Hatalmasat ugorhatnánk a rugalmas munka bevezetésével

Bár a hazai kkv-k többsége egyre erőteljesebben szembesül a munkaerőhiánnyal, a növekvő követelményekkel a vevő részéről vagy a felgyorsult innovációval, a vállalatvezetők többségének nem az jut eszébe, hogy versenyképességük erősödése a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével függ össze. Márpedig a kutatások eredményei ezt támasztják alá, most pedig még pályázat is segíti az átállást.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Sok esetben a hazai vállalkozások azt gondolják, hogy rugalmas foglalkoztatást bevezetni egyet jelent azzal, hogy átírják a dolgozók munkaszerződéseit, és közlik velük, hogy holnaptól máshogyan járnak munkába. Sajnos, vagy szerencsésen a helyzet ennél komplexebb, a kötetlen munkaidős, de akár a törzsidős-peremidős rendszer bevezetése is jóval körültekintőbb és megalapozottabb szervezetfejlesztési folyamatot igényel: a szervezeti működés alapjainak rendbe rakását.

Kép: Pixabay

„Pár évvel ezelőtt már próbálkoztunk a kötetlen munkaidő bevezetésével, de sajnos kudarcba fulladt a kezdeményezés. Nem tudtuk ellenőrizni, hogy ki merre van, mit csinál, ezért visszaálltunk az eredeti, 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőre. A világ azonban halad előre, és ha csak a nyugat-európai ügyfélkörünkben nézünk szét, azt látjuk, hogy náluk egyre több munkatárs dolgozik rugalmas időbeosztásban. Természetes, hogy a mi kollégáink is érzékelik ezt, és részükről is egyre komolyabb igény mutatkozik a kötetlenebb munkavégzésre. Most újra nekifutunk a bevezetésnek, de szigorúan szakember felügyeletével” – nyilatkozza egy dél-magyarországi, fémszerkezetek tervezésével foglalkozó kisvállalkozás ügyvezetője.

Kálmán Edina, a FEL-VÁLLAL (FELelős VÁLLalkozások a rugalmas foglalkoztatásért) nevű konzorcium szakmai vezetője szerint az előbbi eset nem egyedi, ugyanakkor – tekintettel a rugalmas foglalkoztatási formák hazai népszerűtlenségére – ez inkább úttörőnek számít. (Van, ahol már törvény a rugalmas munkavégzés lehetősége.) A hazai részmunkaidős foglalkoztatási ráta ugyanis előző évben már csak 5,7 százalék volt, ami messze elmarad az EU-28 közel 20 százalékos arányától, Magyarországot az EU-28 listáján hátulról a harmadik helyre sorolva. Igaz, a részmunkaidős foglalkoztatás csak egy formája a rugalmas foglalkoztatási formáknak, hiszen utóbbi halmazba sorolunk bármilyen időben és térben rugalmas munkavégzést, tehát valójában számos, sokszor az Mt. által nem is igazán definiált munkavégzési formát.

Megoldás, de mire?

Bár a hazai kkv-k többsége egyre erőteljesebben szembesül a munkaerőhiánnyal, a növekvő követelményekkel a vevő részéről vagy a felgyorsult innovációval, a vállalatvezetők többségének nem az jut eszébe, hogy versenyképességük erősödése a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével függ össze. Márpedig a kutatások eredményei ezt támasztják alá, mind számokban, mind a vállalati minőségi teljesítményekben. A kevesebb táppénzes nap, magasabb lojalitási ráta és eredményesebb pénzügyi mutatók mellett a foglalkoztatási átalakítás közvetlen hatással van például a szervezeti kapacitások jobb elosztására, a munkavállalók motiváltságára vagy az üzleti stratégia megvalósulására. Egy rugalmas foglalkoztatási reformnak a közvetett hatásai sem elhanyagolhatóak, hiszen ehhez az alapvető folyamatokat és vállalati működést kell átvilágítani, és szükség esetén akár újradefiniálni.

A vállalatvezetők nem is tudják, mekkora ugrásra képes a szervezetük a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével
„Nem is gondoltam volna, hogy a dolgozóink pénteki otthoni munkavégzéséhez a szervezeti alapokat is meg kell vizsgálni. Utólag persze logikusnak tűnik, hogy a teljesítményalapú gondolkodásban tudni kell jól megfogalmazott jövőképet mutatni a dolgozók számára, vagy hogy a folyamatokból ki kell iktatni az információs és kommunikációs elcsúszásokat, mert különben a rugalmas időbeosztásra vezetik vissza a problémákat  a munkatársak. Az már inkább világos volt számomra, hogy a semmiből kell teljesítménymérési és -értékelési rendszert építenünk, vagy hogy IT-átalakítás szükséges a táveléréshez” – vallja egy, a déli határ közelében működő, családi vállalkozás tulajdonosa, túlesve a foglalkoztatási reform tűzkeresztségén.

Stefkó Judit, HR-szakértő csak megerősíteni tudta ezt a tapasztalatot, szerinte a vállalatvezetők nem is tudják, mekkora ugrásra képes a szervezetük a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével. „Megdöbbentő, milyen eredményeket lehet elérni egy foglalkoztatási átalakítással. A vállalatvezetők – a bevezetési folyamat előtt – az éppen működő rendszerből indulnak ki, ezért nem tudják elképzelni a változások mértékét. Nem látják, hogy a dolgozói motivációs rendszerük, az innovációs kapacitásuk vagy a dolgozói lojalitás mennyire meg tud változni pusztán attól, hogy lefektetett és transzparens szabályok alapján működtetik az immáron egységes HR-rendszerüket, amelynek természetesen a munkaidő beosztás is része.”

Csípjük a távmunkát
A magyar munkavállalók túlnyomó többsége támogatja a távmunka lehetőségét, mivel segít a munka és a magánélet jobb összehangolásában. Ugyanakkor a dolgozók kétharmada úgy véli ez csak kevés pozícióban kivitelezhető egy idei felmérés szerint.
A rugalmas foglalkoztatás bevezetésével foglalkozó szakértő csapatok szerint a bevezetés tényleges, de közvetett hatása, hogy a vállalat képes kívülről rátekinteni a folyamatokra, a vállalati működésre, és ezen a távoli szemüvegen keresztül sok más stratégiai kérdés is világosabbá válik.

Rugalmas foglalkoztatás, de miért pont most?

A kötetlen, részmunkaidős vagy munkaidő-keretes foglalkoztatásnak nemcsak a szolgáltató szektor fejlődése, vagy az IT-alkalmazások rohamos terjedése miatt van aktualitása, de hazánkban jelen pillanatban fut „A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban” című pályázat is. A programhoz eddig közel 800 kkv csatlakozott, a kiválasztott 11 szolgáltató csoportnak köszönhetően. A szolgáltatók a kkv-k számára fejlesztési terveket írnak, és közös, egységes módszertan és eljárásrend alapján végzik a rugalmas foglalkoztatási hajlandóság és attitűd-felméréseket, és fogalmaznak meg egyedi fejlesztési igényeket a cégek számára.

A szolgáltatók közül az IFKA Nonprofit Kft. vállalta a szakmai koordinátori szerepet. „Az egységes átvilágítási módszertan kidolgozása Magyarországon jelentős előrelépés a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésében. A kkv-szektor ezen keresztül nemcsak azt tapasztalhatja meg, hogy komoly feltáró és tervezési munka előzi meg a tényleges szervezetfejlesztési lépéseket, de a fejlesztések értelme és eredménye is cégre specializált, kézzel fogható formát ölt. Az átalakítás így sokkal kockázatmentesebbé válik, és sokkal jobban támogatja mind az üzleti, mind a HR-célkitűzések megvalósulását” – mondta Kálmán Edina, a szakmai koordinációért felelős vezető.

A program – minőségbiztosítási szempontok miatt – kétkörös: az első körben a 11 szolgáltató csoport ír fejlesztési terveket az érdeklődő kkv-knak, míg a második körben a fejlesztési tervekben szereplő javaslatok alapján adják be a kkv-k pályázataikat.

Az érdeklődő kkv-knak érdemes mielőbb valamelyik szolgáltatók felkeresniük, mert egy fejlesztési terv megírása a cég részéről sokszor csak egy nap, szolgáltatói részről van, hogy egy hónapot is igénybe vesz.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo