„Még belegondolni is szédítő, hogy Gyöngyös népességének nagyságrendjével megegyező mennyiségű magánszemély van eltiltva a cégvezetéstől, ez is azt mutatja, hogy a cégvezetési kultúrának van még hova fejlődnie hazánkban” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A cégbíróság jellemzően – jogerősen megállapított – ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől. Az eltiltott személyek lényegében 5 évre eltiltásra kerülnek cégvezetési, cégképviselői jogkörtől és bizonyos típusú tulajdonosi szerepköröktől is.
Évről évre emelkedik a cégvezetéstől eltiltott személyek száma, ami egyrészt rávilágít a cégstruktúra gondjaira, ugyanakkor értelmezhető a „gyógyulás” egyik eszközének is. Az eltiltások emelkedése ugyanis egyben a problémás magánszemélyek növekvő arányú kiszűrését is jelenti a rendszerből.
Az eltiltások kérdése a nagyságrendje mellett még azért is érdekes, mert a magánszemélyek sokszor nem csak 1 céget képviselnek. Ha egy magánszemélyt egyik cégének ügyei miatt eltiltják, akkor elméletben minden kapcsolódó cégénél meg kell jelennie az eltiltás tényének, de természetesen a gyakorlat itt sem ilyen egyszerű.
„Sajnos a fertőzöttség nem csak a mikrovállalkozásokat érinti, jóval kisebb arányban ugyan, de a kkv-s és a nagyvállalati szegmensben is fennáll a jelenség” – emeli ki Pertics. A 2016-ban eltiltott magánszemélyek közül például 237 személy köthető 100 millió Ft-ot meghaladó árbevételű céghez, és 26 eltiltott esetében pedig 1 milliárd Ft-ot meghaladó árbevételű cégkapcsolat is azonosítható.
Az eltiltásokkal leginkább érintett szektorok közül magasan kiemelkedik a kereskedelem, de az építőipar, a vendéglátás és – némiképp meglepő módon – a tanácsadó szektor sem áll túl jól e tekintetben.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, az eltiltás az egyik legerősebb eszköz, ugyanakkor 1-1 tényleges eltiltás hónapokig, sőt évekig tartó eljárás eredménye lehet. A jogerőre emelkedésig számos lépcső vezet, ezt az utat igen költséges és időigényes lehet végigjárni, így sok hitelezőnek még mindig egyszerűbb leírni a veszteséget, mint újabb költségeket bevállalni. Ráadásul az eltiltás nem egyenlő a veszteségek megtérítésével.
