Ha kell, ha nem, az adós fizet!

2014. november 04. kedd - 08:11 / piacesprofit.hu
  •    

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

Kép: Pixabay

A tavaly nyáron hatályba lépő rendelkezésekkel módosított Ptk. (301/B. §) kimondja, hogy ha egy fizetésre kötelezett gazdálkodó szervezet egy másik gazdálkodó szervezettel szemben „késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.” (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)

Nagy vitát váltott ki a Ptk. azon bekezdése, amely szerint a fenti bekezdésben „foglaltaktól eltérő kikötés semmis.” „Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet jogosultnak mindenképpen, akár 1 nap késedelem esetén is kötelező minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget felszámolnia behajtási költségátalányként, függetlenül attól, hogy mekkora a tartozás összege” – írta Balázs Katalin ügyvéd, a Bisnode üzleti szolgáltató blogján olvasható bejegyzésében.

Értelmezhető a rendelkezés úgy, hogy a felek nem szerződhetnek olyan szerződéses rendelkezésre, amely a költségátalányt kizárja vagy a Ptk.-tól eltérő módon szabályozza, mivel egy ilyen rendelkezés semmis lenne. De lemondhat-e a jogosult gyakorlatilag mégis a költségátalányról?

Az új Ptk. sok más, a cégek életét alapjaiban befolyásoló változást hozott!

RÁUTALÓ MAGATARTÁSSAL IS ELISMERHETŐ A TARTOZÁS
Az új Polgári Törvénykönyv közvetve és közvetlenül is érintette a követeléskezelés szabályozását is. A legfontosabb változások az elévülést, a kezességet, a tartozáselismerést, a vezető tisztségviselők felelősségét és a késedelmes fizetés következményeit érintik.

Ki kell kötni a költségátalányt

Ezzel kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyértelművé tette azon álláspontját, amely szerint a behajtási költségátalányt gyakorlatilag ki kell kötni, de arról le lehet mondani, amely tartozás-elengedésnek minősül a Ptk. alapján. Könyveléstechnikai szempontból azonban nem mindegy, hogy azért nem szerepelteti egy adott cég a könyvelésében a költségátalányt, mert úgy szerződött, hogy attól eltekint (amely „megoldás” az új jogszabályi rendelkezés alapján semmis), vagy szerepeltetnie kell a könyvelésében, de elengedheti ezt a követelést – amelynek természetesen más adójogi és egyéb könyvelési követelményei vannak. Ilyen például, hogy a költségátalányt a kötelezettnek az egyéb ráfordítások között kell kimutatnia a beszámolójában attól függetlenül, hogy azt megfizette-e már. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat a bevételeket tüntetheti fel, amelyeket pénzügyileg is megkapott.

Súlyosan érinti a cégeket

Mint azt korábban a Piac & Profit közölte, adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell számolni behajtási költségátalányként. Ezzel Balázs Katalin is egyetért.

„A behajtási költségátalány alkalmazása (főként annak aránytalan volta miatt) számos olyan „adós” cég működését veszélyeztetheti, akik önhibájukon kívül kerülnek fizetésképtelen helyzetbe. A hitelező érdeke az is, hogy legyenek partnerei (legyen piaca). Amennyiben számos partnert fizetésképtelen helyzetbe hoz a behajtási költségátalányt kötelezően előíró rendelkezés, az a hitelezőnek sem jó, csökkenek a partnerei. Így éppen az lenne fontos, hogy ne legyen kötelező a hitelező akarata ellenére a behajtási költségátalány alkalmazása és az erre vonatkozó rendelkezés ne legyen végrehajtható, azaz a hitelező dönthesse el, akar-e behajtási költségátalányt érvényesíteni az adósával szemben” – vélte a jogi szakértő.

Mikor verhetjük rá az adósra a költségeket?
A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén – a késedelmi kamaton felül – a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek