Fiatalok, akik sikeresek lettek a családban

Béres Melinda a Béres Gyógyszergyár Zrt., Kürti Tamás a Kürt Információbiztonsági Zrt., Bárány László a Master Good Cégcsoport, valamint Boross Dávid az Oázis Kertészeti Cégcsoport képviseletében alkották a résztvevőit annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amely a „Családi vállalkozás, avagy az igazi fenntartható modell” címet kapta. Az idei Fiatal Vállalkozók Hetének nyitónapján tartott konferencián a Felelős Családi Vállalatok tagjai megállapították: ahhoz, hogy 50 év múlva is működő vállalatot hozzanak létre napjaink cégalapítói, bizony „sok csillagot kell összegyűjteni”.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) fiataljai – a magukat nextGen-nek nevezők – nem cégalapítók, de nagyon is közelről láthatták, hogy szüleik miként építették fel családi vállalataikat, és kivétel nélkül mindannyian szereztek már tapasztalatokat a családi cégek működtetésében. Volt, aki a legegyszerűbb fizikai munkával kezdte, míg más tudatosan a legkülönbözőbb munkaterületeken töltött el hónapokat. A lényeg minden esetben az volt, hogy megértsék a cég működését – mondta egyöntetűen a nextGen-négyes – és természetesen az, hogy megtanulják becsülni a munkát. (Míg a magyar családi vállalatok és vállalkozások súlya a hazai össztermék 40-60 százaléka, fejlettségük, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, annak ellenére, hogy tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multinacionális nagyvállalatoknak.)



Ezután jöhetett csak az igazi feladat: felépíteni valamit önállóan, teljes felelősséggel, akárcsak egy cégalapító. Béres Melinda a családi borgazdaságot vezeti, Kürti Tamás alelnökként a modern szervezetfejlesztést honosította meg a család vállalatánál, míg Bárány László és Boross Dávid egy-egy önálló üzletágat épített fel és vezet sikerrel. Szintén közös tapasztalat, hogy a sikeres családi vállalatoknak minden generációja vállalkozik, nemcsak a mindenkori irányítói, igazolva azt, hogy mind a szakmának, mind a vállalkozói létnek komoly hagyománya, megőrzésre és gyarapításra érdemes öröksége van. (A Zwack család fiataljai beszélnek saját történetükről itt.)

Amiről a legtöbben nem beszélnek: konfliktusok

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége által szervezett konferencia résztvevői nyíltan válaszoltak a fiatal közönség által felvetett provokatív kérdésekre is, amelyek a családtagok közötti munkahelyi súrlódásokra és azok megoldásában, megelőzésében példát mutató tapasztalatokra irányultak. Tisztelet az idősebbek iránt, a családi és vállalati ügyek konzekvens elhatárolása egymástól, illetve maximális bizalom egymásban – ezeket jelölték meg alapvető szempontokként a kerekasztal résztvevői. Ha a család mindezt szem előtt tartja, a vállalkozás működtetésének minden ügyes-bajos kérdése, konfliktushelyzete megoldható – talán egyetlen sarkalatos problémát kivéve.

Sajnos, a generációváltás során, amely gyakran az érintett vállalkozások életének legsúlyosabb kríziséhez vezet, a családi vállalatok kétharmada elvérzik. Ilyenkor a céget végül nem a családtagok veszik át; sőt, rosszabb helyzetben az egész vállalat bezárásra kényszerül. A családi vállalkozások eladásával a működés alapját adó hagyományok, értékek eltűnnek, sok esetben a szakértői gárda egy részével együtt. Megszűnésük pedig, a nagyobb vállalatok esetében sok száz család megélhetését veszélyezteti – mutattak rá a családtagok felelősségére, ezzel együtt saját felelősségükre az FBN-H tagjai. Egészen biztos, hogy egy családtag többet hibázhat, többet engedhet meg magának „felettes szüleivel” szemben, mint a legtöbb beosztott, de ezzel soha sem szabad visszaélnie. A fiataloknak újra meg újra bizonyítaniuk kell rátermettségüket, előre felkészülve arra, hogy lassan, de biztosan át kell szivárogtatniuk a bölcsességet és tapasztalatot, hiszen egyszer majd ők lesznek szüleik helyében. Ők lesznek az átadók, és ők teremtik meg a lehetőségeket az őket követő generáció számára.

– Hogyan lehet a top100-ba jutni? – kérdezte valaki a hallgatóságból. A nextGen társaság szerint az ambíció fontos dolog, de csak ezért nem szabad vállalkozni. Az igazi vállalkozó nem a helyezésekért, hanem azért dolgozik, mert hisz az általa kitalált, felépített üzleti modell sikerében. „Ez olyan erőt és örömöt ad, amihez képest a top100-ba kerülés önmagában semmi”.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo