Hogy működik az elvárt béremelés?

Az szja-szabályozás változása, a járuléknövelés miatti nettó jövedelemcsökkenés eltüntetése a minimálbér és a garantált bérminimum gazdaságilag nem indokolható nagymértékű megemeléséhez és az elvárt béremelés megalkotásához vezetett, ami minden vállalkozásra jelentős, sokuk számára kigazdálkodhatatlan többletterhet ró, a kormányzati kompenzáció ellenére is. 

Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A negatív hatások tompítása érdekében a kormány béremelést vár el a munkáltatóktól. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni - nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. (Hogy hogyan számolják az elvárt béremelést és pontosan milyen szabályozás vonatkozik rá, arról itt olvashat bővebben.)


Kép: Piac&Profit/BartosGyula
Akiknek gondot okoz
Azok a cégek, amelyeknek gondot okot az 5 százalékos béremelés végrehajtása, márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450–700 ezer munkavállaló béremeléséhez járul hozzá a költségvetési forrás – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP) elnöke szerint az, hogy pontosan hány cégnek jelent majd segítséget ez a pályázat, a konkrét feltételek függvénye. Ők azokat a cégeket preferálnák, ahol magas az élőmunkaigény, és sok a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló. A feltételek kapcsán az már bizonyos: a pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben nem csökkenti a dolgozói létszámát. Ebben az esetben az 5 százalékos emelésből 2, illetve 3 százalékos támogatást tervez a kormány. A pályázatok megjelenése február végén, március elején várható.

Szakemberek szerint azok a cégek, ahol jelentős az alacsony béren foglalkoztatottak, illetve az élőmunka aránya, nem lesznek képesek végrehajtani az elvárt béremelést. Félő az is, hogy emiatt elbocsátások lesznek, vagy megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Különösen a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol a humánerő jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, okozhat nehézséget a kormány elvárása - mutatott rá Rolek Ferenc. (Balogh Béla a Vasas Szakszervezeti Tömörülés vezetője szerint elbocsátásokhoz és a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításához vezet majd az elvárt béremelés. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog.)

Az emelés elvileg a cégvezetés döntése, ám ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként, és támogatásban sem részesülhet a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból. Az állam viszont nem kétharmad, hanem 100 százalék esetében kompenzálja a bérterhek növekedését, vagyis csak akkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül az elvárás, de az igénybe vehető adókedvezmény mértéke ebben az esetben sem fedezi a teljes kiadásnövekedést. Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók nettó bérének megőrzését tükrözi, az adókedvezmény összegét viszont úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek - írja az RSM DTM blogbejegyzésében. Az elvárt béremelésbe a béren kívüli juttatások idei növekménye is beleszámít, de csak az elvárt béremelés 25 százalékáig - mutat rá Hegedüs Sándor, a cég adópartnere.

A kötelező és elvárt béremelések igencsak megviselik a cégek költségvetését, még akkor is, ha igénybe tudják venni a kompenzációt, ami viszont komoly adminisztratív pluszmunkát jelent. „Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot" - mondta Rolek Ferenc. Az MGYOSZ év eleji felmérése azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz.

Szavazás:

Az Ön cégénél sikerült megoldani a bérek szinten tartását erre az évre?

Kompenzáció

A 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet szerint az elvárt munkabéremelés akkor valósul meg, ha a 2011. évi havi 59 ezer 600 forintot meg nem haladó személyi alapbért 26 százalékkal megemelik, e fölött pedig jövedelemsávonként (a rendeletben meghatározottak szerint) kell megállapítani az elvárt munkabéremelés összegét, egészen havi 216 ezer 805 forintig. A kötelező és az elvárt béremelést a kormány a szociális hozzájárulási adóban - a korábbi munkaadói járulékban - érvényesíthető kedvezmény formájában kompenzálja. Ötszázalékos mértékig a bérkompenzációt a cégeknek kell végrehajtaniuk, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A többiek esetében az adóból levonható összeg kiindulási alapja munkavállalónként 16 ezer 125 forint. A ténylegesen igénybe vehető kedvezményt dolgozónként kell kiszámítani úgy, hogy a bruttó bér 75 ezer forint feletti részének 14 százalékát kell levonni a kiindulási összegből. Az NGM szerint ez a számítási mód biztosítja azt, hogy a nettó nominálbér szinten tartása mellett csak 5 százalékkal nőnek a munkáltató költségei.

Akikre nem gondoltak
Az elvárt béremelés szabályrendszerének kidolgozásakor sem a munkaerő-kölcsönzőkre, sem az iskolaszövetkezetekre nem gondolt a jogalkotó – állítja a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége. A kölcsönzők esetében szinte lehetetlen az adókedvezmény – a kompenzáció – igénybevétele, tekintettel arra, hogy az adott szolgáltató teljes állományára vonatkozóan kellene az elvárt béremelést realizálni, az iskolaszövetkezeteknél pedig fogalmilag kizárt, hiszen nem tartoznak a 2011. évi CLVI. törvény hatálya alá, azaz nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Ezzel viszont a szövetség szerint súlyos versenyhátrányba kerülnek a szolgáltatók.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo