Fűteni kell, de nem mindegy, mivel

2016. szeptember 25. vasárnap - 16:07 / piacesprofit.hu
  •    

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez.

A tavalyi ősz komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energiamegtakarítási, hatékonysági követelményeiben. Általános fogalommá vált a kondenzációs kazán, a hagyományos, nyílt égésterű készülékek üzembe helyezési moratóriuma június végével megszűnt.

Energiacímke

Tavaly ősszel a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke került egy Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. A címke tartalmazza külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A minél hatékonyabb készülék kiválasztásában nyújt tehát segítséget.

Weishaupt kazancsere

Kép: Weishaupt

Szezonális hatásfok, kondenzációs kazán

Új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek. Tavaly szeptembertől már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka – szemben a korábbi hatásfok-számítástól – annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat.  Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok a korábbinál jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók, amelyek „kondenzációs kazánként” váltak ismertté.

Nem is tudjuk, mekkora a veszély
A régióban élők nincsenek tisztában a tüzelőberendezésekből szivárgó szén-monoxid kockázatával, a mérgezés veszélyével a Honywell felmérése szerint.

Nem volt zökkenőmentes az átállás

A legkomolyabb problémát a magyar törvényi értelmezés körüli problémák okozták. A hazai törvényi adaptáció eltér az unióban alkalmazottól több válaszadó szerint, ami zavart és kárt okozott a piaci szereplőknek. A határnap után ugyanis forgalomba hozni – néhány kivételtől eltekintve – már csak a kondenzációs kazánokat lehetett, de a határnap előtt forgalomba került készülékek értékesíthetők maradtak azzal a megkötéssel, hogy ez év június 30-ig meg kellett történjen üzembe helyezésük (azaz a beszerelés). Az átállást a gyártók képviselői kezdeményezésére koordinálták, az átállás időszakában nehéz volt sokszor még a megfelelő hatóságot is megtalálni, válaszokat kapni.

Old timer fűtőkészülékek

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nem csak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg), szén-monoxid-visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn – szemben a zárt égésterű kazánokkal.

Stagnál az eladott fűtőkészülékek száma

A piac méretét tekintve igen eltérő becslések érkeztek, jellemzően 50–80 ezer darab között mozog az éves értékesítése darabszám a fali és álló kazánokat is beleértve. Ez nagyon kevés: a fenti ütem mellett nemhogy megújulni nem tud, hanem még jobban kitolódik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési időszak biztonságos határát feszegetve. A kondenzációs készülékek értékesítési  darabszáma nem tudta kompenzálni a hagyományos készülékekét, illetve az átálláshoz köthető eladási hullámot, így 2016-ban a teljes falikazán-piac darabszáma nem növekedett, többen  inkább csökkenő tendenciáról számoltak be.

Ijesztő adatok: ott a legpiszkosabb a levegő, ahol nem is gondolnánk
A Levegő Munkacsoport újabb méréssorozatával a fűtés légszennyezését kutatta a Börzsöny és Pilis hegyei közt. Ijesztő körkép rajzolódik ki az eredményekből, amely szerint a kristálytiszta hegyi levegő csupán vágyálom.

Szürke beszerelés

Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40-45 százalékot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere – mint hatósági eljárás – okozta adminisztrációs teher,  mintsem a valós költségek miatt.

A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség – beleértve a készülék árát – az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.

Végletekig javítgatott készülékek, egyre rosszabb levegőminőség

A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően odavezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.

A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben való elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szálló por (PM2.5)-kibocsátást, melynek 77 százaléka hazánkban a lakossági fűtés számlájára írható. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból indulunk ki, a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)

Hatvan éve csapott le Londonra a „nagy szmog”
Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.

A gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk

A magyar háztartások döntő többsége egyáltalán nem tud az energetikai követelmények előttünk álló változásairól. A fűtőkészülékek energiahatékonyságát ösztönző európai rendeletek nemcsak a gázüzemű kazánokat és melegvíz-előállító készülékeket érintik, hanem valamennyi szilárd- és olajtüzelő-berendezést is, köztük a Magyarországon az európai átlagnál tízszer gyakrabban használt gázkonvektorokat. Magyarország a maga 3,3 millió készülékével a mai napig konvektor-nagyhatalomnak számít az EU-n belül. A nálunk működő konvektorok nagyon régiek, elavultak, gyakran környezetszennyezők. Ezért is fontos tudatosítani, hogy 2018 januárjától minden forgalomba kerülő új konvektornak sokkal szigorúbb elvárásokat kell majd teljesítenie az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás tekintetében is, így a ma kapható gázkonvektor-modellek többsége várhatóan nem lesz forgalomba hozható, üzembe helyezhető 2017 december vége után. Azokat a gázkonvektorokat pedig, amelyek megfelelnek a rendeleteknek, a mainál magasabb áron lehet majd csak beszerezni.

Szemléletformálás elengedhetetlen

Hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, programok. A tovább lépéshez erős állami támogatási rendszer és szemléletformálás szükséges, mely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet, és növeli a fogyasztói tudatosságot.

„Meghatározó változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű felkészítésére és pontos tájékoztatására” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. „A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A lakások kétharmada szorul rezsicsökkentő felújításra, az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.”