell, hogy időben konvertálják. A bank egyébként előfinanszírozási lehetőségeket is biztosít a cégek számára. Kiemelte ugyanakkor, hogy a keleti piacon az egymillió eurós forgalom alatt nem sok keresnivalója van egy cégnek, de ennek ellenére a Volksbank megkísérel a magyar kkv-knek is megfelelő konstrukciókat kidolgozni.

Új lehetőség

A BKIK, vagy az állami exportösztönzők jövőbeni partnerré tehetik a magyar vállalatokat, de van egy olyan új kapcsolódási pont, – a pénzügyi kapcsolatok szintjén – amely új lehetőségeket kínálhat az orosz piac irányába. A Volksbank – köszönhetően a Sberbankkal folytatott együttműködésének, immár több mint 300 milliós piac felé jelent nyitást, 13 országban és nyitott a magyar és az orosz üzletemberek közötti kapcsolat megteremtésére. „Az orosz üzletemberek immár Budapesten is öt orosz nyelvű bankfiókban is intézhetik ügyeiket, ami komoly segítség, mivel a magyar nyelv nagyon nehéz, én is 11 hónapja tanulom, kevés sikerrel” – mondta Pavel Yermilov, a Volksbank Magyarország Zrt. orosz ügyfélkapcsolatainak vezetője.

„Fontosnak tartjuk a B2B kapcsolatok erősödését, valamint az üzleti partnerekről szóló információk szolgáltatását, így komoly előnyhöz jutnak a magyar cégek azokkal szemben, akik csak kimennek Oroszországba és keresnek egy partnert. A bank hálózatán keresztül Oroszország bármely részéről – ahol van Sberbank fiók – szerezhetnek partnereikről információkat.

Pavel Yermilov szerint a Volksbank komfortosabb, mint versenytársai Magyarországon, mivel a nemzetközi kapcsolatok segítségével magasabb szintre emelkedhetnek a vállalkozás pénzügyi lehetőségei. „A bankrendszer segítségével határon átnyúló tranzakciókat is bonyolíthatnak, akár budapesti fiókjainkból is. Akár Magyarországon, akár Kazahsztánban, akár Törökországban kezdenek üzleti tevékenységbe, mi bárhol finanszírozhatjuk a gazdasági tevékenységet.  A gazdasági stagnálás idején a bank gyorsabban és jobb feltételekkel nyújt likviditáshiteleket. Tehát mi nem csak a hálózatunkon belül működünk, hanem megpróbálunk kapcsolatokat építeni, és a magyar vállalatok számára óriási lehetőségek vannak. Például ilyen az építőipar, jön az olimpia, hatalmas beruházások indulnak, amelyek kiugrást jelenthetnek a magyar vállalatok számára” mondta a banki szakember.

A magyar-orosz üzleti fórum összefoglalóját a gazdasági környezetről, a katalizátorokról és gátló tényezőket az orosz-magyar üzleti kapcsolatok szintjén itt olvashatja.

A Piac&Profit konferenciájának délutáni szekciójában praktikus tanácsok hangzottak el az orosz piacra lépéssel kapcsolatban, erről szóló összefoglalónkat itt olvashatja.

(A Piac&Profit magazin aktuális számában részletes összeállításban foglalkozunk a keleti nyitás aspektusaival.)

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek