Munkaerőpiac: ez sem a kitörés éve lesz

A bérkompenzáció idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg. A nehéz helyzetben lévő ágazatok egy összegben kaphatnak minimálbér-támogatást. Harmincezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma ebben az évben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Czomba Sándor egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen ismertették a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát. Parragh László, az MKIK elnöke a felmérésről elmondta: a tavaly ősszel megkérdezett mintegy 6800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést 2013-ban, mint elbocsátást. Hozzátette, hogy tavaly csak 11 százalékpont volt ez az arány, és ez nagyjából teljesült is év közben. Czomba Sándor kiemelte: várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tartható a tavalyihoz hasonló 30 ezer körüli foglalkoztatás-bővülés 2013-ban is.

Fogyasztás helyett törlesztésre mehet a többletjövedelem

Harmincezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma - Kép: SXC

Parragh László a felmérésről kifejtette: az eredmények reprezentatívnak tekinthetők földrajzi és gazdaságszerkezeti szempontból is. A belföldi piacra termelő cégek optimistábbak, de fennáll a veszély, hogy a többletjövedelmet a középosztály nem fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre költi, vagy megtakarítja – hívta fel a figyelmet.

Ismertette, hogy a vállalatok válaszai alapján körülbelül egyszázalékos foglalkoztatás-bővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, míg az ipari és építőipari cégek együtt ugyanekkora bővülést várnak. A kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások terén 0,6, illetve 0,9 százalékos bővülést várnak a cégek. A döntően exportra termelő cégek 0,8, a főként nem exportra termelők pedig egyszázalékos növekedést várnak.

A kamara a cégek által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar-építőipar területén csak félszázalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart. A felmérésből kiderül, hogy a cégek 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol az idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara.

Kockázati tényezők

Idén indulnak a különleges vállalkozási zónák
Czomba Sándor szerint néhány héten belül nagyon komoly kormányzati bejelentések várhatóak munkahely-teremtési fronton, amelyek várhatóan a különleges vállalkozói zónák indulását jelentik az ország legelmaradottabb kistérségeiben. Még a nyár folyamán hangzott el az unortodox megoldásairól ismert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter fémjelezte gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket (szabad vállalkozási zónákat) hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A különleges gazdasági övezetek (kgö) létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak.
A nemzetközi kockázati tényezők között említette az MKIK elnöke, hogy az Európai Unió (EU) egészében fennáll az idén a gazdasági visszaesés veszélye, és hogy az eszkalálódó euróválság negatívan hat az uniós országok növekedési és foglalkoztatási kilátásaira. Parragh László felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső kereslet várhatóan gyenge marad 2013-ban, emellett elhúzódó recesszióval kell számolni, az exportpiacok zsugorodnak, valamint korlátozott és drága a hitelhez jutás.

A magyarországi kockázati tényezők között említette meg az MKIK elnöke, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetők részéről bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt. Parragh László hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja azt a politikát, amely visszahoz bizonyos társadalmi csoportokat a munka világába, bár ez nem működhet hosszú távú foglalkoztatáspolitikaként. Kitörési pontot a kamara szerint a felnőttképzés jelenthet – emelte ki az elnök.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy az őszi adatok alapján a magyarországi 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta kedvezőbb a 10,8 százalékos uniós rátánál. Kifejtette: a kormányváltáshoz képest 160 ezerrel dolgoznak többen jelenleg Magyarországon; ebből 100 ezren teljes munkaidősök, a többiek részmunkaidősök.

Itt a cselekvési terv, hogy minél többen vállalkozzanak
A növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. A legtöbb új munkahelyet – évente 4 milliót – az új vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások teremtik Európában. Ezért Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke szerdán a vállalkozók támogatására és az európai vállalkozói kultúra forradalmasítására irányuló cselekvési tervet terjesztett elő.
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy érdemi gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható, így az idén a munkahelyek megtartása is fontos cél. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében éppen a legveszélyeztetettebb csoportok, vagyis a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, és a szakképzetlenek helyzetét szeretnék stabilizálni a munkahelyeken – jelezte Czomba Sándor.

Egy összegben kapnak támogatást a nehéz helyzetű ágazatok

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt szeretné, ha a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégek márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást. A 2013-as bérmegállapodásban az szerepel, hogy tizenegy, nehéz helyzetben lévő ágazatban – ahol több mint 250 ezer munkavállaló dolgozik - a kormány 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit, és az emelésre eső járulékköltségeket is a cégektől. Az érintett ágazatok a kiskereskedelem, a speciális szaképítés, az épületek építése, az élelmiszergyártás, a textil-, a ruha- és a bőripar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás, valamint a szálláshely- szolgáltatás és a vendéglátás.

Czomba Sándor elmondta, hogy a minimálbér-emelési támogatáshoz törvényt és rendeletet kell módosítani, de a tárca célja, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A költségvetésben 10 milliárd forint áll rendelkezésre e cégek támogatására. A minimálbér az idén 93 ezer forintról 98 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett.

Jobban sújtja válság a mikro- és kisvállalkozásokat
Több szempontból is sérülékenyebbek a mikro- és kisvállalkozások, mint a közepes vagy a nagy cégek – többek között ezt is mutatja az MFB-Indikátor 2012. őszi vállalati felmérése. Persze a szűkülő bel- és külpiacok, az alacsony profitvárakozások és a tartósan erős bizonytalanság minden céget érint, emellett kihat foglalkoztatási és beruházási terveikre is. A hazai vállalatok helyzete romlott az elmúlt egy évben, a következő 12 hónap eredményeivel kapcsolatos várakozásaik pedig mélyponton vannak: a felméréssorozat eddigi történetében sosem volt ilyen alacsony az eredményjavulást váró cégek aránya. A vállalkozások alig egyötöde jelezte az eredmények növekedését a felmérést megelőző 12 hónapban. A csökkenő nyereségről beszámolók aránya meghaladta az 50 százalékot mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban, az agráriumban pedig – a korábbi jó eredményeket követően – legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo