A tartozások „eltűnése”: az elévülés
A tartozások nem maradnak fenn örökké, egy idő után akkor sem lehet érvényesíteni, behajtani, ha az egyébként jogszerű volt valamikor. Ezt biztosítja az elévülés. Az elévülés lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton nem lehet többé érvényesíteni. Ám, ha az elévült követelést az adós önként kifizeti, később már nem követelheti vissza. Nem arról van tehát szó, hogy maga a követelés iránti jog szűnik meg, csak azt törvényes úton már nem lehet behajtani, követelni.
Az általános elévülési idő 5 év. Emellett léteznek a jogszabályokban speciális, az általánosnál rövidebb és hosszabb elévülési idők is. Sőt, vannak olyan igények is, melyről jogszabály mondja ki, hogy nem évül el.
A fizetési felszólítás
A fizetési felszólításoknak 2014. március 15-ig igen nagy szerepe volt, hiszen ezzel meg lehetett akadályozni, hogy egy követelés elévüljön. Vagyis, ha a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldtek az adós részére, az elévülési idő újból kezdődött. Így az 5 éves elévülési idő akár a többszörösére is meghosszabbítható volt és mindez nem igényelt komolyabb anyagi ráfordítást sem.
Mi történt a fizetési felszólítással az új Ptk.-ban?
Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével a helyzet ezen a téren gyökeresen megváltozott. Az új Ptk. kivette a fizetési felszólítást abból a körből, mely megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az elévülési idő a megszakítástól újból elkezd ketyegni, vagyis olyan, mintha addig nem is telt volna le belőle semmi. Ha például egy követelés 2014. április 1-én vált esedékessé, de azt nem teljesítették, elindul az 5 éves elévülési idő. Ám ha az 5 év alatt, mondjuk 2014. november 1-én a jogosult tesz valamit, ami a törvény alapján megszakítja az elévülést, akkor a követelése attól az időponttól ismét 5 évig érvényesíthető.
Az új Ptk. már „szigorúbban” ítéli meg, hogy mivel lehet a követelések elévülését megszakítani. Erre a fizetési felszólítás már nem elegendő, helyette lehetőségként a tartozás elismerése, az egyezség, vagy a kötelezettség módosítása, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy csődeljárásban történő bejelentése áll a hitelezők rendelkezésére.
Kit érint a változás?
A változás gyakorlatilag mindenkit érint, nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is. Egyértelmű, hogy az adós szempontjából kedvezőbb az új szabály, hiszen a jövőben egy-egy fizetési felszólítással nem tehető „örökös adóssá”. Ugyanakkor a hitelezők az új Ptk. alapján már nem „üldögélhetnek” akár korlátlan ideig egy-egy követelés felett, ha be akarják hajtani, időben kell lépniük.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda www.megbizhatougyvediiroda.hu
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
