Hallgatni hasznos. De hogy csináljuk jól?

2014. július 28. hétfő - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Gyakori tévhit: a kiválóan kommunikáló ember jól beszél. Az igazság az: a kiválóan kommunikáló ember hallgatni is jól tud.

A figyelmes hallgatás a viselkedéskultúra egyik fundamentuma, a „jól hallgatni tudás” pedig a sikeres üzletember egyik legfontosabb tulajdonsága.

Kérdezni is tudni kell!
Ahhoz, hogy információt szerezzünk – többek között a cégünkben zajló dolgokról, kérdésekre lesz szükségünk. Ahhoz viszont, hogy eredményesen szerezzünk információt, egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek a kérdéseink! Szakértőnk segít.
De tűrni és értékelni kell mások kérdéseit is. A kérdésfeltevést a vezetők jó része nem csak azért nem támogatja, mert félti az állását, hanem azért is, mert a csapat fő feladata, hogy elvégezze a rá szabott feladatokat, így a kérdések feltevése csak felesleges időpocsékolás. Pedig a kérdések feltevése, az új(szerű) ötletek kipróbálása igenis rengeteget javít egy cég piaci rugalmasságán, hatékonyságán és végső soron túlélési képességén.

Egy átlagos ember csak harmadannyi szót mond ki percenként, mint amennyit agyunk ugyanennyi idő alatt feldolgozni képes. Ezért is vagyunk hajlamosak arra, hogy elkalandozzon a figyelmünk vagy sürgessük a beszélőt. Ezért kihívás a hallgatás és ezért is érdemes elsajátítani a figyelmes hallgatás képességét. Ez a képesség ad lehetőséget arra, hogy olyan dolgokat is észrevegyünk, amit a másik fél nemcsak a szavaival mond el, ugyanakkor ezáltal kontrolálhatjuk saját kommunikációnkat is.

Miként pallérozhatjuk ezt a képességünket?

Amellett, hogy testbeszédünk sugározzon odafigyelést (előrehajlunk, szemkontaktust tartunk), figyeljünk oda tudatosan a másik fél nonverbális jeleire, a hangszínváltozásaira, a levegővételekre, a szóhasználatra.

Kerüljük az unalmat és türelmetlenséget sugárzó mozdulatokat, így az ujjal dobolást, az ásítást, a fészkelődést, a fejtámasztást, az óra nézegetést, a telefonra pislogást.

Ne szakítsuk félbe a másikat. Inkább arra figyeljünk, hogy mi az oka annak, hogy feltört bennünk a vágy a monológja megszakításra. Nem mond új ismeretet, esetleg sok az oda nem illő gondolat, vagy lassan, körülményesen fogalmaz? Ezek mind-mind a másik személyiségére (személyiségtípusára, jellemére) utalnak, egy üzleti kapcsolat során pedig ezek igazán fontos információk.

Kép:Flickr

Figyeljünk arra, hallgatásunk ne némaságba burkolózást jelentsen, hanem aktív visszajelzésekkel lendítsük elő partnerünk mondandóját. Rövid kérdések, esetleg jól elhelyezett közbeszúrások (hidak) lendíthetnek a beszéd menetén és befolyásolhatják annak az irányát.

A hallgatás egyben azt is jelentheti, hogy kontrollt tartunk a saját beszédünk felett. Ez közel sem jelenti azt, hogy ne társalognánk akár könnyed témáról is egy-egy üzleti megbeszélés bevezetéseként, de azt igen, hogy tudjuk mennyit, mikor és miért mondunk.

Még egy fontos dolog

A hallgatásnak lehet komoly tárgyalásstratégiai szerepe is. Általában mi nők, kevésbé bírjuk a beszélgetések során beálló csendet, a férfiakat ez kevéssé zavarja. Használjuk ki az ilyen pillanatokat ezért inkább arra, hogy kicsit összegezzük magunkban az elhangzottakat, mintsem a kínosnak érzett csend megszakítása érdekében önkéntelenül is túl sokat áruljunk el.

Lehet, hogy a partnerünk éppen erre vár…

dr. Erdős Zsuzsanna
etikett tanácsadó és coach
www.erdosetikett.hu

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek