Glattfelder: a legoptimálisabb konstrukciót keressük

2015. február 05. csütörtök - 13:45 / asalgo
  •    

Újraiparosításra készül a kormány, hogy ezzel segítség a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányának emelkedését - mondta el a Piac&Profitnak Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Hosszabb távon a termelő cégek exportkapacitásának növelése a cél. Az államtitkár szerint könnyebb lesz ebben a ciklusban uniós pénzhez jutni, főleg a kisebb projektekhez. Mint mondta, a "lehetőségekhez képest legoptimálisabb" konstrukción dolgoznak.

Glattfelder Béla
Kép:kormany.hu

Magyarország 23 százalékról 30 százalékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig – mondta Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára januárban, a Piac & Profit konferenciáján. A részletes tervekről kérdeztük.

Milyen eszközei vannak erre a kormánynak?

Az ipari termelés GDP-n belüli részarányának növelése  a feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül valósulhat meg a leghatékonyabb módon. A kormány egyik fő gazdaságszabályozási célja éppen ezért a hazai kkv-k támogatása, a versenyképességük növelésének elősegítése, ami azért nagyon fontos, mert ezáltal tudnának még hatékonyabban bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, akár a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok teljesítményéhez hozzájárulva, akár önállóan kapcsolódva a nemzetközi vérkeringésbe.

Ennek elérése érdekében  célunk többek között a közigazgatás, az adminisztráció hatékonyságának fokozása, továbbá a kevésbé fejlett régiók, a duális képzési rendszer, a kutatás-fejlesztés-innováció, valamint az energia- és anyaghatékony felhasználás támogatása.  A kormány további fő gazdaságpolitikai célja az ország újraiparosítása, melyet többek között a nemzeti források és az európai uniós források felhasználásával kíván elérni. Ezek a források elősegítik, hogy az újraiparosításnak köszönhetően a hazai feldolgozóipar megerősödjön, és olyan helyzetet érjen el, amely lehetővé teszi a termelő cégek nagyobb mértékű bekapcsolódását az exportba. Kiemelném, hogy a 2007-2013-as közötti 16 százalékkal szemben, 2014-2020 között az uniós fejlesztési források 60 százaléka jut közvetlenül gazdaságfejlesztésre, továbbá a vállalkozások könnyebben juthatnak majd uniós forrásokhoz.

Mit jelent a gyakorlatban a könnyebb jelző?

Az uniós pályázatokon a mikro-, kis- és középvállalkozások 50 százalékos támogatási előleget igényelhetnek, melynek folyósítása a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megtörténik, illetve a pályázatok elbírálása is gyorsabb lesz. Ha a projekt elszámolható összköltsége nem éri el a 300 millió forintot, akkor nem  –  a gyakran szubjektívnek ítélt – pontrendszer alapján bírálják el a pályázatot, hanem úgynevezett egyszerűsített eljárásban hozzák meg a döntést.  Ebben az esetben csak a felhívásban előírt, mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak kell megfelelni.

Így változik a pályázati rendszer
Az új ciklusban kevesebb operatív programmal, terjedelmesebb pályázati kiírásokkal, ugyanakkor kevesebb beadandó dokumentációval lehet számolni. Az esélyegyenlőséget és az átláthatóságot segíti, hogy minden év végén meghatározzák majd a következő évi kereteket, a pályázatok benyújtását megelőzően pedig már 30 nappal ismertek lesznek a konkrét feltételek. További részletekért kattintson!

Ami a külpiacra jutást illeti, általánosságban elmondható, hogy azokat a vállalkozásokat támogatja és fogja a jövőben is támogatni a kormány, akiknek van saját, magasan feldolgozott, végfogyasztásra szánt terméke. Az európai uniós pályázatok első ütemében azok a cégek részesülhetnek támogatásban, akik már rendelkeznek némi exporttapasztalattal, tehát az elmúlt 3-5 évben legalább egyszer exportáltak valamit, bármilyen csekély mennyiségben is, és most új termékekkel kívánnak megjelenni a külpiacon, új célországokat szeretnének meghódítani, illetve a korábbinál nagyobb mennyiséget szeretnének értékesíteni. Fontos tehát, hogy a cégek „lássák előre” a piacukat, rendelkezzenek reális célkitűzésekkel és piaci stratégiával, vagy adott esetben vállalják, hogy visszafizetik a visszatérítendő támogatásokat.

Min buknak el leggyakrabban a pályázók, miért nem születik több sikeres pályázat?

Gyakran okoz nehézséget egy kisvállalkozásnak, hogy egy adott beruházást és a hozzá kapcsolódó vállalásokat 3-5 évig fenn kell tartani, és az előírt mértékben kell növelni az árbevételt. Több cég jelezte azt is például, hogy eszközbeszerzési pályázatoknál kizárólag új gépek számolhatóak el, és ezek jóval drágábbak, mintha használtat vásárolna. Mindezen rendelkezésre álló tapasztalatokat és visszajelzéseket folyamatosan elemezzük, és a magas pályázói aktivitást kiszolgálva a lehetőségekhez képest a legoptimálisabb konstrukciót igyekszünk megtalálni a szektort segítő kiírások kapcsán.

Az említett nagy pályázói érdeklődést a tavaly év végén lezárt exportösztönző pályázatnál is tapasztaltuk, amely keretében 128 darab pályázat érkezett be összesen mintegy 840 millió forintos támogatási igénnyel, valamint a termelési kapacitás bővítése kiírás esetében 1035 darab 40 milliárd forint támogatási igénnyel fogadtunk be pályázatot. Mindez bizakodásra ad okot, és reméljük, hogy minél több sikeres projekt valósul meg ezekből.

A 7 leggyakoribb pályázati hiba, ami könnyen elkerülhető
A pályázók gyakran – figyelmetlenségből, vagy tudatlanságból – olyan alapvető hibákat vétenek, amelyek miatt sikertelenül próbálkoznak támogatást szerezni a brüsszeli kalapból. Segítünk elkerülni a legáltalánosabbakat!

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek