Felszámolnák a lánctartozást

2013. február 06. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat általános indoklása szerint a lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért létre kell hozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

A lánctartozást tartják a magyar építőipar rákfenéjének – Kép:sxc

A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás vagy kiadták, de annak alapján a kifizetés nem történt meg. A szervezet véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettségek – bankgarancia, zálogjog, kezesség – érvényesíthetőségéhez is ki lehet kérni. A grémium eljárása a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki, a szakértői véleményt jogszabályban meghatározott díjazás ellenében lehet kérni.

A TSZSZ megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt. A tényállás megállapítására változatlanul a bíróságon kerül sor, a TSZSZ szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett a beterjesztő arra számít, hogy a TSZSZ véleményének permegelőző hatása lesz.

A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kivitelezés helyszínén végzi el. Ha az ingatlan birtokosa a vizsgálatot nem teszi lehetővé, a rendőrség közreműködését is kérheti. A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki. A szakvéleményt a szervezet nevében egy három tagú szakértői tanács adja. A javaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a TSZSZ tagjaira, szervezetére, működésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Sürgető a probléma, üzlet lett a csőd
A probléma megoldásának sürgösségéről a statisztikák beszélnek: noha a Magyarországon bejegyzett több mint ötszázezer vállalkozáshoz képest az évente húsz-harmincezer megszűnő cég – 60 százalékban mikrovállalat – nem tűnik vészesnek, ám ahelyett, hogy a cégkultúra fejlődésével párhuzamosan csökkenne a megszűnő cégek száma, évről-évre többen húzzák le a rolót. Bár sokak szerint túl vagyunk a válságon, a reálgazdaság nem ezt tükrözi: 2010-ben összesen 32182 fizetésképtelenséggel kapcsolatos – felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás – zajlott. Ugyan a növekedés üteme lassult, ez nem feltétlenül jelent trendfordulót.

A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősülnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt – hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt – indított olyan perek, amelyekben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. Ennek célja az, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amelyek elősegítik e perek gyors befejezését.

Kötelező ideiglenes intézkedés

A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. Az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni. E szabályok alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedéssel megkapott összeg visszafizetése biztosított.

Ne mások miatt menjen csődbe!
A mai gazdasági környezetben egyértelműen szükség van kockázatkezelésre: az új partnerek előzetes minősítésére, a régiek folyamatos monitorozására és szakszerű követelésmenedzsmentre. Ezek együttesen védhetnek meg egy vállalkozást attól, hogy mások miatt csődhelyzetbe kerüljön. A jól működő vállalatok életét is megkeseríti a folyamatos fizetőképesség fenntartása, ami mindennapos küzdelemmé vált. Mivel a működésből származó pénzáramlás nem fedezi az esedékes kiadásokat, mára egyes ágazatokban cégek ezreinek létét teszik lehetetlenné a körbetartozások. Míg egy éve átlagosan naponta 62 cég ellen indult végelszámolás, addig 2012 első három hónapjában napi 102 ilyen bejegyzés történik, ami majdnem 100 százalékos emelkedést jelent.

A javaslat lehetővé teszi, hogy egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: vagy fizetési meghagyásos eljárást indít, vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert.

Késedelmes fizetésekre is jobban ügyelnének

A javaslat a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú törvénymódosításokat is tartalmaz. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak (jegybanki alapkamat) nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz.  Módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma is. Késedelmes teljesítés esetén továbbá az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként. Módosulnak a hatósági pénztartozások megfizetésére vonatkozó szabályok is.

A késedelmes fizetésekkel kapcsolatos irányelvet átültető rendelkezések 2013. március 16-án lépnek hatályba, rendelkezéseit csak a 2013. március 16-án és azt követően megkötött szerződésekre, továbbá a javaslat hatálybalépését követően a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre kell alkalmazni. A TSZSZ-re vonatkozó szabályok a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2013. július 1-jén lépnek hatályba, a TSZSZ szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályok pedig fő szabály szerint 2013. szeptember 1-jén, míg az eljárásban érvényesülő kötelező elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályok 2014. január 1-jén.

Ezért alakulhat ki lánctartozás

Az építtetői fedezet hiánya miatt a megrendelő nem tud fizetni a fővállalkozónak, illetve a generálkivitelezőnek, akik így a megvalósítási lánc következő szereplőinek (alvállalkozók, szállítók) sem tudnak fizetni; az irreálisan alacsony vállalási árból fakadóan a generálkivitelező, illetve a fővállalkozó nem tud fizetni az alvállalkozóinak, akik így a megvalósítási lánc következő szereplőinek (szubalvállalkozók, szállítók, szolgáltatók) sem tudnak fizetni a rosszhiszemű (csaló) megrendelői magatartás, amikor a megrendelői pozícióban lévő szereplő (építtető, fővállalkozó, generálkivitelező, alvállalkozó) nem akar fizetni a megvalósítási láncban utána következőknek.

Fedezetkezelés: segít, vagy sem?
Kiterjesztené a fedezetkezelői rendszert a Belügyminisztérium a közbeszerzések hatálya alá eső beruházásokra is, hogy csökkentse a lánctartozások mértékét az építőiparban. Az ÉVOSZ szerint azonban ezzel amellett, hogy szükségtelenül nagy terheket rónak a vállalkozásokra, nem lehet felszámolni a jelenséget. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a közbeszerzéssel meghirdetett beruházásoknál nem kötelező a fedezetkezelés intézménye, mindez azonban megváltozhat, mivel a Belügyminisztérium előterjesztést készített az építésüggyel összefüggő Kormányrendeletekkel kapcsolatban, ennek az előterjesztésnek a 75. §-a tartalmazza az építtetői fedezetkezelői rendszer “ismételt” kiterjesztését a közbeszerzések területére is. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) összefoglalta az építtetői fedezetkezelő újbóli bevezetésének korlátait, mindazokat az érveket, amelyek miatt szerintük a lánctartozás ily módon nem számolható fel. (Pedig az egyszerűbb, átláthatóbb szabályozás segíthetné a nehéz helyzetben lévő építőipar újbóli beindulását.)

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek