Gátat szabnak a kintlévőségek a magyar vállalatok bővítési terveinek

A vállalati szektor folyamatosan küzd a késedelmes fizetés okozta nehézségekkel, és a kintlévőségek mértéke Magyarországon növekvő tendenciát mutat – derül ki az Intrum Justitia friss felméréséből. A nemzetközi kutatás eredményei szerint a megkérdezett hazai cégek egynegyede a munkaerő-elbocsátást sem tartja kizártnak, ha a kritikus szintet eléri kintlévőségük mértéke.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Intrum Justitia – Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja – évente közzéteszi Európai Fizetési Jelentését. A 2017 elején készített kutatásban 29 európai ország vett részt. Magyarországon 500 kis-, közép-, illetve nagyvállalat bevonásával zajlott a reprezentatív felmérés, amely részletesen vizsgálta a cégek számlázási és fizetési szokásait.

Kép: Intrum Justitia

A magyar vállalkozások által meghatározott fizetési határidők egyre jobban kitolódnak

A vállalatok életében kulcsfontosságú feladat a pénzügyi tervezés. Ennek megfelelően, minél több ügyfél esik fizetési késedelembe, annál nehezebb megtervezni egy vállalat hosszú távú gazdasági stratégiáját, megteremteni annak pénzügyi stabilitását.

A felmérésben részt vevő magyar vállalatok átlagosan közel 30 napos fizetési határidőt szabnak üzleti megrendelőiknek, amely közel másfélszeresére nőtt egy év alatt. A pénzügyi kompromisszumra törekvő vállalatok által adott könnyítés magával hozta azt is, hogy a számlák tényleges kiegyenlítése szinte azok lejártáig kitolódik.

A cégek fizetési hajlandóságát tükrözi, hogy a magyar vállalkozások közel háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson vevője számára. Az ilyen jellegű kéréseket a vállalkozások jócskán több mint a fele feltétel nélkül teljesíti, mérlegelve azt, hogy a kérés elutasításával esetleg potenciális ügyfelet veszíthet. Ez az arány jelentősen nagyobb az európai átlagnál, amely még a 20 százalékot sem éri el.

A magyar cégek hajlandók leginkább hitelt adni
A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti (B2B) értékesítésben. Az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere című elemzése szerint Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak a leginkább a hitelre történő értékesítésre (65,5 százalék). Az Atradius adatai azt mutatják, hogy a belföldi B2B kereskedelemben átlagosan 62,1 százalék, a külföldiben pedig 68,8 százalék a halasztott fizetés aránya. Tavalyhoz képest ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent.
Ördögi körbe kényszeríti a cégeket a tetemes mennyiségű kintlévőség

A kutatásban válaszoló magyar vállalkozások háromnegyede a késedelmes fizetés fő indokát abban látja, hogy az érintett ügyfeleik pénzügyi nehézségekkel küszködnek. Amikor mégsem anyagi problémák állnak a nemfizetés hátterében, akkor leggyakrabban adminisztrációs hiányosságokról vagy szándékos nemteljesítésről számoltak be a megkérdezett vállalatok.

A kintlévőség időtartamára vonatkozó adatokból ugyanakkor arra következtethetünk, hogy a felmérésbe bevont vállalatok nagyobb százaléka törekszik a 30 napos fizetési határidő betartására. Az érintett cégeknek körülbelül egynegyede azonban rendszeresen túlcsúszik ezen a határidőn.

A kutatás adatai szerint amennyiben egy vállalat nem jut hozzá időben a vásárlás ellenértékéhez, akkor akár olyan súlyos következményekkel is számolnia kell, mint például egy kényszerű elbocsátási hullám megindulása. A felmérésben részt vevő magyar cégek közel felénél a tervezett bevételek kiesésével olyan mértékű likvidálási nehézségek keletkezhetnek, melyek akár a csőd szélére is sodorhatják őket. Beszűkülnek növekedési esélyeik, mely azonnal kihat az új munkahelyek teremtésének lehetőségére is. A belső munkaerő-politikára gyakorolt erőteljes hatás a megkérdezett vállalatok nagy hányadánál nyilvánul meg; a cégek körülbelül egynegyede a létszámbővítést kényszerül korlátozni, és akár a meglévő munkaerő-állományt is megnyirbálná, amennyiben a hiányzó bevételek kritikus helyzetbe sodornák a céget.

A felmérésben bemutatott adatok egyértelműen kirajzolják azt az összefüggést, hogy elég csak egy cégnek elindítania a nemfizetés láncolatát, az a későbbiekben más cégek életében is súlyos financiális problémákat okozhat. Ez pedig akár létszámleépítéshez is vezethet. A számokból látható, hogy a magyar cégek fele nem tesz semmilyen óvintézkedést annak érdekében, hogy a bevételek elmaradásából fakadó károkat enyhítsék. A tartozási lánc a magyar gazdaság egészére kihathat, így nemzetgazdasági érdekünk, hogy ezt ne várjuk meg! – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo