Hányszor használhatják fel a korábban készített képeinket?

A Piac & Profit Social Media konferenciáján első alkalommal lehetett közvetlen, online felületen kérdéseket intézni az előadókhoz. Dr. Horváth Katalint, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda képviselőjét arról kérdezte egy hallgatónk, hogyan vonhatja vissza korábban készített képeinek felhasználási jogát?

Dr. Horváth Katalin

Példátlan érdeklődés mellett zajlott le a Piac & Profit Social Media 2018 konferenciája, a szünetekben a hallgatók megrohanták az előadókat kérdéseikkel. A több mint háromszázötven érdeklődő és résztvevő azonban nem csak a helyszínen, hanem online is feltehette kérdéseit. Az így beérkezett válaszokat sorozatban jelentetjük meg. Most dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje számára érkezett kérdést és a kérdésre adott választ közöljük.

A korábban általunk készített képek felhasználásának lehetőségét utólag vissza lehet vonni? (Például, ha a korábbi munkahelyünk a mai napig újra és újra felhasznál általunk készített képeket.)

Dr. Horváth Katalin:

A kérdést ketté kell bontani, akkor, ha a képeket munkaviszony keretében vagy megbízási szerződés keretében készítették.

  1. Eset: ha a képeket munkaviszonyban, munkaköri kötelezettség részeként készítették
A szerzői jogi törvény 30. §-a alapján, ha a munkavállaló munkaköri kötelezettsége részeként készítette a fotókat, és azokat átadta a munkáltatójának, akkor azokon a munkáltató kizárólagos, valamennyi felhasználási módra kiterjedő, korlátozás nélküli szerzői jogot szerzett jogutódként. Ez a jogszerzés a törvény erejénél fogva megy végbe, nem kell hozzá semmilyen szerződés, két feltétele van csupán:
  1. a kép munkaköri kötelezettség részeként készüljön (munkáltató utasítására, munkaköri leírásba tartozó feladat részeként – pl. fotós munkakörben készített képek biztosan idetartoznak)
  2. a képeket a munkavállaló átadja a munkáltatónak – például céges gépre, céges szerverre történő feltöltéssel, e-mailben való megküldéssel, főnöknek, szerkesztőnek, stb.-nek történő átadással.
Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a munkavállalónak jár plusz pénz (jogdíj) a képek munkáltató által történő felhasználásáért, ha a munkáltató a képeket másnak eladja, azok felhasználását másnak engedélyezi. Ha csak saját működése, tevékenysége körében használja fel azokat, akkor erre bármeddig jogosult, a munkaviszony megszűnését követően is, korlátlanul, és ezért külön díjat sem kell fizetnie a munkavállalónak.
Szabad-e felhasználni Instagram-képet?
A fenti kérdés sokakban felmerül, amikor honlapjukon, blogjukon képeket, híreket osztanak meg. A legtöbben erre azt válaszolják, hogy ha nyilvánosságra hozták a képeket, akkor miért ne lehetne őket szabadon átvenni? Az Instagram szolgáltatásának felhasználási feltételei – melyet, valljuk be, sokunk különösebb elolvasással való bajlódás nélkül elfogad magára nézve kötelezőként – azonban egy kevéssé ismert buktatót hordoznak az instagramos képek megosztására vonatkozóan. Ezt a kérdést jártuk körül dr. Beraczkai Dávid, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői és webjoggal foglalkozó jogásza segítségével.
Az ilyen jogátszállást csak úgy lehet megakadályozni, ha a munkáltató és a munkavállaló külön szerződést köt, és kizárják a jogszabályon alapuló jogátszállást, és másban állapodnak meg. Ebben az esetben a szerződés tartalmától függ, hogy mit tehet a munkáltató a képekkel, és mit nem.

Ha nincs ilyen külön szerződés, akkor a munkavállaló nem tudja „felmondani” a volt munkáltatójával a felhasználási engedélyt, legfeljebb annyit tehet meg, hogy visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. Ezután a munkáltató továbbra is felhasználhatja a képet, de le kell róla vennie a munkavállaló, mint szerző nevét. Tehát csak és kizárólag a munkáltatóval írásban megkötött szerződésben lehet megakadályozni, hogy a munkáltató a képet felhasználja, azt jogszerűen megtiltani nem lehet.

  1. Eset: ha a képeket megbízottként, vállalkozóként, külön szerződéssel készítették (nem munkaviszonyban)
Ha a képeket készítő személy nem munkaviszonyban állt a munkáltatóval, hanem megbízási, vállalkozói jogviszonyban, akkor a képek sorsát a szerző és munkáltató közötti írásbeli felhasználási szerződés rendezi. Amennyiben ilyen szerződés nem jött létre, akkor a munkáltató nem szerzett jogot, és nem használhatja a képeket. Ha ilyen szerződés létrejött, de nem írásban, hanem szóban, akkor alakilag érvénytelen a szerződés, és azt utólag célszerű írásba foglalni. Az ilyen felhasználási szerződést alapvetően akkor lehet felmondani a szerzői jogi törvény alapján, ha:
  1. a munkáltató nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül;
  2. a munkáltató a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
A felhasználási szerződésben a felek ettől eltérő egyéb felmondási esetkörökben is megállapodhatnak, de ha nem rendelkeznek erről, akkor csak a fenti esetekben jogosult a szerző a szerződést felmondani.
Hírlevél-feliratkozás – kötelező-e a kétlépéses hozzájárulás a GDPR alapján?
A kétlépéses hírlevél-feliratkozás indokául és előnyeként általában azt emelik ki az e-mail-marketing-szakemberek, hogy egyértelmű azonosítással segít elkerülni a spam-feliratkozókat, minimalizálja az adattisztítási munkát, növeli a feliratkozók elhivatottságát, és maximalizálja a konverziót. Hátránya viszont az, hogy kevesebb feliratkozót hoz. Tényleg szükséges-e azonban a GDPR alapján a dupla megerősítéses hírlevél-feliratkozás? Erről kérdeztük dr. Horváth Katalint, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédjét.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo