Fontos EU rendelet lépett hatályba

2017. július 12. szerda - 06:04 / piacesprofit.hu
  •    

Hatályba lépett az Európai Bizottság 2012-ben előterjesztett és 2015 májusában elfogadott javaslata, amely hatékonyabbá teszi a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások kezelését – hívta fel a figyelmet az az EOS Csoport.

Az EU 2015/848 Rendelet könnyítést jelent a hitelezői igények érvényesítésére vonatkozóan, mivel eddig sok esetben előfordult, hogy valaki azért nem tudta érvényesíteni az igényét, mert nem rendelkezett megfelelő mennyiségű és minőségű információval az adósról. A most hatályba lépett rendelkezés azonban előírja a tagállamoknak, hogy 2019-ig kapcsolják össze a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó nyilvántartásaikat, így az ebben szereplő információk minden tagállamban hozzáférhetőek lesznek.  “Az EOS üdvözli az új szabályozást, amely támogathatja majd a tisztességesen működő vállalatok versenyképességének növelését” – emelte ki András Müller, az EOS Csoport Cross-border Center operációs vezetője.

fizetés

fotó: PP archív

Székhelyek országonkénti áthelyezése

Az új szabályozás értelmében, ha az adós röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt áthelyezi a székhelyét, a bíróságnak gondosan mérlegelnie kell az ügy összes körülményét annak megállapítása céljából, hogy a székhelyáthelyezés valódi, és nem az enyhébb csődeljárási szabályok kihasználására irányul. Az új szabályok elkerülhetővé teszik az úgynevezett másodlagos eljárásokat is, azaz a székhelyen kívüli országokban elkerülhetők a bírósági eljárások.

Cégekre és magánszemélyekre is érvényes

A hatályba lépett szabályokat ezentúl az EU területén belül valamennyi hitelezőre kiterjedő eljárásra kell alkalmazni a magáncsőd, a csődeljárás, a felszámolási eljárás, természetes és jogi személyek vonatkozásában is. Ez alól kivételt képeznek a hitelintézetek, a biztosítók és a befektetési vállalkozások.

Csoportos fizetésképtelenségi eljárás

Az új szabályok bevezetik a csoportos fizetésképtelenségi eljárási keretet. Ez növeli azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a hatékonyságát, amelyek egy vállalatcsoport különböző tagjait érintik, ami pedig nagyobb esélyt biztosít a csoport egészének megmentésére.

Honnan lehet megtudni, ha egy cég felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll?
Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek