Fél év szabadság, ami a cégnek is jó

2012. november 05. hétfő - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Ki ne vágyna akár féléves kikapcsolódásra, hogy azután újult erővel vesse bele magát a munkába? A kreativitás és a munkakedv regenerálódására szánt idő a sabbatical, más néven karrierszünet, amelyet a folyamatosan hatalmas elvárásokkal küzdő, kulcspozícióban dolgozó embereknek találtak ki természetesen az Egyesült Államokban.

Kép:sxc

A sabbatical (azaz szombat év) kiváló lehetőség az önismeret fejlesztésére és a további karrier átgondolására. Lehetőséget teremt arra, hogy a cég számára fontos, de a kiégés határán lévő szakemberek úgy tudjanak ténylegesen kikapcsolódni és feltöltődni, hogy közben nem aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt, és a munkáltatójuknak sem kell kényszerűségből másik kollégát találni. Ennek ellenére itthon még mindkét félnek vannak fenntartásai a hosszú szünettel kapcsolatosan. A munkáltatók sokszor attól félnek, hogy behozhatatlan hátrányt jelent, ha valaki ennyi időre kiesik a napi pörgésből, a munkavállalók viszont abban bizonytalanok, hogy tényleg várják-e majd őket vissza.

Pedig az alkotói szabadság mindkét félnek megéri. Hosszú távon bizonyítottan pénzügyileg is megtérül a munkáltató számára, a munkavállaló meg kilép a fásultságból, ismét vonzóvá válik számára a munka, produktívabb lesz, és nő a lojalitása. A termelékenységre gyakorolt jótékony hatás mellett tehát a kulcsfontosságú emberek elvándorlásának esélye is csökkenthető általa.

Nincs szabály

Magyarországon ez a fajta szabadság kevéssé elterjedt, sokszor a munkavállalók egyéni kezdeményezésére jön létre az Interim.hu szakemberei szerint. Nincs külön jogszabály, közös megegyezéssel bármikor kezdeményezhető. Mivel azonban járulékalapot képező fizetés sincs, ez az időszak nem számít a szolgálati időbe, és tb-jogosultsággal sem jár.

Helyettesítés, de kivel?
Az alkotói szabadság megkezdését körültekintő felkészülésnek kell megelőznie. A távozó szakembert pótolni kell a cégnél, amire megoldás lehet egy úgynevezett interim menedzser, vagyis határozott időre, határozott feladatra szerződő szakember alkalmazása. Státusukból adódóan ők nem jelentenek veszélyt az átmenetileg távozó kulcsember pozíciójára, így mindkét fél számára megnyugtató a megoldás. Határozott munkaidejű szerződéses munkavállalóval is pótolható az átmenetileg távol lévő szakember. Az alkotói szabadságára készülő akár maga is részt vehet helyettese kiválasztásában. Az interim menedzsmentről itt olvashat bővebben.

Nyugaton számos cég alkalmazza eredményesen, általában a cégpolitika szabályozza igénybevételének feltételeit. Legalább ötéves munkaviszonyhoz kötik, sok helyen pedig abban is megállapodnak, hogy milyen típusú önfejlesztést várnak el a munkavállalótól a karrierszünet időszaka alatt. Érezhetően itthon is van elmozdulás: a pedagógusoknak járó egyéves alkotói szabadságot az új köznevelési törvény tartalmazza, tíz év munkaviszonyhoz kötve. Sikeres példa itthon működő multicégek körében is akad.

Mire jó?

Az alkotói szabadság időszaka számos módon eltölthető eredményesen. Van, aki nyelvtudása tökéletesítésére használja fel, mások a túlterheltség miatt elhanyagolt testüket helyezik a középpontba, és valamilyen fizikai munkába kezdenek – gyökeresen változtatva berögzült szokásaikon. A lelki feltöltődés is kiemelten fontos cél, ezért gyakori valamilyen jótékonysági, önkéntes munkába való bekapcsolódás.

Hogy mit érdemes választani, abban fontos szerepe van annak, hogy milyen területen dolgozunk, illetve hogy milyen távlati karriercélokat tűztünk magunk elé. Általában akkor sikeres az alkotói szabadság, ha jelentős környezetváltással és a mindennapi tevékenység teljes átalakulásával jár. Olyan dolgokkal érdemes foglalkozni, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és olyan emberekkel találkozni, akikkel egyébként esélyünk sem lenne. Visszatérve a földre: erősen meghatározza a célokat és lehetőségeket, hogy valaki megengedheti-e magának, hogy a karrierszünet idején ne keressen pénzt. Van, aki úgy számol, hogy egy hónap szünet az éves fizetése nyolc százalékának elvesztését jelenti, ami nyilvánvalóan kigazdálkodható. Az átlagos középvezetők számára az viszont valószínűleg elképzelhetetlen, hogy egy évig ne legyen jövedelmük. Megoldás lehet a rövidebb szünet, valamint szakemberek tanácsolják az előrelátó spórolást, és például a sabbatical idején üresen álló lakásunk kiadását. A kreatív gondolkodás rögtön a megélhetési probléma áthidalásával kezdődhet.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek