Fellélegezhetnek a cégvezetők?

2016. június 13. hétfő - 12:15 / piacesprofit.hu
  •    

Megváltoztatta a vezető tisztségviselők egyetemleges felelősségére vonatkozó passzust a Polgári Törvénykönyvben a Parlament. Mostantól az egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

változhat a ptk

Kép: Pixabay

A megszavazott Ptk.-módosítás a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok körében a jelenlegi szabályozás helyett, amely a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget állapít meg – és az indoklás szerint “a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okoz” -, bevezeti azt a szabályt, hogy a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A jogi személlyel egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta. (A módosítás benyújtásáról itt olvashat részletesebben!)

Még ha az ügyvezetői felelősség nem is lett ezáltal olyan széles körű, mint amilyennek egyesek gondolták, az új Ptk. számos, korábban fel nem merülő esetkörre kiterjesztette a vezetők helytállási kötelezettségét. Így például, ha a társaság a vezető utasítására környezetszennyező magatartást tanúsít és abból harmadik személynek kára származik, vagy versenykorlátozó magatartásával másik piaci szereplő számára kárt okoz, úgy ezen eljárásokért a társasággal együtt a vezető is felelősségre vonható. (A felelősség kérdése amúgy is kényes téma: a legtöbb kkv ugyanis nem rendelkezik felelősségbiztosítással, így ha bármilyen baj beüt, akkor az a cég végét is jelentheti.)

A változás 2016. július 1-én lép hatályba.

Két évig volt piac
Az új szabállyal várhatóan a felelősségbiztosítók fognak a legtöbbet veszíteni. A felelősségbiztosítások ugyanis a szándékos károkozásért általában eleve kizárják a helytállásukat. Márpedig úgy tűnik, a vezetők felelőssége pont arra a területre fog koncentrálódni, amelyet a felelősségbiztosítások nem fedeznek le. Ez várhatóan megfosztja a vezetői felelősségbiztosításokat attól az új piactól, amit az új Ptk. két évvel ezelőtt megteremtett.

Túllőttek a célon?

Az új szabály értelmezése várhatóan nem fog gondot okozni olyan esetekben, amikor az ügyvezető, ilyen minőségében eljárva, szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek.  Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendezik, mi minősül szándékos magatartásnak, mit kell a vezető szándékának átfognia ahhoz, hogy valóban szándékos károkozásról beszélhessünk. Az új szabály azonban nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál, azaz a rendelkezés alapján akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered, és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint egy ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól. Szándékosnak minősül-e a károkozás, ha a társaság egy szállítóját tudatosan nem fizeti ki, azonban a vezető célja az, hogy ezáltal a társaságot egy ennél jelentősebb kártól óvja meg? Minősülhet-e egy kár szándékosnak, ha a vezető egyébként úgy járt el, ahogy általában elvárható? A szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok. Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint amit megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát. Ez pedig semmiképpen sem jó hír a gazdasági élet szereplőinek, mert akadályozhatja a vezetőt az egyébként hatékony döntés meghozatalában – véli a szakértő.

Friss Ptk. változások
A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot. Az indoklás kiemeli, hogy az új Ptk.-val meghonosítani kívánt különvált zálogjog nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja pedig az, hogy növekedjen a jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma és ezzel összefüggésben élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ehhez szükséges az önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása. A törvény a különvált zálogjog hitelezési gyakorlatban betöltött nem túl jelentős szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, mely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.
Februárban az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Ptk.-módosításról tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB alelnöke azt fejtegette: a jegybank az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be szabályozási és más eszközökkel a jelzálogpiac újjáépítésébe. Nagy Márton és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen a lakáshitelkamatok csökkenéséhez és a csok (családi otthonteremtési támogatás) sikeréhez. Korábban egy szakmai konferencián Bodzási Balázs, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a zálogjog átalakításának szükségessége mellett érvelve elmondta: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani. A Kúria polgári kollégiuma ugyanakkor nem támogatta a zálogjog módosítását.
A Ptk.-módosítás törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen ellátás ellenértékének megtérítését a tartást nyújtó egy éven belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. Az indoklás szerint “tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől”.
Az elfogadott kódex kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha ehhez kapcsolódóan a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját. Az indoklása szerint ezt a módosítást a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése indokolja.
Változott a szerződésátruházás szabályozása, egyszerűsödött az értékpapír fogalma, továbbá a párhuzamosságok megszüntetése érdekében egységesebb lett az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályozás.
A Ptk. módosításának nagyobb része július 1-jén lép hatályba, a zálogjogi rendelkezések azonban október 1-jén, az értékpapírokra vonatkozóak pedig 2017. január 1-jén.
(Forrás: MTI)

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor