Hatmilliárdos bírság az adatvédelmi szabályok megszegéséért?

Egy olyan törvénymódosítás tervezete jelent meg az kormány honlapján, amely szerint akár 6 milliárd forintos adatvédelmi bírsággal is sújthatóak lennének a hazai kis- és középvállalkozások – már első alkalommal.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkv tv.) egyik rendelkezése szerint a magyar hatóságoknak a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazniuk. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016-ot megelőzően több határozatában sem alkalmazta ezt a szabályt. A Kúria egy 2016-os ítélete egyértelművé tette, hogy nem lehet szűkítően értelmezni a Kkv tv. mentesítő rendelkezését, és kimondta, hogy ha valamely hatóság egy kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozásnál jogsértést állapít meg, akkor a törvényben foglalt kivételektől eltekintve első körben nem lehet a kkv-t bírsággal sújtani.

Azonban egy most napvilágot látott, az Igazságügy Minisztérium által jegyzett törvénymódosítási előterjesztés az adatvédelmi hatóság eljárásaira nem engedné alkalmazni a Kkv tv. mentesítő szabályát. Ráadásul, a 2018. május 25-től alkalmazandó új EU-s adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint így első körben akár 6 milliárd forint bírsággal is sújthatóak lennének a magyar kkv-k. Az aláírók most is síkraszállnak a kis- és középvállalkozások támogatásáért, illetve védelméért.

Kép: Pixabay

 

Az Előterjesztés 23. szakasza szerint azonban az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) meghatározott jogkövetkezmények (pl. bírság) alkalmazása során a NAIH a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésének alkalmazását köteles mellőzni, azaz első alkalommal is bírságot szabjon ki.

Fontos, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, így az abban foglaltak nem tekinthetőek hivatalos kormányzati álláspontnak.

Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakjogász és  dr. Ormós Zoltán, ügyvéd, adatvédelmi szakértő Piac & Profit szerkesztőségébe eljuttatott véleménye szerint szigorúan jogtechnikai szempontokat figyelembe véve nem indokolt a Kkv. tv.-nek a kis- és középvállakozásokat mentesítő rendelkezésének a figyelmen kivül hagyása a NAIH eljárásai során, mivel az általános adatvédelmi rendelet nem követeli meg a bírságok azonnali kiszabásának előírását, így a méltányos szabály fennmaradhatna, és nem ütközne a közösségi jogba 2018. május 25. után sem.

A szakemberek szerint jogpolitikai szempontból is nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozások megkülönböztetett figyelmet és sok esetben védelmet kapjanak, amennyiben első esetben fordult elő náluk jogsértés, különösen egy olyan komplex és új szabályokat tartalmazó területen, mint az adatvédelem.

 

Első alkalommal csak figyelmeztetés

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkv tv.) 12/A. paragrafusa szerint a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – néhány eljárástípust kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a jogszabály vagy egy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható-e. Ha igen, akkor a hatóságnak fel kell hívnia az eljárás alá vont cég figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kell kötelezni a céget a annak megszüntetésére.

Kis- és középvállalkozásnak az alábbi cégek minősülnek:

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak (kb. 16 milliárd forint) megfelelő forintösszeg, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az adatvédelmi hatóság azonban évek óta azon az állásponton volt, hogy e rendelkezés az ő eljárásaira nem vonatkozik. A Kúria 2016-ban egy konkrét ügyben eljárva kimondta: a NAIH érvelése nem helytálló. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt a Kkv tv. megalkotásakor, hogy az – a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve (például adóügyek, környezetkárosítási ügyek) – teljes körben vonatkozzon a kkv-nak minősülő vállalkozásokra. Így, ha egy kkv-nak minősülő vállalkozásnál jogsértést állapít meg valamely hatóság, akkor első lépésként először fel kell hívnia annak orvoslására, és nem terhelheti meg őket rögtön egy akár nagy összegű bírsággal.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo