Félnek és nem értik a felhőt a magyar cégek

Keveset nyomtatnak a magyar cégek, a legnagyobb költségeket mégis a számlázás és az adminisztrációs folyamatok generálják. A magyarországi cégek mégsem bíznak a felhőmegoldásokban, amelyekkel csökkenthetnék költségeiket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A magyar vállalkozások fele nem tulajdonít nagy jelentőséget a dokumentumok nyomtatásának, bár csupán 5 százalékuk állítja, hogy ez az elektronikus dokumentumok alkalmazásából következik. A cégek közel 45 százaléka szerint egyszerűen nem nyomtatnak sokat. Ennek ellenére csaknem minden negyedik vállalkozásnál (23,3 %) a nyomtatás fontos segítő szerepet tölt be a könyvelési, logisztikai, beszerzési, HR stb. osztályokon, 17,4 százalékuk jelentős terméktámogatási eszköznek tekinti a szórólapok, használati utasítások és hasonló anyagok nyomtatását, minden tizedik cég esetében pedig a nyomtatott dokumentum a termék része vagy maga a termék (pl. beszámoló) – derül ki a Sharp felméréséből.

A nyomtatási költségek optimalizációjával kapcsolatban a cégek elsősorban az adminisztrációs folyamatokat jelölik meg. A második helyen a számlázási és logisztikai folyamatok szerepelnek. A legkisebb szerepet a cégek a termékinformáció és az ügyfélszerzés területén tulajdonítják a nyomtatásnak.

Keményen tartja magát az A3 formátum

A felmérés kimutatta, hogy a magyar vállalkozások nem használnak okostelefonokat és táblagépeket a nyomtatáshoz és a dokumentumkezeléshez. Nyugaton a helyzet ennek az ellenkezője: ott a legtöbb cég fontosnak vagy rendkívül fontosnak tartja, hogy a dokumentumok mobil eszközökről is hozzáférhetők legyenek.

Magyarországon a legnépszerűbb többfunkciós berendezések az A4 formátumú színes nyomtatók. Egy átlagos magyar cég csaknem tíz színes és öt egyszínű A4-es nyomtatót üzemeltet. Az A3-as nyomtatókkal rendelkező cégek nem cserélnék kisebbre készülékeiket – csupán 7 százalékuk jelezte, hogy a közeljövőben szívesen beszerezne egy A4-es nyomtatót a nagyobb formátumú gép helyett. Ez valószínűleg azért történik így, mivel az A3-as nyomtatókat általában speciális területeken dolgozó cégek használják, ahol a mindennapok során is szükség van a nagy formátumú dokumentumokra (próbanyomatokat készítő újságszerkesztőségek, nyomdák stb.). Ezek a nyomtatók általában több funkcióval rendelkeznek, és nagyobb teljesítményűek, mint az A4-es készülékek.

A hálózat mint új termelési ágazat
Manapság a hálózaton alapuló IKT technológiák főként támogató rendszereket jelentenek, ám azzal, hogy az IKT egyre inkább a termelési rendszer részévé válik, a mai hagyományos szerepe átalakul, s értékteremtő rendeltetése lesz.
A magyar piac érettségéről tanúskodik az a tény, hogy egy megkérdezett cég sem használ már tintasugaras nyomtatókat. Bár ezek a készülékek olcsón beszerezhetők, a megtakarítás csak látszólagos, mivel használatuk nagyobb költséggel jár, mint a lézersugaras nyomtatóké.

Kihasználatlan és meg nem értett felhő

A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka felhőszolgáltatáson keresztül is hozzáfér a céges dokumentumokhoz, de 12 százalékuknál alig többen használják ezt a megoldást a mindennapok során. A résztvevők közel 56 százaléka beismerte, hogy a munkahelyén van ilyen lehetőség, de nem használják ki. Ez azt jelentheti, hogy az általánosan elérhető megoldások nem elég kényelmesek a dolgozók számára. Úgy tűnik, hogy a fenti megoldásokat elsősorban a munkaadók kedvelik, amire a meglévő felhőszolgáltatások nagy száma, valamint bevezetésük szándéka mutat (a megkérdezett cégek 30 százaléka alkalmazni kíván valamilyen felhőmegoldást). A hatékony és a dolgozók mindennapjait megkönnyítő felhőszolgáltatások megfelelő megválasztása a közeljövőben nagy kihívást jelenthet a magyar cégek számára.

A felmérésben reszt vett cégek csaknem 43 százaléka elismeri, hogy nem teljesen érti a felhőszolgáltatások működését. Ez abból is adódhat, hogy a felhőszolgáltatásoknak nincs egyértelmű meghatározása, és nagyon sok különböző informatikai megoldás kerül alkalmazásra ilyen név alatt. A vállalkozások attól félnek, hogy a felhőszolgáltatások nem stabilak és nem alkalmazhatók hosszú távon, kritikus helyzetekben nem lesznek hozzáférhetők, és az adatok nehezen szerezhetők vissza belőlük. Egy megkérdezett sem válaszolta, hogy semmilyen aggálya sincs a felhő bevezetésével kapcsolatban.

„Felmérésünk kimutatta, hogy bár a cégek többsége ad hozzáférést dolgozóinak a felhőszolgáltatáshoz, továbbra sem népszerű ez a dokumentumkezelési forma. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyek bármikor és bármilyen platformról kapcsolatot létesítenek a céggel, így iOS vagy Android rendszerű okostelefonról vagy táblagépről is, használatuk pedig rendkívül biztonságos, és a dolgozók számára is kényelmes” – állapítja meg Adam Bieniewski, a Sharp Electronics Europe Product Planning menedzsere.

Hat tanács a saját felhőhöz
Hogyan fogjon hozzá egy vállalat a privát felhő kialakításához, illetve a meglévő szolgáltatások felhőbe mozgatásához? Mire lesz mindenképpen szüksége, és milyen tényezőkre kell figyelmet fordítani? Néhány tanáccsal segítünk!

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo