Három városi legenda a kft.-kről

2014. április 07. hétfő - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. újraszabályoz számos, a kft-kel kapcsolatos dolgot is. Mivel az a legkedveltebb cégforma, számos tévhit kering vele kapcsolatban az interneten. Az Adó Online sorra vette ezeket a legvadabb városi legendákat.

Még mindig sok a tévhit az új Ptk.-val kapcsolatban – Kép: Pixabay

1. Diszpozivitás: Teljes a szerződéses szabadság már a kft. esetében is?

Városi legenda: „A tagok a társasági szerződés kialakítása során most már teljes szabadságot élveznek.”

Tények: Az új Ptk. a szerződési szabadságot most már a gazdasági társaságok szabályozása során is alapelvként rögzíti. Ez azonban nem jelenti, azt, amit számos cikkben olvashatunk, vagyis hogy a tagok most már minden egyes kérdésben szabadon dönthetnének és eltérhetnének a törvényi szabályozástól. Ugyanis az alábbi általános korlátokat fogalmazza meg az új Ptk:

1. A társasági szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a cég hitelezői, munkavállalói, illetve kisebbségi tagok jogait nyilvánvalóan sérti – olvasható az Adó Online szakértői cikkében.

2. Nem szabad eltérni a törvényi rendelkezésektől, ha az eltérés a cég törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Fontos lesz erre odafigyelni a társasági szerződés kialakításakor, hiszen a fenti két korlát megsértése társasági szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után. Javasoljuk ezért, hogy eltérés esetén a társasági szerződés tartalmazzon indokolást, amely rávilágít arra, hogy az adott szabályozásnak mi az eredője, illetve hogy miért nem sérti a fenti korlátokat.

2. Az ügyvezető saját vagyonával felel?

Városi legenda: „Most már a céggel együtt az ügyvezető személyes vagyonával is felel károkozás esetén.”

Tények: Az ügyvezetői felelősség új szabályaival kapcsolatosan sokan az ügyvezető egyetemleges felelősségéről beszélnek. Az új Ptk. valóban tartalmaz ilyen rendelkezést, azonban csak és kizárólag a szerződésen kívüli – ún. deliktuális – kárfelelősség kapcsán. (A jóhiszemű ügyvezetőknek nincs mitől félnie jogászok szerint, elmondjuk, miért.)

Az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.). Más kérdés, hogy az ellenérdekű szerződő fél hamar rá fog jönni, hogy neki egy deliktuális jogalap kedvezőbb, mint a szerződéses, és egy kis kreativitással – pl. leány vagy testvérvállalat bevonása az ügybe – hamar eljuthatunk a deliktuális kárfelelősséghez. Javasoljuk ezért, hogy az ügyfél készüljön fel megfelelő szerződéses (felelősség korlátozó) rendelkezések alkalmazásával. A társasággal szembeni belső viszonylatban pedig ún. kártalanítási megállapodások előkészítését ajánljuk az ügyvezető és tulajdonosok (tagok) között.

Új Ptk., de mikor alkalmazzuk?
2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni.

3. A tiltakozás bevezetésével erősödik az ügyvezető pozíciója?

Városi legenda: „Több ügyvezető esetén az ún. „tiltakozás” jogintézmény bevezetése erősíti az egyes ügyvezetők pozícióját.”

Tények: Az új Ptk. jelentős újítása a többes ügyvezetés cégjegyzésen túli szabályozása. Márciustól az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető döntése ellen, ha annak intézkedésével nem ért egyet. E tiltakozást a taggyűlés/alapító bírálja el. Azon társaságok esetében, amelyek már szabályozták az ügyvezetői döntéshozatalt, belső felelősséget, megosztották a feladatokat ügyvezetőik között, ezen újítás véleményünk szerint nem fog problémát okozni. (A Baker & McKenzie partnere szerint a belső felelősség szabálya szigorodik az új törvénnyel.)

Akiknél azonban ilyen belső szabályozás még nem létezik, ajánljuk az ügyvezetési szabályzat mielőbbi elkészítését, hiszen a tiltakozás joga, egyben gondossági kötelessége is lesz az ügyvezetőnek, és aki nem él ezzel, később már akár egyetemlegesen felelhet a másik ügyvezető által okozott károkért.

További városi legendák itt olvashatók!

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek