Fekete városok: Pesten dolgoznak a legtöbben illegálisan

2015. szeptember 17. csütörtök - 12:03 / piacesprofit.hu
  •    

A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint az elmúlt három esztendőben – 2012 és 2014 között – mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak az ellenőrzött cégeknek az aránya, amelyek be nem jelentett dolgozókat foglalkoztattak – derül ki a feketelista.hu adataiból.

Kép: SXC

Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött. Árnyalja némileg ezt a képet az ellenőrzések alacsony száma: a munkaügyi hatóság szemlátomást nem tud mit kezdeni az óriási feketepiaccal, így a címben szereplő állítás az elvégzett ellenőrzéseken alapuló, igen reprezentatív becslésen alapul. Igaz, nem tudható az ellenőrzött cégek nagysága és azok aránya az összeshez képest (a kis cégek ugyanis valószínűleg nagyobb arányban foglalkoztatnak feketén). A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret – tájékoztat a feketelista.hu. A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580 ezer gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 ezer munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt. Mit ellenőrizhet pontosan a munkaügyi ellenőr, és meddig terjed a hatásköre?

Az építőipar a „legszennyezettebb”

Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják „kiszűrni”. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, a kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.

Senkinek sem jó az ügyeskedés
A munkavállalók bejelentés nélküli foglalkoztatása jelenleg Magyarország egyik legnagyobb problémája, a jelenség össztársadalmi szinten is kárt okoz, hiszen hosszú távon a munkáltató, a munkavállaló, az állam és a társadalom is nagy veszteségeket szenved el.

Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.

„Kíméletes” retorziók

A munkaügyi revizorok adatai szerint ebben az évben az ellenőrzések által érintett dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. Ezek a cégek az adófizetőkhöz képest jogtalanul jelentős gazdasági előnyhöz jutottak, és torzították a piaci versenyt. Jelentős üzleti körről van szó, hiszen – a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 580 ezer vállalkozást figyelembe véve – méltányos számítások szerint is – mintegy 60 ezer  vállalkozás lehet érintett. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető. Ehhez képest a bírságolás meglehetősen „kíméletes”. A foglalkoztató (kis- és középvállalkozások esetében csak ismételt jogértést követően) 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Az is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a társaságot a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból kizárják.

A hazai feketegazdaságnak a teljes nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított arányát csak becsülni lehet. A legtöbb elemző 20-22 százalékra teszi, ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Ez az arány nagyjából megegyezik a közép-európai országok átlagával. Legelfogadottabbnak a Randstad Holding legutóbbi felmérése tűnik, amely mintegy húsz ország adatait vizsgálta. E szerint Magyarországon a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék. Horvátországban és Romániában a legmagasabb: 28,1 százalékos. Szlovéniában 23,1 százalékon, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll. Összehasonlításként: Ausztriában mindössze 7,5 százalékos.

Nem büntetésre hajtanak a munkaügyi ellenőrök?
A hatóság elsődleges célja a tájékoztatás, a helyes magatartás elősegítése, a szabályok betartatása, nem pedig a büntetés. Ezért az ellenőrzések következményeként legtöbbször csak figyelmeztetnek vagy kötelezik a munkáltatókat a munkavédelmi és munkaügyi szabályok betartására.

Két év a szégyenlistán

A foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt tavaly összesen 1,3 milliárd forint, az idén augusztusig, pedig 533 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bírságot adóként szedi be. A NAV a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak az adatait, akikről a jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem teljesítették a foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Ha a jogsértés nem ismétlődik – a közzétételtől számított két év eltelte után –, nevét törlik a listáról.

A feketelista.hu a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.

A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 – gazdasági súlyával magyarázhatóan – Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből pedig 80 cég nevét olvashatjuk a névsorban. A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál.

A nagyvárosok közül – nyilvánvalóan – a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A többi nagyvárost illetően: a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48) és Szegedről (40) került a listára. A legkevésbé „fertőzött” városok: Kaposvár (4), Tatabánya (6) és Szombathely (9 céggel).

A munkavállaló is ellenőrizheti a munkáltatót
Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat meg például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is. A munkavállalás előtt ezért célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján, ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.