Az európai versenyhatóságok gyakorlatában már régóta elterjedt az az elv, mely szerint egy leányvállalat versenyjogot sértő magatartása – ideértve, ha a leányvállalat kartellben vett részt – megalapozza az anyavállalat felelősségét is. E gyakorlat alapja, hogy a hatóságok a versenyjogszabályok megsértését vállalati csoportszinten nézik. Egy multinacionális vállalkozás nem védekezhet azzal, hogy a kartellezésre nem nála, hanem egy leányvállalatánál került sor, a bírság az anyavállalattal szemben is kiszabható.
Az Európai Bizottság egy nemrég megjelent és az Európai Törvényszék elbírálására váró határozata alapján azonban úgy tűnik, az anyavállalatokat terhelő felelősség abban az esetben is fennáll, ha a kartellezést folytató vállalkozásban egy pénzügyi befektető bír meghatározó befolyással.
A Goldman Sachs-ügy
Az Európai Bizottság által vizsgált ügyben megállapították, hogy a Goldman Sachs befektetési bank portfóliójában levő Prysmian vállalat kartellben vett részt. Mindamellett, hogy az uniós versenyhatóság a Prysmiant elmarasztalta, egyidejűleg a Goldman Sachsra is jelentős, 37 millió euró összegű kartellbírságot szabott ki. A Bizottság meglátása szerint a Goldman Sachs felelős a portfólióvállalata kartellezési eljárásáért, tekintettel arra, hogy felette meghatározó befolyást gyakorol.
Az ügy tanulságai
Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint nyilvánvaló, hogy mind a részesedésük megszerzésekor, mind pedig a portfóliójuk működtetésekor a kockázati- vagy magántőke-befektetőknek csupán távoli gondolataiban él a versenyjogi felelősség. Amennyiben azonban az Európai Törvényszék jóváhagyja a Bizottság döntését, akkor ez a gondolkozás nem lesz többé tartható.
Ha ugyanis a portfólióba tartozó vállalkozást a versenyhatóság kartellezésen kapja, megnyílik az út a pénzügyi befektető felelősségének megállapítására is – függetlenül attól, hogy a befektető soha nem vett részt a társaság operatív döntésének meghozatalában. Önmagában az a tény, hogy a befektető meghatározó befolyást gyakorolhat a portfóliójába tartozó vállalat felett, és ezt – akár a stratégiai döntések meghozatalakor, akár a vezető tisztségviselők kiválasztásakor vagy a társaságtól kapott rendszeres információkon keresztül – gyakorolja is, elegendő lesz a versenyjogi felelősség megállapításához.
Hogyan csökkenthetőek a kockázatok?
Tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában felmerülő, akár milliárdos összegű kartellbírságokra, a tét jelentős. Nem árt ezért a kockázati- és magántőke-befektetőknek végiggondolniuk, milyen módon csökkenthetők a versenyjogi kockázatok.
Várható, hogy a jövőben a jogi átvilágítások során jelentősebb szerepet fog kapni a versenyjogi kérdések vizsgálata. Fontossá válik továbbá, hogy a működéssel kapcsolatos monitoringeljárásuk során a pénzügyi befektetők nagyobb hangsúlyt fektessenek a versenyjogi megfelelőségi vizsgálatra. Ez magában foglalhatja versenyjogi szabályzatok kidolgozását és hatályba léptetését, versenyjogi tréningek tartását vagy adott esetben szúrópróbaszerű versenyjogi vizsgálatokat is.
Várhatóan még több hónap szükséges ahhoz, hogy az Európai Törvényszék, majd pedig – fellebbezés esetén – az Európai Unió Bírósága meghozza határozatát az ügyben. Tekintettel azonban arra, hogy a Bizottság határozata szervesen beilleszkedik az európai versenyhivatali döntéseinek logikájába, várhatóan nem veszteget el felesleges energiát az, aki már most elkezdi a felkészülést a versenyjogi szempontból nehezebb időkre.
