A Randstad HR Trends Survey 2022 felmérésben részt vevő cégek 89 százalékánál tervezik bővíteni a dolgozói létszámot, amely mögött a legtöbb esetben a szervezet növekedése áll. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban egyre nagyobb kihívás, a válaszadók 79 százaléka a jelöltek irreális fizetési elvárásairól számolt be a megfelelő iparági tapasztalat hiánya mellett.
A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a bérezés és a juttatások tehetnek egy céget vonzóvá a jelöltek szemében, illetve ezek jelentik a megtartóerőt is, és ezért tenni is kívánnak. Abban viszont nincs egyetértés a munkaadók és a munkavállalók között, hogy mekkora béremelés vagy pontosan milyen juttatások lennének ideálisak.
Alkalmazkodás a változó körülményekhez
2021 a változás elfogadásának és a lehetőségek megtalálásának éve volt. A pandémia hatása minden szinten érezhető volt, drasztikus átalakulást hozott mind az alkalmazottak, mind a szervezetek számára.
A legtöbb cég megfelelően alkalmazkodott a körülményekhez: míg a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy cégük teljesen felépült a pandémia okozta krízis után, 27 százalékukat nem is érintette, 30 százalékuk viszont sajnos még mindig csak részben épült fel a pandémia gazdasági hatásaiból. Kifejezetten pozitív trend, hogy a cégek 61 százaléka az értékesítési volumen növekedésére számít 2022-ben, szemben a tavalyi 30 százalékkal. Azok között, akik bővülésre számítanak, 38 százalék számol 10 százaléknál jelentősebb növekedéssel cége esetében.
A pandémia hatására 2021-ben a cégek több változást is eszközöltek működésükben. A bevezetett változások között magasan a hibrid munkavégzésre való átállás vezet – a felmérésben részt vevők 69 százaléka számolt be ennek alkalmazásáról –, illetve számos változtatás (eszközök, technológia) a megváltozott munkavégzésből következik. A válaszadók 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cégük teljesen átállt az otthoni munkavégzésre azon részlegek esetében, ahol ez lehetséges volt. Csupán a szerveztek 8 százaléka fog ugyanúgy működni, ahogy a pandémia előtt, nem változtattak semmin tavaly.
Tehát a munkaerőpiac egyértelműen a rugalmas munkavégzés irányába tart, nagyon kevesen választják a két szélsőséget, azaz teljesen átállni a távoli munkavégzésre vagy teljesen visszatérni az irodába. A hibrid modellt megvalósítók 60 százalékánál egyébként a munkavállalóknak heti két-három napot kell az irodában tölteniük, 15 százalékuknál pedig az alkalmazottok választhatják meg saját beosztásukat. A hibrid vagy a „remote working” modellnek is megvannak azonban a maga kihívásai. A legnagyobb problémának az új kollégák bevezetését (62 százalék) és a menedzselési kihívásokat (61 százalék) tekintik a cégek, ezeket követi az otthonról és az irodából dolgozó csapatok megfelelő együttműködése, valamint a cég iránti hűség, elköteleződés fenntartása (51 százalék).
Toborzás: nehezített pálya
A Randstad felmérésében részt vevő HR-esek és menedzsmentben dolgozók elmondása szerint a vállalatok 89 százaléka tervez új munkavállalókat felvenni 2022-ben – szemben a tavaly ugyanekkor mért 38 százalékkal. A válaszadók 62 százaléka állandó munkatársakat, 20 százaléka ideiglenes dolgozókat alkalmazna.
Az új munkatársak iránti igény mögött közel kétharmaduknál az üzleti növekedés áll, harmaduk a magas fluktuáció, 15 százalékuk pedig a munkavállalók nyugdíjazása miatt venne fel új embereket. Több mint felük (57 százalék) úgy gondolja, idén több időbe fog telni a megfelelő jelöltek megtalálása. Ráadásul gyakran épp azokra a területekre a legnehezebb alkalmas jelöltet találni, ahova leginkább keresnek munkatársat. Ez tapasztalható például az IT/technológiai szakemberek, mérnökök, az üzemeltetés területén vagy a gyártásban dolgozók, pénzügyi szakemberek, sales-esek esetében.
A legfontosabb toborzási eszköz tavaly a munkavállalói ajánlás volt (akár incentive program által), és ez továbbra is fontos gyakorlat a legmegfelelőbb jelöltek megtalálásában. A cégek másik forrását az állásportálok jelentik, továbbra is alkalmazzák az álláshirdetéseket (bár sok esetben jelentkezők hiányában az eredmény elmarad), ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy egyre nagyobb igény van belső toborzó specialistára, a vállalatok 47 százaléknál már létezik ez a funkció.
A leendő munkavállalók bevonzása után a toborzás egyik legnagyobb kihívása, hogy a jelöltek irreális fizetési igénnyel és work-life balance elvárásokkal érkeznek – előbbiről a kutatásban résztvevők 79 százaléka számolt be, utóbbit 20 százalékuk említette –, ugyanakkor nincs meg a szükséges iparági munkatapasztalatuk a válaszadók 69 százaléka szerint. A felmérésből az is kiderült, hogy sok esetben a jelöltek a munka által megkívánt specifikus kompetenciák mellett nem rendelkeznek megfelelő „soft skillekkel”, mint például a problémamegoldó készség vagy kritikai gondolkodás, vezetői képességek, és idegennyelven sem beszélnek, amely a szakemberek szerint közép-hosszú távon szintén komoly munkaerőpiaci problémát okozhat, hiszen a szakmai követelmények inkább taníthatóak.
