Helyi adók: próbálkoznak az önkormányzatok

Több mint egy éve már, hogy szabad kezet kaptak az önkormányzatok a helyi adók kivetésében, azaz gyakorlatilag bármire kitalálhattak egy adónemet, és azt illetékességi területükön rendeleti úton bevezethették. Habár a legtöbb önkormányzat az iparűzési, kommunális és idegenforgalmi adón kívül nem vet ki más sarcot, vannak lokális érdekességek, mint a kutyákra kivetett – igaz, rövid életű – adó, vagy a legújabbak, a giccsadó és a lóadó. Ám nem csak a különleges adónemekben vannak eltérések, érdemes tehát alaposan körülnézni, mielőtt döntünk, hová jelentjük be a cégünket, vagy hol létesítünk telephelyet.

Március 15-ig kell befizetni a helyi adók előlegét, illetve első részletét, május 31. pedig a helyi iparűzési adó (hipa) bevallásának határideje. 2015-től bármelyik település bármilyen adótárgyra kivethet sarcot, amelyre nem terjed ki a törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adóból származó bevétel az önkormányzat költségvetését gyarapítja. (Éppen ezért egyre több önkormányzat fogja bevezetni ezeket, mert enélkül nem tudják finanszírozni a kiadásaikat.) Bár még kevés önkormányzat élt a lehetőséggel, a rövid életű zalaapáti ebadó, a beharangozott óbudai giccsadó vagy a Pilisjászfalun tervezett lóadó, szép példái a kreatív gondolkodásnak.

A települési adók tekintetében a legtöbb kritikát a földadó váltotta ki, amelyet sok önkormányzat – bár messze nem az összes – a községhez tartozó mezőgazdasági hasznosítású termőföldek aranykorona-értékére számítva vetett ki. Ezt az adónemet azonban végül több bírósági döntés is felülírta: a végső szót tavaly decemberben a Kúria mondta ki, amikor megsemmisítette a földadóról szóló balmazújvárosi rendeletet. Az indoklás szerint Balmazújvárosban a mezőőri járulék mellett vezették (volna) be a földadót, így – törvényellenes módon – kétféle közterhet kapcsoltak a földtulajdonhoz. A döntéssel viszont nem zárták ki a lehetőségét, hogy a termőföld „földadó tárgya” lehessen. Vagyis egyelőre lekerült a térképről, de bármikor újra előránthatja egy polgármester.

Számos más helyi adóval azonban muszáj számolni.

Kép:Pixabay

Hipa: a legnagyobb teher

A jelenlegi adók között az egyik legrégebbi a helyi iparűzési adó, amelyet a településen bejelentett vállalkozások fizetnek a nettó árbevétel alapján. Ennek mértéke településenként eltérő, van, ahol egyáltalán nem vet ki a képviselőtestület, van, ahol viszont két százalékos terhet jelent a cégeknek.

A sokat vitatott hipa komoly teher, de úgy tűnik, a korábbi tiltakozások ellenére – a kifogásolók egészen Brüsszelig mentek, ám az Európai Bíróság 2007-es ítéletében kimondta, hogy az adónem nem ellenkezik az uniós joggal – velünk marad. Legfeljebb a különféle adóalap-csökkentési lehetőségekkel élhetünk. Mérsékelhetjük a terhet az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel. Ehhez a csomaghoz kaptak 2016-tól egy kis könnyebbséget a fuvarozó cégek, amelyek immár az útdíj egy részét is leírhatják az iparűzési adóalapjukból.

Több önkormányzat megengedi az egyéni vállalkozóknak, hogy a nettó árbevétel alapján számított adóalap helyett fix összegű hipa-t válasszanak. Ez főként azoknak jelent könnyebbséget, akik nem akarnak fáradni külön könyveléssel, és inkább az egyszerűen tervezhető költséggel kalkulálnának.

Idegborzoló lakossági sarcok
A települési adókat böngészve igazán szép példáit találjuk a polgármesteri kreativitásnak. A különleges sarcok között az első fecske a Zalaapátin tavaly tervezett ebadó volt, amelyet néhány hónap alatt végül elsodort – illetve ebösszeírássá szelídített – a helyiek ellenállása.
Januárban Bús Balázs, Óbuda fideszes polgármestere örvendeztette meg a helyieket a „giccsadóról” szóló előterjesztésével. Az adó indoklása: mivel a kormányzati lépések fellazították az építési szabályzatokat, az önkormányzat évi félmillió forintos büntetőjellegű adót fizettetne azokkal, akik figyelmen kívül hagyják a kerület építésügyi szempontjait, illetve az utcaképet. Ez azonban ingoványos terület. Ha valaki fehérre meszelt, kék cseréptetős görögös vityillót húz fel, míg a szomszédja egy toszkán villát, kérdés, melyik ház lenne adóköteles.
Az idegborzoló helyi adók tekintetében a Budapesttől alig 20 kilométerre fekvő Pilisjászfalu hozta a legújabb példát a lovakra kivethető települési adóval: a lótulajdonosokkal akarják megfizettetni azt a költséget, amelyet a lovak okoznak a településnek. Az úton elpottyantott lócitromokat az önkormányzat takaríttatja el, de például más gond is van általában a lótartással, a lakosok egy része bejelentést tesz, az irathalom feldolgozása pedig pluszidőt kíván a polgármesteri hivatal dolgozóitól.
A könnyítések ellenére a hipa súlyos teher, ezért a telephely vagy székhelyválasztásnál érdemes előzetesen tájékozódni, melyik településen milyen arányú az iparűzési adó, ugyanis még kistérségeken belül is lényeges különbségek vannak az adó mértékében. A legjobb példa erre Borsodban Abaújkér, ahol a hipa mértéke 1,5 százalék, szemben Abaújszántóval, ahol már 1,75 százalék, a közeli Abaújszolnok pedig két százalékot kér a vállalkozásoktól. Ugyan még nem készült Magyarországon olyan átfogó összesítés, amely az újonnan bevezetett helyi adókat összehasonlítható, szűrhető és kereshető adatbázisba rendezné, de a Magyar Államkincstár (MÁK) által üzemeltetett https://hakka.allamkincstar.gov.hu honlapon az adózók településenként tájékozódhatnak az esetleges új adóterhekről.

Telekadó, építményadó

Ahol igazán érdemes nézni az apró betűs részt is, az a telekadó vagy az építményadó. A közhiedelemmel ellentétben a telekadó nem az üres építési telkekre vonatkozik, hanem elvileg minden belterületi, magánszemély vagy cég által tulajdonolt területre. A szabályozás érdekessége a mentesség megállapításában rejlik: Kalocsán például a hobbitelkeken épült hétvégi házak vagy a külterületi üdülők mentesek a telekadótól, míg Bazsal csak az 1000 négyzetméteres telek felett veti ki ezt a sarcot, Egerág pedig az építési tilalom alatt álló telkekre ad mentességet.

A szabályozó önkormányzatok gyakran más adónemekhez, így az építményadó kötelezettségéhez kötik a telekadó mentességét, aminek helyi szabályaiban azonban már önmagában elveszhet a vállalkozó. Zsombó például a 20–30 méter magasságú építményekre vet ki települési adót, kivéve, ha azok egyházi tulajdonban állnak. Kiskunhalason a magánszemélyeknek nem kell építményadót fizetniük, Egyházasharasztin viszont a nem lakás céljául szolgáló építmények mentesülnek az adókötelezettség alól.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo