Hogy érjük el a fiatalokat? Megmondják ők maguk!

2017. február 08. szerda - 18:30 / PP
  •    

A cégvezetők számára egyre égetőbb kérdés, hogy a munkaerőhiányos környezetben hogyan tegyék vonzóvá magukat a munkavállalók előtt. A munkaerőpiacon egyre meghatározóbb Y generációt sokak számára még elérni is nehéz. Első kézből származó információval segítünk: az Y-ok maguk mondják el, mi működik!

A legtöbb munkáltató már rájött arra, hogy a versenyképesség egyik legkiválóbb forrása az innovativitás, ezt azonban nem olyan könnyű elérni, mint mondani. A kreatív gondolatok ugyanis nem mindig jönnek maguktól, és annak, aki már jó ideje a szakmában van, nehéz kilépnie ebből a komfortzónából, elvonatkoztatnia a jól bevált gyakorlatoktól annak érdekében, hogy valami forradalmit, egyedit, újszerűt alkothasson. Többek között ez a vérfrissítés, az új gondolatok és a fiatalokra annyira jellemző lelkesedés, a töretlen fejlődni és tanulni vágyás az, ami miatt az egyetemisták, friss diplomások iránt egyre nagyobb a kereslet. De hogyan lehet megtalálni, megfogni, és ha ez sikerült, meg is tartani ezeket a fiatalokat? A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2016-ban megrendezett Tímár László Tanulmányi Emlékverseny és Esettanulmányi Megoldó Versenyen ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a fiatalok, és az alábbi cikksorozatban ennek eredményeit fogjuk bemutatni önöknek, melynek első része a hatékony elérésről szól. Hiszen létezik-e hitelesebb információ annál, mint amit első kézből, az érintettektől kapunk?

A versenyzők számára fontos volt, hogy újszerű megoldásokat mutassanak be, melyek sikerrel működhetnek a toborzási folyamatban, ezekből a megoldásokból és indoklásokból szemezgettünk.

fiatalok latoppal

Kép: Pexels

Online megjelenés

Számos csapat emelte ki, hogy számára az a legfontosabb, hogy az adott cég megtalálható legyen az interneten. Fontos, hogy olyan honlappal rendelkezzen, melyen minden, egy pályázó számára is érdekes információ fellelhető legyen, annak érdekében, hogy kicsit beleláthasson a cég működésébe. Kiemelkedően fontos az is, hogy a vállalkozás aktív legyen a különböző közösségimédia-platformokon, hiszen a megosztások jellegéből, hangvételéből és tartalmából is sok mindenre lehet következtetni, ami befolyásolhatja, hogy egyáltalán jelentkezek-e ahhoz a céghez vagy sem.

Munkáltatói márka

A legtöbb csapatnál megjelent a munkáltatói márka fejlesztésének fontossága, hiszen egy törekvő, jó képességű fiatal számára fontos az, hogy jó nevű, ismert vállalatnál dolgozhasson, aki tudja, hol tart, és hova akar eljutni. Fontos, hogy ezt szerepeltessék a honlapjukon, megjelenjen a social media-platformokon is. Ahogy korábban írtam, jó módszernek gondolják az intenzív közösségimédia-aktivitást vagy akár az egyik legismertebb videomegosztó oldalon való megjelenést is. Úgy vélik, hogy különböző, a fiatalok számára szimpatikus és hiteles kampányarcok szerepeltetésével még nagyobb sikereket lehetne elérni az ismertebbé válás, a népszerűsítés és ezáltal a toborzás területén is.

Mindenki ugyanarra vágyik – még a fiatalok is
Sok szó esik mostanában arról, hogy az Y és Z generáció másra vágyik, mással motiválható, mint az idősebb munkavállalók. Sokan pedig megijednek attól, hogy azt a szabadságot és kreativitás iránti vágyat, ami a fiatalokban munkál, egy hazai kis- vagy középvállalkozás nem tudja kielégíteni. Tévedés, minden fronton.

Egyetemi kapcsolatok

A csapatok jó ötletnek tartják, ha a vállalatok az egyetem oktatóitól kérnek segítséget, illetve ajánlást a legmegfelelőbb hallgatók kiválasztására. Ez minden fél számára előnyös megoldás, hiszen a vállalat biztosan jó képességű hallgatóhoz jut, az oktató szakmai ítélőképességét még inkább elismerik, és a hallgató is kitörési lehetőséghez jut, amivel nem fog visszaélni már csak a belé vetett bizalom miatt sem.

Személyes megkeresés

Akár az egyetemi állásbörzéken való bemutatkozásról, akár egy verseny szponzorációjáról, akár egy tanórán való bemutatkozásról legyen is szó, mindenképp előnyös az, ha a vállalat képviselteti magát, és akár személyesen meg is jelenik, hiszen így nemcsak megismerik a nevét a fiatalok, de neki is van lehetősége közvetlenül kapcsolatba lépni velük, ami megkönnyítheti a döntést mindkét fél számára.

Szerző: Gyenei Orsolya, az Esettanulmány Verseny egyik versenyzője

Miért jó az esettanulmány-kidolgozás?

Ha arra gondolunk, hogy az oktatás egyik fő célja a munkaerő-piaci igényekre való felkészítés, akkor egyértelmű, hogy a lexikális tudás értékét nagymértékben megnöveli annak az alkalmazási készsége. Nem több tananyagra van elsődlegesen szükség, hanem az oktatási módszerek jelentős átgondolására nemcsak a PISA felmérésben részt vevő korosztálynak, hanem a felsőoktatásban is. Ez lehet a kulcs az egyéni alkalmazási képesség fejlesztéséhez, és ez vezethet a munkáltatók által egyre jobban elvárt un. soft skillek (csoportmunka, kommunikációs készség …) fejlődéséig. A lehetséges módszertanok közül az egyik az esettanulmányok feldolgozása.

Általánosan elmondható, hogy ezek két közös jellemzővel rendelkeznek. Az egyik a komplexitás, azaz nem csak egy ismerethalmaz konkrét elemét kell használnia a munka során. Ezzel több, mint egy egyszerű szöveges feladat, szavakkal leírt képlet. A másik pedig, hogy az elméleti tananyag konkrét gyakorlati alkalmazására ad példát, egyfajta sémát, kapaszkodót biztosítva a tanultak hasznosságának bemutatására. Ugyan ki nem gondolkozott még soha el egy-egy elvontnak tűnő képlet felett, hogy vajon mi értelme van ezt megtanulni, mikor fogom én ezt használni.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának gyakorlatában az esettanulmányok feldolgozása jelentős hagyományokkal bír. A kari tehetséggondozó programnak is fontos része egy 15 éves hagyománnyal bíró rendezvény a Tímár László Tanulmányi és Esettanulmány Megoldó Verseny, ahol a csapatoknak 24 óra áll rendelkezésére, hogy a kiadott ESET-et feldolgozzák, és elkészítsenek egy vezetői összefoglalót és egy prezentációt. A zsűri tagjai az egyetem oktatói és a gazdasági élet szereplői, szponzorok.

A Tímár László Tanulmányi és Esettanulmány Megoldó Verseny megkülönböztető jegyei a többi hasonló rendezvényhez képest:

  • dinamikus feladatkiadás és játékvezetés e-learning (e-Scola)-támogatással,
  • gamification, azaz több alkalommal a verseny menetét kreativitást igénylő elemekkel egészítjük ki,
  • a zsűri tagjai közt megtalálhatóak az ESET kiírói, akik valós helyzetet írnak le, s gyakran használható ötleteket is kapnak a versenyző csapatoktól,
  • a rendezvény programjában kiegészítő (tacit) tudásátadási lehetőségeket illesztünk, mint a „jó” megoldás ismertetése a valós cégtől, networking lounge.

Több részlet az www.e-scola.hu/TL2016 honlapon.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor