Földet vettél volna? Nem fogsz!

2013. június 25. kedd - 13:30 / kfarkas
  •    

Az alkotmányozáson kívül kevés törvénytervezetet kísért annyi indulat, mint a pénteken elfogadott földtörvényt, ami nem is csoda, hiszen a jogszabály gyakorlatilag kizárja a magyar állampolgárok túlnyomó részét a földvásárlók köréből.

Komoly indulatokat váltott ki a földtörvény – Kép: SXC

Csak az elmúlt évek alkotmányozási hercehurcáit kísérték akkora indulatok, mint a pénteken elfogadott földtörvényt. Civil szervezetek, politikai pártok nyílt levelekkel bombázzák a köztársasági elnök Áder Jánost, hogy írja, illetve ne írja alá a törvényt. A Fideszen belül is szakadást okozott a jogszabály, amelynek elfogadását is példátlan botrány kísérte. De miről is szól a törvény tulajdonképpen?

A vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvényjavaslatát, de a törvénytervezet kialakítása immár csaknem két éve zajlik, ami meglepő a kormányzat törvényhozói kompetenciáját figyelembe véve. Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén. A törvény kétharmados, tehát megváltoztatásához komoly politikai földindulásra lesz szükség.

Földet csak földművesnek

A pénteken elfogadott jogszabály szerint földet csak magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad. Ugyanakkor a törvény ezekkel a kitételekkel a magyar állampolgárok túlnyomó részét is kizárja a földszerzésre jogosultak köréből. (Pedig a magyar termőföld régiós összevetésben igencsak jó befektetésnek számít.)

A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználati díjtartozása.

Csak a sógor, a pap vagy az állam kaphat ajándékba földet

A finánctőkétől félti a földet Ángyán
Ángyán József, volt államtitkár kilépett a Fidesz-frakcióból a földtörvény elfogadása után. A képviselő szerint a most elfogadott földforgalmi törvény alkalmatlan arra, hogy megvédje a helyi gazdálkodók számára a földet, ezért meg kell változtatni, mert – amint mondta –  „a hazánk és a megmaradásunk a tét. Ugyanis aki megszerzi az erőforrásainkat, a földünket, a vizeinket, azt csinál velünk, amit akar, vagyis a puszta létünk forog kockán”. Szerinte a most elfogadott törvény lehetővé teszi a földtulajdon maximális méretének családon belüli megsokszorozását, és nem szab korlátot a bankok földszerzésének sem. Ez utóbbi pedig azzal fenyeget, hogy „a finánctőke ráteszi a kezét a magyar földre, és akkor végünk” – fogalmazott a politikus. Szerinte az integrátor szerepre szánt, úgynevezett mintagazdaságok is arról szólnak, hogy állami földkoncesszióhoz juttassanak tőkés társaságokat. „A mohóság nem ismert határokat, és mindent visz” – tette hozzá. (A földtörvény egyébként a bankok tetszését sem nyerte el.)

Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van. Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés. Egy négytagú család tehát elméletben akár 7200 hektár földet is birtokolhat, sógorokkal együtt ennek akár a többszörösét is. A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.

Jönnek a földbizottságok

Nem tetszik a MOSZ-nak
A földtörvény visszautasítását kéri a köztársasági elnöktől a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az agár-érdekképviselet álláspontja ugyanis az, hogy a magyar mezőgazdaság és ezen belül különösen a szövetség által képviselt társas vállalkozások alapvető érdekeit, működésüket, továbbá több tízezer ember munkahelyét számos rendelkezésével hosszú távon veszélyezteti a jogszabály. A MOSZ már a tervezet elhúzódó vitái során figyelmeztetett arra, hogy a törvény számos rendelkezése sérti a jogbiztonságot, a jogállamiságot, a földtulajdonosoknak a tulajdonukkal való rendelkezési jogát, a vállalkozási szabadságot, a gazdaság szereplőinek egyenjogúságát, illetve diszkriminálja a társas vállalkozásokat. A termőföld használatához gyakorlatilag csak haszonbérleti szerződéssel jutó társas vállalkozásokat kiszolgáltatottá teszi az elő-haszonbérleti joggal rendelkezőknek és a szerződéseket jóváhagyó hatóság önkényének.
Bejön a törvény az AgrárkamaránakA földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. A NAK elfogadhatatlannak tartja a spekulációs célú földszerzéseket, így üdvözölik azt a törekvést, hogy az ilyen ügyletek kiszoruljanak a magyar földpiacról – írták. Emlékeztettek arra: már a zsebszerződések ügyében is jelezték, hogy az eszközök elégtelenek, ezért szigorúbb rendelkezésekre van szükség. A NAK szerint az új földforgalmi törvény a helyi közösségek bevonásával megvédi a magyar termőföldet és a tízéves moratórium lejárta után EU-konform módon ad választ a földforgalom aktuális kérdéseire – mutattak rá az államfőnek írt levélben.

Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást. Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adásvételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami és az önkormányzati tulajdonban álló föld elidegenítéséhez, a földtulajdonjog ajándékozásához, a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog-átruházáshoz, és a tulajdonostársak közötti átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a földhasználat átengedéséről szóló szerződést is a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell jóváhagynia. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodószervezet, amely nem minősül átláthatónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság sem.

A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés legfeljebb húsz évre szólhat. Azok a tulajdonjogról és földhasználatról szóló szerződések is semmisnek minősülnek, amelyek a most megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköznek. Ennek megállapítására az ügyészség pert indíthat. Szintén semmisnek nyilvánítja a törvény a hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítását. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.

A kormánypártnak tetszik, az ellenzéknek nem
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt.
Az MSZP is nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, de az ellenzéki párt azt kérte Áder Jánostól, ne írja alá a földtörvényt, hanem megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
Az LMP is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a „botrányos körülmények között” elfogadott jogszabályt. Jelezték, a vidék népességmegtartó erejéért, a vidéki megélhetés jövőjéért aggódnak.
Az ügyben hasonló álláspontot fogalmazott meg az Együtt-PM is, a pártszövetség arra kérte Kövér László házelnököt, hogy ne terjessze fel államfői aláírásra a törvényt.
A Jobbik keddre földvédelmi kerekasztalt hívott össze, abban bízva, hogy nyomást tudnak majd gyakorolni a kabinetre, és végső soron el tudja érni, hogy egy év múlva ne lépjen hatályba az új földtörvény.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek