Három tévhit a szavatossággal kapcsolatban

2015. január 23. péntek - 18:30 / piac-profit.hu
  •    

Számos tévhit létezik a köztudatban a szavatossággal kapcsolatban. A kereskedő három munkanapon belül köteles visszavenni vagy kicserélni a terméket? Akciós termékekre nincs szavatosság? A hibát minden esetben a vásárlónak kell bizonyítania? Nézzük mi igaz ezekből.

Kép:Pixabay

1.  tévhit: „A vásárlástól számított három munkanapon belül visszavihetjük a terméket a kereskedőhöz, aki köteles azt kicserélni, vagy visszafizetni az árát.”

Még mindig az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a megvásárolt termék 3 munkanapon belül visszavihető a boltba, ahol kicserélhető, illetve visszacserélhető, ha a terméket nem használtuk. Valójában ma már nincs olyan jogszabály, amely ilyen kötelezettséget írna elő a kereskedőnek. Az erre vonatkozó, és a köztudatban nagyon sokáig fennmaradt kormányrendelet már 1997 óta nem él.

Főszabály szerint a terméket kicserélni csak hibás termék esetén köteles a kereskedő. Természetesen a kereskedő saját maga dönthet úgy, hogy például a vásárlói elégedettség megőrzése miatt kicseréli a visszavitt terméket, azonban erre nem köteles. A vételár visszafizetésére pedig akkor kerülhet sor, ha sem a termék kijavítása, kicserélése nem lehetséges, vagy ezeket a kereskedő nem vállalja, illetve nem tudja megfelelően teljesíteni.

Tartós fogyasztási cikkek esetén, ha a vásárló a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, akkor a kereskedő köteles kicserélni a terméket. Ilyenkor nem hivatkozhat arra, hogy ez neki aránytalan többletköltséggel jár. Ennek feltétele, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Tartós fogyasztási cikkek például a 10.000,-Ft vételárat meghaladó háztartási készülékek, laptop, notebook, óra, ékszer stb.

Interneten megvásárolt termék esetén van lehetőség arra, hogy a termék átvételétől számított 14 napon belül a vásárló elálljon a vásárlástól. Ez esetben a vásárlónak vissza kell küldenie a terméket a kereskedőnek, aki köteles a vételárat visszatéríteni. Egyes termékekre nem vonatkozik e szabály, így például a gyorsan romló árukra, a szoftverekre, hangfelvételekre, ha csomagolásukat már felbontották.

2.    tévhit: „Akciós termékekre nincsen szavatosság.”    

Ha a vásárló olyan hibás terméket visz vissza a boltba, amit jelentős árleszállítással, akciósan vásárolt, előfordul, hogy az akcióra hivatkozva a kereskedő nem hajlandó a szavatossági igényt teljesíteni.

Ezzel szemben az akciós termékekre is ugyanolyan szavatossági szabályok vonatkoznak, mint bármely más termékre. Tehát az akciós terméknek is rendeltetésének megfelelően, hibátlanul kell működnie. Amennyiben pedig a termék hibás, a Polgári Törvénykönyv alapján a vásárlót ugyanúgy megilleti a szavatosság, azaz kérheti a kijavítást, kicserélést, vagy pedig árleszállítást kérhet, illetve elállhat a szerződéstől.

Szavatosság legfeljebb olyan esetben nem jöhet szóba, ha a leárazás oka olyan hiba, hiányosság volt, amellyel a vásárló tisztában volt, és amelyre a figyelmét a kereskedő a vásárlás előtt kifejezetten és bizonyíthatóan felhívta. Természetesen a terméknek ilyenkor is rendeltetésének megfelelően kell működni, tehát pl. esztétikai hibákról, sérülésről lehet szó ez esetben is.

3.    tévhit: „Szavatosság esetén a hibát miden esetben a vásárlónak kell bizonyítania.”

Szintén gyakran hangoztatott tévhit, hogy – szemben a garanciával – szavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor már megvolt.

Ezzel szemben a Polgári Törvénykönyv szerint, fogyasztóként való vásárlásnál, a vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén, a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Fogyasztóként vásárolt termékről akkor beszélünk, ha magánszemélyként, és nem üzleti, gazdasági tevékenysége körében vásárol valaki.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek