Jól szerepelnek a netes kereskedők, egyre jobban és pontosabban fizetnek, valamint csökkent a bedőlési arányuk is. Az elmúlt hónapokban több, a piacon meghatározó kiskereskedelmi lánc indította el online áruházát, és várhatóan lesznek követőik.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A Bisnode elemzése szerint az érintett szektor a kedvezőtlen gazdasági környezetben is viszonylag jól szerepelt: a cégek száma megtöbbszöröződött az elmúlt években, az összárbevételük is nőtt, és összesítve nyereségessé váltak. A fizetési magatartásuk is javult, ráadásul a bedőlési arányuk alacsonynak mondható.
Az idén várhatóan még látványosabb bővülést produkálhat az internetes kiskereskedelem, mert két jelentős piaci részesedéssel rendelkező, elsősorban élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi lánc, a Tesco és a CBA is elindította internetes áruházát. Ráadásul a sajtóban megjelent hírek szerint a Media Markt webáruházával is bővülhet a piac, valamint az amerikai központú online kiskereskedelmi óriás, az Amazon.com is elindítja magyarországi szolgáltatását. A nagyobb szereplők megjelenése egyfelől növelheti az online vásárlások népszerűségét, ami várhatóan forgalombővülést eredményez. Ugyanakkor az a tendencia is feltételezhető, hogy a hagyományos kiskereskedők és a webáruházzal nem rendelkező üzletek, az online piacon kialakuló nagyobb verseny miatt, vásárlókat veszítenek.
Forrás: Bisnode
A cégadatokból világosan látszik, hogy az elmúlt években egyre többen léptek be a piacra: 2007-ben több mint 900 cég jelölte meg főtevékenységnek a csomagküldő és internetes kiskereskedelmet, míg 2012-ben a számuk már meghaladta a 2900-at. 2007 és 2011 között a szóban forgó vállalakozások kétharmada számolt be árbevételéről, nyereségéről, így a piaci folyamatok jól leképezhetőek az adatokból.
Óriási potenciál van a vidéki netes vásárlókban
Bár a legtöbb tranzakciót még mindig Budapestről és Pest megyéből indítják, előretörtek a szabolcsiak és a csongrádiak is. Mindkét megyében majdnem másfélszeresére nőtt a vásárlások száma, de az ország nyugati részén, Vasban és Zalában is nyolcvanszázalékos a siker a tavalyi első negyedévhez képest. Sokkal gyakrabban vásároltak január és március között a Hajdú-Bihar, a BAZ és a Győr-Moson-Soproni megyei felhasználók is. Mindez azt bizonyítja, hogy a vidéki netezők hatalmas potenciált jelentenek az e-kereskedelemben. Olyannyira, hogy az adatok szerint a vásárlók immár 70 százaléka nem fővárosi.
2007-ben 475 cég adott beszámolót a teljesítményéről, összesen 25 milliárd forintos bevételt produkáltak abban az évben; 2011-ben pedig közel 1500 társaság szolgáltatott adatokat, ők pedig összesen 72,1 milliárdos összbevételt produkáltak, vagyis négy év alatt megtriplázódott a forgalom. Mivel a cégek száma jelentősen emelkedett, az összárbevétel alakulásánál jobban mutatja a piaci folyamatokat az egy cégre vetített átlagos árbevétel és adózás előtti eredmény változása, ezek az adatok azonban már nem mutatnak egyértelmű bővülést. 2007-ben az egy cégre vetített árbevétel 54 millió forint volt, 2008-ban 10 millióval kevesebb. Érdekes, hogy az elmúlt hat évben a válság miatt jelentős GDP-visszaesést hozó 2009-ben volt a legnagyobb az egy cégre eső forgalom, a Bisnode elemzése szerint abban az évben 84 millió forintot tett ki ez az összeg. 2010-ben 52 millió, 2011-ben pedig 48 millió forintra rúgott a cégenkénti átlagos árbevétel, vagyis utóbbi elmaradt a 2007-es szinttől.
Forrás: Bisnode
Az adózás előtti eredményt nézve kiderül, hogy 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is negatív eredményt értek el a vizsgált cégek, 0,5–1,5 milliárd forint között szóródott az összesített veszteség. 2010-ben fordult a kocka, akkor már 400 millió forintra rúgott az összesített bruttó eredmény, 2011-ben azonban mindössze 5,5 millió volt a teljes adózás előtti nyereség. Egy cégre vetítve az adózás előtti eredmény 2007-ben 3,2 millió forint volt, 2011-ben pedig csak 3700 forintot tett ki, de legalább a pozitív tartományban maradt.
A válság miatt fordultak a vevők a webshopok felé
A 2008-as válság után a vélt vagy valós olcsóságuk miatt fordultak a vevők a webáruházak felé, jelenleg 5-6 ezerre tehető a magyar nyelvű honlappal rendelkező ilyen áruházak száma. A valóban működő, a cégjegyzékben is megtalálható webáruházak száma csak 3600, míg a legalább havonta frissülő termékekkel jelentkezőké már csak 1200. A „létezés feltétele”, hogy a webáruház szerepeljen az ár-összehasonlító oldalakon – derül ki az E-net és az arukereso.hu közös felméréséből.
Az elemzésben szereplő vállalkozások száma az utóbbi években tehát jelentős növekedést mutatott, ezzel párhuzamosan az ellenük indított csőd- és felszámolási eljárások száma közel sem emelkedett azonos ütemben. 2008-ban 6 felszámolási eljárás indult, egy évre rá már 75, 2010-ben pedig 66, ám innentől csökken a tendencia: 2011-ben 55, 2012-ben pedig 41 eljárást jegyeztek fel. Ebből adódóan a csőd- és felszámolási eljárások cégszámhoz viszonyított hányadosából számolt bedőlési mutató is kedvező tendenciát mutat. 2007 és 2012 közötti időszakban 5,84 százalék volt a legmagasabb a mutató, ezt 2009-ben érte el a szektor. 2010-ben is még viszonylag magas szinten, 3,84 százalékon állt a bedőlési index, egy évvel később 2,47 százalékra, tavaly pedig 1,5 százalékra zuhant, utóbbi három érték kedvezőnek számít a statisztikák szerint, a tendencia pedig arra utal, hogy viszonylag stabilan működnek a cégek – kommentálta az elemzést Keleti József, a Bisnode ügyvezető igazgatója.
Forrás: Bisnode
A vizsgált cégek fizetési magatartása is javult. Az átlagos fizetési határidő 2010 és 2012 között körülbelül egy hónap volt, 30-35 nap között mozgott, a fizetési késedelem pedig 12 és 16 nap között szóródott. Kedvezően alakult a határidőben fizetett számlák aránya, 2010-ben még csak közel 49 százalék fizetett időre, addig ez az arány 2012-re már 57,2 százalékra emelkedett.
Webshop-trendek: bővül és változik az online piac
A webshop tulajdonosok 68 százalékánál az elmúlt évben nőtt a forgalom, a vásárlások felénél átlagosan a kosarak mérete is nagyobb lett. A folyamatos fejlesztések mellett ennek a trendnek köszönhető, hogy minden második online felülettel is rendelkező üzlet bevételeinek legalább felét itt éri el.
