Felméry Krisztina: környezettudatos lesz a jövő munkahelye

Hogyan látják a munka világát az Y-generáció képviselői, a jövő és a generációs kihívások tükrében? A digitális kor gyermekével, Felméry Krisztinával, a Tata Consultancy Services egyetemi kapcsolatokért és munkáltatói márkaépítésért felelős munkatársával, valamint a Zukunft Personal Hungary Y generációs előadójával beszélgettünk fejlődésről, lehetőségekről és a mindehhez nélkülözhetetlen nyitottságról.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ha egy mondattal kellene jellemezned az Y generációt, mi lenne az?

- Nagy elvárásokkal rendelkező öntudatos fiatalok, akiknek rengeteget számít mások véleménye, visszajelzése, ebből gyűjtenek önbizalmat. Sokkal mobilisabbak, mint az előző generációk, lazábban és gyorsabban döntenek változással, munkahelyváltással, költözéssel kapcsolatban.

Tari Annamária Y és Z generációsokról szóló könyveiben azt írta, a jelszó a "mindent és azonnal". Te mennyire érzed magad Y generációsnak?

- Számomra a “minden” nem, de az “azonnal” igen. Sok esetben türelmetlen vagyok, és nehezen viselem, ha lassan haladnak a dolgok. Összességében abszolút Y generációsnak érzem magam: mindent a telefonomról intézek, szeretem kinyilvánítani a véleményemet és szabadon élem az életemet, nem szeretem hosszú távra elkötelezni magam. Addig maradok benne egy helyzetben, amíg jól érzem magam és nem tovább. Nem félek a változástól, hiszen rengeteg lehetőség vesz körül, így még egy rossz döntést is könnyű helyrehozni viszonylag hamar.

Felméry Krisztina

Meg tudod tartani az egyensúlyt az offline és az online tér között? Törekszel erre?

- Igen, rengeteget sportolok csapatban, és szinte minden este megyek valamerre barátokkal, kollégákkal vagy éppen a családdal. Szeretem a személyes találkozókat, és inkább a személyes beszélgetéseket preferálom, mint a telefonon, illetve egyéb felületeken zajló üzengetést.

Mennyi volt a leghosszabb idő, ameddig offline voltál?

- Az utóbbi időben egy nap volt a leghosszabb, amikor utaztam, kirándultam vagy épp sportversenyen voltam.

Mérő László: egy gép nem mondhat nemet
Melyik ajtón jönnek be a robotok? Örömmel fogadjuk őket vagy inkább rájuk csapnánk az ajtót? A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vet fel, melyekre a Zukunft Personal Hungary előadójával, Mérő László matematikussal, publicistával és mesterséges intelligencia-kutatóval kerestük a választ, és beszélgettünk robotizációról, kilátásainkról, kreativitásról és egy kicsit a megfoghatón túl a szerencséről is.
Hogyan látod az információs technológia hatásait, az állandó online jelenlétet: pesszimistán vagy inkább optimistán tekintesz a jövőbe?

- Nem gondolom, hogy ez jó vagy rossz, egyszerűen csak más. De pont erről szól a fejlődés, hogy új dolgok nyernek teret. A kérdés inkább az, hogy ki tudjuk e használni az előnyeit és a benne rejlő lehetőségeket. Én alapvetően optimista embernek tartom magam, így szinte mindenben a jót látom meg először. Szerintem hatalmas kincs, hogy a mai világban szinte minden információ azonnal elérhető, és az új rendszerek segítségével rengeteg folyamat automatizálható, gyorsítható. Számomra a legnagyobb kérdés, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése milyen változásokat hoz, és milyen ütemben fogja felgyorsítani a technológiai fejlődest, illetve mennyire lesz ez kontrollálható.

Ez lesz a legnagyobb kihívás a jövő embere számára?

- Igen, megtalálni azt az összhangot a munka, robotika és a folyamatok között, ami egy jól működő egyensúlyt tud teremteni. Ebből a szempontból nagyon fontos szerepe lesz az embernek, hogy folyamatosan monitorozza és felügyelje, mi az, ami még jól működik, és mi az, amibe bele kell avatkozni. Hajlamosak vagyunk elengedni azt a folyamatot, ami automatizált, pedig vannak olyan rendszerek, amelyek vétenek hibákat, és ezekre nagyon fontos lenne rálátni és rávilágítani, hogy ne menjünk el rossz irányokba.

Hogyan fog kinézni a jövő munkahelye?

- Jó kérdés, elég nehéz erre válaszolni, már ha csak azt nézzük, hogy milyen gyorsan fejlődik a világ és a technológia. Nemrég olvastam egy cikket, ami számomra nagyon érdekes volt: egy cég kifejlesztett egy olyan karkötőt, ami nyomon követi a munkavállalók viselkedését, és ez alapján be tudják azonosítani, mikor várható egy esetleges felmondás, ki az, aki notórius késő, vagy ki milyen napi rutinokat alakított ki, mindezt pedig a céges folyamatok igazításához használják fel. De ez csak egy példa, ami már ma is működik. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre inkább fókuszba kerül.

A digitalizáción túl mi fogja még erősen formálni a jövő munkahelyét?

- Szerintem a környezettudatosság mindenképpen. Egyre több iroda és munkahely fog erre nagyobb hangsúlyt fektetni, ahogyan már ma is van példa arra, hogy az esővizet használják fel kézmosáshoz és a növények öntözéséhez, illetve a tetőteraszokon is egyre inkább a zöld kertek és övezetek hódítanak teret.

Sokan a multigenerációs munkahelyekben is látják a jövőt. Neked mi az alapélményed azzal kapcsolatban, amikor több generáció dolgozik egy helyen: együtt vagy inkább egymás ellen?

- Attól függ, ki mennyire alkalmazkodó. Szerintem alapvetően kifejezetten színesítheti a csapat munkáját és a dinamikát, ha nem csak egy generáció van jelen. Nekem eddig csak jó tapasztalatom volt ezzel kapcsolatban.

Mivel büntetik a robotot, ha balesetet okoz?
Márciusban az Uber egy önjáró autója ütközött az Egyesült Államokban, a balesetnek halálos áldozata volt. Azóta vitatkoznak, ki a felelős: a kocsi gyártója, a tulajdonosa – vagy annak a mesterséges intelligenciának a megalkotója, ami a balesethez vezetett?
Mondhatjuk, hogy az Employer Branding során az egyik fő kihívás az, hogy a cég olyan üzenetet fogalmazzon meg, amely minden generációnál célba talál?

- Alapvetően a célcsoportnak kell szólnia az üzenetnek, és nem mindenkinek. Fontos, hogy azoknak a figyelmét hívjuk fel magunkra, akiket tényleg fel szeretnénk venni, illetve a másik oldalról egy hiteles üzenetet kell kommunikálni, amivel a már nálunk dolgozó kollégák is azonosulni tudnak.

Amikor az Employer Branding és a generációk kapcsolatáról van szó, általában a Z generáció áll a fókuszban, miért van ez?

- Egyrészt mert ők a célcsoport most rengeteg vállalat számára, illetve mert az ő elérésük és megtartásuk nagyobb kihívást jelent, mint a korábbi generációké, éppen a korábban említett jellemzők miatt.

Sokat mozogsz Z generációsok között, mennyire látod valósnak az őket övező sztereotípiákat?

- Abszolút valósnak látom, de nem látom problémának, inkább egy megoldandó feladatnak. Egyszerűen máshogy kell velük bánni es kommunikálni és ez munkáltatói oldalról is rugalmasságot es nyitottságot feltételez, amit sokan nem tudnak vagy nem is akarnak megadni. Minden generáció más, mint az előző, ez hoz színt és fejlődést a munka világába is.

A nagy ellentétek főként az X és Z generációsok között húzódnak a munkahelyeken. Általánosságban véve, amíg egy X generációs túlzottan magabiztosnak tart egy Z generációst, ő magát inkább ambiciózusnak aposztrofálja. Kinek van igaza? 

- Nézőpont kérdése, de ha belegondolunk, hogy mi állhat a túlzott magabiztosság mögött, rájövünk, hogy a történelem, a gazdasági és technológiai fejlődés, a neveltetés nagy szerepet játszik benne. Egyébként én személy szerint úgy gondolom, hogy ez a túlzott magabiztosság csak egy álca, a legtöbb Z generációs csak ezt mutatja magáról, ilyen képet fest a Facebook vagy Instagram-profilján, de ha igazán megismerjük őket, alapvetően nincs meg a kellő önbizalmuk.

Hogyan látod, mióta többet foglalkozunk a generációk kérdésével az ún. generációs szakadék most még növekedési vagy már csökkenő státuszban van?

- Szerintem csökken a szakadék, rengeteg X generációst, sőt, Baby Boomert ismerek, aki nyitottan áll az új technológiák megismeréséhez, és fel tudták venni a lépést a felgyorsult világgal. Ahogy mondtam, ez alapvetően nyitottság kérdése.

Az interjút Tomon Orsolya készítette, a Zukunft Personal Hungary megbízásából

Ipar 4.0: mindent átformál
Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo