Félelmetes idők elé néznek a magyar cégvezetők

Elkerülhetetlen problémával kénytelenek szembenézni a hazai kkv szektor képviselői. A rendszerváltás környékén alapított cégek vezetői hamarosan a nyugdíjkorhatárhoz érkeznek, ami komoly dilemma elé állíthatja őket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Flickr

Magyarországon azok a vállalkozók, akik a rendszerváltozás után 30-40 éves korukban alapítottak vállalkozást, mostanára tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt. Többségükben visszavonulnak a cégvezetéstől, vannak azonban, akik erről hallani sem akarnak. Ez különösen a családi vállalkozásoknál figyelhető meg, itt a vezetőknek komoly érzelmi megpróbáltatást jelent vállalkozásuk elengedése. A staféta megtartásának az érzelmi szálon kívül sok egyéb oka is lehet, például hogy az alkalmas utód megtalálása és felkészítése a cégvezetők számára rendkívül időigényes, a hatalomról és pénzügyi előnyökről való lemondás nehéz. Az ezt követően felszabaduló idő pedig „félelmetes” – mondta Csákné dr. Filep Judit, a Forum Familia Egyesület családi vállalkozás kutatója a vállalkozokhitele.hu-nak.

A cégvezetők közül sokan nem is keresnek utódot maguk helyett, inkább eladósorba állítják vállalkozásukat, gyakran túl magas árat szabva érte. Arra azonban nem gondolnak, hogy a pénzügyi befektetők, a kis tranzakcióméretnek köszönhetően kifejezetten alulárazzák a kkv-kat. És gyakorta kockázati felárat is felszámítanak. A helyzet persze kiküszöbölhető, ha a céges ügyektől visszavonulni készülő tulajdonos tisztázza saját céljait, és hogy milyen jövőt szán vállalkozásának.

– Ha a cég tulajdonjogát családon belül tartaná, úgy két lehetősége adódhat: egy családtagjának adja át a vezetést, vagy külsős menedzsert bíznak meg a cég irányításával. Amennyiben viszont a tulajdonjogon túladna, választhat a cég bezárása vagy eladása között. Igaz, mindkettő időigényes folyamat, és komoly felkészülést igényel – fűzte hozzá Csákné.

Be kell látni, nem vagyunk tévedhetetlenek
Óriási kihívás előtt állnak a magyar családi vállalatok az elkövetkező években: nyugdíjba készülődik az a generáció, amely a rendszerváltás alatt és után elindította a sikeres családi cégek többségét. Azonban szakértők felhívták a figyelmet, hogy erre a kihívásra egyelőre felkészületlen a vállalatok és vezetőik többsége, így kétséges hogy túlélik-e a váltást. Pedig tudatos tervezéssel, felkészüléssel megelőzhető lenne, hogy belebukjon a váltásba az évek munkájával felépített cég.
A vezetőknek tehát minden esetben dönteniük kell, és érdemes részletes utódlási tervet készíteniük. Nem árt átvilágíttatni vállalkozásukat sem, mint ahogyan a részletes cégértékelés is sokat segíthet az eladásban. Ha ezek ugyanis megvannak, akár fény derülhet olyan területekre, amelyek kritikusak lehetnek a visszavonulás szempontjából. Célszerű emellett más cégvezetők példáját is alapul venniük a nyugdíj előtt állóknak, hogy ők hogyan csinálták/csinálják, miben voltak sikeresek, mi az, ami problémát jelentett, esetleg hol hibáztak. Végül érdemes a tulajdonosoknak bizalmasaikkal is megvitatni stratégiai lehetőségeiket, meghallgatni a véleményeket, javaslatokat az utódlással kapcsolatban. A beszélgetés alatt elengedhetetlen, hogy a vezetők őszintén beszéljenek családjaikkal visszavonulásról, cégük jövőbeli sorsáról.

– Az alapítók nehéz feladat előtt állnak, csakúgy, ahogyan a rendszerváltást követően is. Most azonban nem céget kell építeniük, hanem arról kell dönteniük, hogy milyen jövőt szánnak vállalkozásuknak. Ki kell találniuk, hogyan biztosítják, hogy az elképzelt jövőkép valósággá váljon – húzta alá Csákné. Hogy pontosan hány vállalkozás került/kerülhet eladósorba a közeljövőben, arról még nem állnak rendelkezésre statisztikák. Csupán egy tendencia figyelhető meg, amely szerint az érintett vállalkozásokat a tulajdonosok mindenképp családi kézben tartanák. Kizárólag abban az esetben gondolkodnak el cégük egy részének vagy akár egészének eladásán, ha az utódlás családon belül nem megoldható.

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozás partnereihez hasonlóan a bank is kockázatokat lát a váltásban, a cég körüli személyi bizonytalanságok éppen ezért általában negatívan hatnak a cég hitelképességére. Nem véletlen, hogy a bankok a hitelbírálat során nemcsak a vállalkozás gazdálkodását vizsgálják át, hanem azt is, hogy a cégvezető mióta van jelenlegi pozíciójában. Ha például a két évvel ezelőtti mérleget nézzük, de a cégvezető csak fél éve kapta meg kinevezését – még ha egyébként tehetséges is –, a szép számok nem az ő munkáját dicsérik, és a bank még nem tudja, hogy a jövőben hogy látja el a menedzsment a rá testált feladatokat.

Ki is kell érdemelni a vezetést
Sok hazai cég áll vezetőváltás előtt, hiszen a legtöbb, a rendszerváltás utáni években alapított vállalkozás vezetője már nyugdíjas korú. Hogyan érdemes nekifogni, milyen feltételeknek kell teljesülnie a sikeres átmenethez? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Egyetem adjunktusának segítségével.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo