Közel négy éve, 2013 júniusában indította el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kereskedelmi pénzintézetekkel közösen a Növekedési Hitelprogramot, amely kedvező feltételű – 2,5 százalékos fix kamatú, akár tízéves – kölcsönökhöz juttatta a forrásszűkében lévő mikro-, kis- és középvállalati (kkv) szektort. Többszörös hosszabbítás után március végéig lehetett még szerződéseket kötni, de a folyósítások elhúzódhatnak akár 2018 közepéig is. Végleges adatok még nincsenek, de az látszik, hogy a program átlagosan évi fél százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és tavaly már 12 százalékos bővülést hozott a kkv-hitelezésben. Különösen nagy fegyverténynek számít, hogy a program legutolsó, harmadik szakaszában a „kicsik” közül a legtöbben már új beruházási hitelt igényeltek cégük gazdasági, pénzügyi fellendítéséhez. Az NHP tehát megadta a kezdő lökést a vállalati hitelezés felfutásához, és a bankok között is megindult a verseny a kkv-k kegyeikért (lásd előző cikünket), ami gördülékenyebbé teszi az átmenetet a piaci hitelezés irányába.

Egy „hiteltelen” korszak vége

Érdemes felidézni a program előzményeit: az állam több csatornán (Magyar Fejlesztési Bank, Eximbank, Széchenyi Kártya vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) keresztül kínált kedvező vállalkozásfinanszírozási lehetőségeket a 2008-as globális pénzügyi válság után, de ezek nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy megállítsák a vállalati hitelállomány évi 4-5 százalékos leépülését a 2009–2013-as időszakban. Ráadásul a kereskedelmi pénzintézetek is túlságosan kockázatkerülővé váltak. Ezt a banki magatartást elsősorban a kkv-k sínylették meg, amelyek a foglalkoztatottak csaknem 75 százalékának (mintegy kétmillió munkavállalónak) nyújtottak megélhetést, mégis sokkal nehezebben jutottak forráshoz, mint a nagyvállalatok, mert mutatóik rosszabbak (kevésbé jövedelmezőek és kockázatosabbak) voltak. A magyar kkv-k hátrányos helyzetéhez az is hozzájárult, hogy zömük csak a hazai piacra termelt, illetve termel, és nem volt rájuk jellemző a több lábon állás. További terhet jelentettek számukra a korábban felvett kölcsönök (köztük a devizahitelek) is.

Minden ok megvolt tehát a nemkonvencionális jegybanki eszköz, az NHP bevetésére 2013 tájékán. A konstrukció lényege, hogy az MNB forrást nyújt a programban részt vevő hitelintézeteknek fix, 0 százalékos kamaton, amit ők legfeljebb 2,5 százalékon helyezhetnek ki beruházási, forgóeszköz-finanszírozási vagy uniós támogatást előfinanszírozó hitel formájában. Az eredetileg ilyen célra forintban vagy devizában folyósított kölcsön, illetve pénzügyi lízing kiváltását is engedte az NHP. A maximális futamidő a beruházási hitelek esetében tíz év lehetett (miközben 2013-ban a vállalati kölcsönök több mint fele egy éven belüli lejáratú volt), a szerződési korlát (legalábbis a forintpillér esetében) minimum hárommillió, maximum hárommilliárd, később egymilliárd forint volt.

Már az induláskor látszott, hogy a program konstrukcióját és méretét tekintve is egyedülálló vállalkozásnak számít. Miután a kockázatok jó részét az MNB vállalta magára, a pénzintézetek kötetlenebbül hitelezhettek. A 2013 szeptember végéig tartó első szakaszban a bankok a keretösszeg 93,5 százalékára, 701 milliárd forintra kötöttek mintegy 10 ezer szerződést, vagyis az éves bruttó hazai termék több mint két százalékának megfelelő hitelt vettek fel kis- és középvállalatok. Ugyanakkor az első szakaszban még magas volt a hitelkiváltó kölcsönök (a korábbi drága adósság olcsóbbra cserélése) aránya, így egy, a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány szerint „csak” 210 milliárd értékű új forráshoz jutottak a vállalkozások. Ez azonban még így is jelentős számnak tekinthető, ráadásul a 210 milliárd 61 százaléka, 128 milliárd forint új beruházást finanszírozott

Előnyben a mikrocégek

Az első szakasz eredményei között kell megemlíteni, hogy az nemcsak a kkv-k forrásellátottságát növelte, hanem a kamatterheket is nagymértékben csökkentette. A beruházási és a forgóeszközhitelek kamata az átlagos 5,8–5,9 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött. Külön kiemelendő, hogy a legkockázatosabbnak számító mikrovállalkozások 66 milliárd forinthoz jutottak.

Kép:Fotolia

A nagy sikerre való tekintettel 2013 októberében indult a második szakasz, ahol a hitelkonstrukciók, illetve -típusok lényegében megegyeztek az elsőével. Több mint két év alatt – 2015 végéig – közel 27 ezer darab, 1402 milliárd forint összértékű hitelszerződést nyújtottak be, ennek 95 százaléka volt új hitel, és ezt 61 százalékban beruházásokra költötték el. Szakértők a második szakasz érdemének tartják, hogy a mikrovállalkozások 501 milliárd forint értékű NHP-szerződést kötöttek, és ezek 76 százaléka új beruházási hitel volt.

A most zárult harmadik szakaszban összesen 700 milliárd forintos keret felett rendelkeztek a bankok, a március elejéig megkötött szerződések pedig 19 456 ügylethez, valamint 12 676 vállalkozáshoz kapcsolódtak. A hitelkiváltásra és forgóeszköz-finanszírozásra már nem volt lehetőség, így a megkötött szerződések 76-77 százaléka beruházást finanszírozott, és 23-24 százaléka lízingügylet. A legnagyobb pénzintézetekhez intézett körkérdésünkből az is kitűnik, hogy az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, a javítás és a feldolgozóipar részesedése volt kimagasló, a devizában nyújtott kölcsönöknél pedig az ingatlanügyletek mellett a feldolgozóipar, a szállítás és a raktározás dominált. S ami különösen fontos: a forintban nyújtott hitelek több mint kétharmada köthető a mikrovállalkozásokhoz. Az NHP három szakaszának március eleji összesítéséből kiderül: 2013 júniusa óta közel 38,5 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2691 milliárd forint összegben. A jegybank közelmúltban megjelent, Hitelezési folyamatok kiadványa szerint tavaly a vállalati hitelezés négy százalékot meghaladó mértékben bővült, a kis- és középvállalkozói hitelállomány pedig nyolc százalékkal – az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 12 százalékkal – nőtt. (A bővülés hátterében nemcsak az NHP áll, a piaci alapú forinthitelezés is számottevően növekedett.)

Jelentős részben tehát az NHP-nak köszönhető, hogy megállt a vállalati hitelállomány több évig tartó visszaesése, sőt, az elmúlt esztendők gazdasági növekedésének egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. Ezt támasztják alá azok a számítások, miszerint a 2013–2015-ös időszakban 1,7 százalékos volt az NHP GDP-növelő hatása, ami nagyjából 550 milliárd forintot jelent. Ugyanebben az időszakban összesen 17 ezer fővel növelte a foglalkoztatást is. Egy jegybanki elemzés szerint az első szakaszban felvett hitelek 137, a második szakaszbeliek 210 milliárd forintnyi új beruházást generáltak. Egy egységnyi hitel mindkét szakaszban 0,5 egység addicionális fejlesztést eredményezett.

Nemcsak a makrogazdasági hatások jelentősek: az NHP a bankok számára is egyértelmű trendfordulót hozott – tudtuk meg az OTP Banktól, amely a program mindhárom szakaszából kivette a részét. Hozzá hasonlóan a többi nagybank is a program mindegyik szakaszát sikeresként értékelte, és a keretösszegeket általában szinte teljes egészében le tudták kötni. Az egyes pénzintézetek ügyfélköre viszont nem sokat nőtt, vagyis a nagy verseny ellenére nem egymástól szipkázták el a kuncsaftokat, hanem inkább a meglévő ügyfelek váltak újra hitelfelvevővé, vagy vettek fel nagyobb kölcsönöket.

