Előző írásunkban általánosságban mutattuk be a mikrogazdálkodói beszámoló választásának feltételeit, előnyeit, különbségét az általános beszámolási formához képest, és beszéltünk arról is, hogy milyen szempontok figyelembevételével, kinek ajánljuk.

Most a könyvelőiroda és az ügyvezetőkkel való kommunikáció segítéseképpen megnézzük – a teljesség igénye nélkül – azokat a legfontosabb konkrét feltételeket, amiket a választás során meg kell vizsgálni, figyelembe kell venni.

A mikrogazdálkodói beszámoló előnyei

1. Nem kell szabályzatokat készíteni, tartani és módosítani!

Elkerülhető, hogy az adminisztráció legyen a főtevékenység! –  Kép: PP-archív

Számviteli politikát és annak részét képező szabályzatokat, így pénzkezelési szabályzatot sem kel készíteni, s ezzel automatikusan elmarad ezek sűrű jogszabályi változások miatti módosítása. Az adóhatóság nem tudja vizsgálatba bevonni ezeket, és nem is tudja kifogásolni egyetlen pontjukat sem, ha egyéb más hibát nem talált a vizsgálat során!

2. Beruházás vagy felújítás – mennyit számolhat el a könyvelőiroda költségként?

Azok a kiadások, amelyeket tárgyi eszközök felújítására költöttünk, és a 100 ezer forintot nem haladják meg, egy összegben költségként számolandók el.

Ha a felújítással érintett eszközök beszerzési értéke, amelyet felújítunk, 100 ezer forint alatt van, akkor a felújítás kiadásai mind elszámolhatók költségként.

Ha a felújítás összege kisebb, mint az eszköz beszerzési értékének 2%-a, akkor a felújítás kiadásai mind elszámolhatók költségként.

Tehát sokkal könnyebb annak eldöntése, hogy mit kell és mit nem kell aktiválni (ráaktiválni), mi az a kiadás, ami azonnal elszámolható az eredmény terhére. A lényeges különbség az általános beszámolóhoz képest tehát az, hogy ebben a beszámolási formában a kiadások sokkal inkább csökkentik az adózás előtti eredményt és a mérleg szerinti eredményt is, mint az általános beszámolási forma esetében, hiszen olyan kiadásokat is költségként számolnak el, amelyek az általános beszámolási forma szabályai szerint aktiválandók, és csak több év alatt, az értékcsökkenés révén kerülnek be a költségek közé.

3. Melyik évre könyveljük a számlákat?

A számlákat a tényleges teljesítésük évében kell könyvelni, akárcsak a hagyományos beszámoló esetében.

Kivéve:

• ha a számlák két adóévet érintenek, mert azokat a számlákat kiállításuk évében kell teljes egészében könyvelni, és azokat a könyvelőirodának nem kell megbontani az egyes évek között,
• ha kettőnél több évet érintenek, ebben az esetben évenkénti elhatárolást kell a könyvelőiroda munkatársainak könyvelnie.

4. Vevői kintlévőségek kötelező leírása az eredmény terhére

Kötelező leírás vonatkozik a ki nem fizetett vevői számlákra, ami rontja a mérleg szerinti eredményt – vagyis, ha hitel vagy támogatás felvételére készülnénk, akkor ezt is kalkulálni kell. A vevői követeléseket az év végi mérleg készítésekor kell minősíteni az alapján, hogy a mérlegkészítés napjához képest hány napja kifizetetlenek.

Azoknak a vevői követeléseknek, amelyek 180 napja nem folytak be, 30%-át, amelyek 270 napja nem folytak be, 50%-át, amelyek 365 napja nem folytak be, 100%-át kell az eredmény terhére elszámolni.

Ezek a leírások csak a mérleg képét, adatait fogják lerontani, mert társasági adóalap-csökkentő tételként csak a 365 napnál hosszabb kinnlevőségek 20%-a lesz elszámolható évente.

Ezzel a kötelező előírással nem lesz sem nagyobb, sem kisebb a társasági adófizetési kötelezettségünk, csak a mérlegben kimutatott, mérleg szerinti eredményünk lesz kisebb. A társasági adófizetési kötelezettségünk csak a 365 napon túli követelés miatti leírás 20%-ával lesz kisebb.

Így előfordulhat, hogy a mérleg szerinti eredmény negatív szám lesz, ugyanakkor a társasági adóalap pozitív.

Fontos mérlegelni és kalkulálni, ha a társaság támogatás vagy hitel igénylésére készül, hogy a mérleg szerinti eredménye a kötelező leírásokkal együtt is pozitív legyen.

5. A behajthatatlan követeléseket minden bizonyítás nélkül le lehet írni!

Ezeket a követeléseket minden bizonyítás nélkül az eredmény terhére el lehet számolni, ha a követelés értéke kisebb, mint 100 ezer forint, és 180 napon túli. Ezt a leírást teljes mértékben, a társasági adóban is érvényesíteni lehet (ez a megállapítás magánszemélyekkel fennálló követelés elengedésre nem vonatkozik), vagyis nemcsak a mérlegben kimutatott mérleg szerinti eredményünk lesz kisebb, hanem a társasági adóalapunk is.

Ez lényeges könnyítés, hiszen nem kell tértivevényes leveleket küldözgetnünk, és nem kell peres eljárást kezdeményeznünk a behajthatatlanság tényének igazolásához.

6. A vásárolt készletek értékelése igen egyszerű.

Nem kell átlagárakat képezni, nem kell az év végi készlet mennyiségét visszakeresni az utolsó beszerzési számlákban. Az adott készletek értékelése az utolsó adott évre vonatkozó dátumú beszerzési számlában megadott értéken történik.

Ha ezt a számlát éppen valamilyen akció keretében állítják ki, akkor az azon szereplő készletek értéke alacsony lesz, mert az összes leltározott mennyiséget ezen a kedvezményes áron kell figyelembe venni.

Ha viszont éppen áremelést követően szereztük be az évben az utolsó mennyiségét bizonyos készletünknek, akkor ezen készletünk értéke magas lesz, mert az összes leltározott mennyiséget ezen a megemelt áron kell számba venni. Az év végi készlet értékének számbavétele igen egyszerű, csak az eredményre gyakorolt hatását kell igen komolyan figyelembe vennünk azoknál a társaságoknál, ahol a készlet komoly nagyságrendet képvisel.

A mikrogazdálkodói beszámoló hátrányai

1. Kötöttek a bevétel és költségelszámolás szabályai

Nem eredményalakító tényező a bevételek vagy költségek elhatárolása, amennyiben azok csak két üzleti évet érintenek. Csak akkor határolhatók el a bevételek és a költségek, ha azok három vagy annál több üzleti évet érintenek. A könyvelőirodák életében az általános beszámoló készítése során azok a tételek képezik az elhatárolások zömét, amelyek két üzleti évet érintenek, de ezeket a mikrogazdálkodói beszámoló választásával nem lehet és nem kell könyvelni.

2. A tartós eszközökön végzett javításokat, felújításokat kötelezően kell besorolni

Nem lehet aktiválni, ha a 100 ezer forintos, illetve 2%-os értékeket nem haladják meg, még ha a nagyobb eredmény szempontjából jó is lenne a társaságnak.

3. A vevői kinnlevőségekkel kötelezően rontani kell az eredményt

Ha azok értékei és lejárati idejük eléri a jogszabályban megjelölt összeget és napszámot, leírásukkal kötelezően rontani kell az eredményt.

4. Saját elhatározásból csak háromévi mikrogazdálkodói beszámoló elkészítése után lehet visszalépni az általános beszámolási formába.

5. A devizás tételek elszámolásához kizárólag az Magyar Nemzeti Bank árfolyama használható

Ez azonban csak nagyon kevés vállalkozás esetében jelenthet problémát, hiszen adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy a könyvelőirodák az ügyfelek többségénél, az általános forgalmi adó szempontjából is, már sokkal korábban választották ezt az árfolyamot.

6. A vásárolt készletek értékeléséhez kizárólag egy speciális (lebutított) FIFO módszer alkalmazható

Nem választhatunk szabadon az egyes értékelési eljárások közül.

Könyvelőiroda-vezetői tapasztalatom szerint ez is igen csekély számú vállalkozást érinthet.

Amennyiben a társaság  ezt a beszámolóformát választja, akkor azt ügyvezetői határozatba kell foglalni, és ezzel egy időben a szabályzatokat is hatálytalanítani kell. Ennek egy lehetséges formáját adtuk közre előző írásunkban.

Gazdagné Novák Mária Countplus Kft. www.adokultura.hu