A piacé lesz a főszerep

Maguk a vállalkozók is általában arról számoltak be, hogy számukra az NHP lett a legfontosabb hitelforrás. Egy kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy ez mennyire beépült a vállalkozások finanszírozási megoldásaiba: a megkérdezett mikrocégek 70, a kisvállalkozások 65 százaléka nem jutott volna hitelhez, ha nincs a jegybanki program. A Budapest Bank értékelése szerint (amely a program indulása óta 237 milliárd forintot helyezett ki, ez kilenc százalékos piaci részesedést jelent) ezek a cégek korábban, a válság hatására jelentős mértékben visszafogták a fejlesztéseiket, lényegében az amortizációs szint alatt hajtottak végre beruházásokat, ami már a hosszú távú versenyképességüket veszélyeztette.

Ehhez képest ma odáig jutottunk, hogy az NHP fokozatos kivezetése mellett is arra számít a jegybank, hogy a jövőben is fenn lehet tartani a gazdaság stabil növekedéséhez szükséges 5–10 százalék közötti kkv-hitelbővülést. Ebben nagy szerepet szánnak az ugyancsak a kkv-kat támogató Piaci hitelprogramnak (PHP), amely 2016-ban indult a piaci hitelezés helyreállítása és a tartós hitelezési fordulat elérése érdekében. A jegybank ez esetben is átvállalja részlegesen a kamatkockázatot, cserébe a PHP-ben részt vevő bankok számszerű hitelezési vállalást tettek, illetve tesznek a 2016 és 2018 közötti időszakra, amelyet az MNB évente, február végén ellenőriz. Ezúttal komolyabb tétje van annak, hogy a résztvevők valóban aktívak legyenek a vállalati hitelezésben. Amennyiben az adott bank hitelkihelyezése elérte a vállalt szint 50 százalékát, de nem 100 százalékát, akkor vissza kell adnia az ilyen típusú ügyleteken realizált jövedelemtartalom egy részét a jegybanknak. Ha pedig a felét sem tudja teljesíteni annak, amit vállalt, akkor a teljes jövedelemtartalmat, valamint többletkamatot kell fizetnie az MNB-nek, és a program is lezárul számára. A lapunk által megkérdezett nagy pénzintézetek nem számoltak be ilyen problémákról, sőt az Erste, az UniCredit vagy az MKB Bank túlteljesítette a tavalyi vállalását. Az MNB tájékoztatása szerint 17 szereplőből csak kettőnek nem sikerült megugrania a szintet – neveket és pontos számokat nem közölt az MNB –; összességében a bankok 150 százalékra teljesítették a vállalásaikat. Az általunk megkeresett pénzintézetek 2017-re is szinten tartották a korábbi volument. A bankok hitelezési hajlandóságával tehát mostanában nem lesz gond – vélik szakértők –, és számítani lehet az MFB-pontokon elérhető, nulla százalékos kamatú uniós támogatások tömeges megjelenésére is az idei évtől, ami továbbpörgeti a vállalati kölcsönök iránti keresletet is.

Olyan álomkondíciókra azonban már nem számíthatnak a kkv-k, mint az NHP esetében volt. A bankok saját forrású konstrukcióinak kamata magasabb lesz, még akkor is, ha az emelkedést fékezi a piacon folyó komoly árverseny, különösen a jó minőségű ügyfelekért. Mindent összevetve az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kihívása a piaci alapú vállalati hitelezés teljes helyreállítása, ami nem merül ki az elvárt 5–10 százalékos éves növekedési ütemben. Fontos, hogy továbbra is széles körben legyenek hozzáférhetőek a beruházási hitelek, mivel ezek adják a fenntartható növekedés gerincét, és továbbdinamizálják a kkv-kat.

Facsinay Kinga