Ezt kell tudni a keresőképtelenségről

2015. április 14. kedd - 12:06 / piacesprofit.hu
  •    

A keresőképtelenség azt jelenti, hogy valaki valamilyen okból távol marad a munkától, vagy nincs munkára képes állapotban. A keresőképtelenségnek több variációja lehet, attól függően, hogy a helyzet mit kíván meg a munkavállalótól, a munkáltatótól, milyen igazolásokat kell beszerezni, és milyen juttatások járnak.

Kép: SXC

A távolmaradás lehet igazolt és fizetett, igazolt és nem fizetett, valamint igazolatlan. Érdemes tudni, hogy legutóbbi esetben a biztosítási jogviszony is szünetel a távolmaradás idejére, tehát a munkavállalónak saját maga után be kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor is, ha egy-egy napról van szó. Ennek hiányában ugyanis lyuk keletkezik a jogviszony folyamatosságában, illetve nem jogosult ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatásra. (A munkáltató pedig köteles ezt jelenteni az OEP felé.) A járulék havi összege 6930 forint, vagyis egy napra 231 forintot kell befizetni.

Igazolások

A keresőképtelenséget igazolni kell. Ilyen igazolást a háziorvos, kezelőorvos vagy a házi gyermekorvos állíthat ki. A sima igazolás 7 napig elfogadható (ez a közkeletű rózsaszín igazolás), utána már folyamatos keresőképtelenségről szóló nyomtatványon (közkeletű nevén a kutyanyelven) kell igazolni – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország két bérszámfejtő munkatársa, Holes Ivett és Kovács Krisztina együttműködő partnerünk, a HR Portál oldalán.

Az igazoláson az adatoknak (munkavállaló, orvos), a dátumoknak és a keresőképtelenség okának kell pontosan szerepelni. Ugyanis az ellátások megítélése ez alapján történik. Az igazolás minél hamarabb történő leadása a munkáltatónak a dolgozó érdeke (és kötelessége), hiszen ez után kezdődhet az ügyintézés a folyósítás elindítására.

Az sem mindegy, hogy a munkáltató milyen módon veszi át az igazolást. A BDO szakértői figyelmeztettek, hogy ha az igazolással kapcsolatban probléma merül fel, az eredeti példányt akkor sem szabad visszaadni a munkavállalónak, hanem az orvostól kell kérni annak helyesbítését. A hivatalos átvételnek átadás-átvételi jegyzék kíséretében kell történnie, ha személyes átadásról van szó, ha postai úton érkezik a munkáltatóhoz, akkor pedig iktatni kell.

Merjen beteg lenni, a főnök se bánja
Egy felmérés szerint a hazai dolgozók alig fele szokott betegszabadságot kivenni, és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia. 32 százalék félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek ezzel a lehetőséggel. Pedig a munkáltatók állítólag nem szeretnék, hogy betegen dolgozzanak az embereik.

Külföldön bekövetkező baleset vagy betegség esetén, amely keresőképtelenséget okoz, szintén megfelel az ottani orvostól vagy kórháztól kapott igazolás, ezt fordíttatni nem kell, a munkavállalót kell nyilatkoztatni az okokról. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya ellátásra jogosít, ugyanakkor egyes országokban a helyieknek önrészt is kell fizetniük a kezelésből, ami az egyéb EU-s állampolgárokra is vonatkozik, így erre érdemes odafigyelni, esetleg külön utazási biztosítást kötni.

Betegszabadság

A Munka törvénykönyve szerint a dolgozónak 15 munkanap betegszabadság jár évente, amelyre a távolléti díj 70 százalékát kell megfizetnie a munkáltatónak. Sokan ezt saját hatáskörben kiegészítik 100 százalékra. Ez alatt az idő alatt a munkavállaló a rendelkezésre állás alól mentesül.

A keresőképtelenség ideje alatt munka nem végezhető, de a munkavállaló, ha úgy érzi, meggyógyult, felveheti a munkát, amelyre már munkabért kap, vagy fizetett szabadságot vehet igénybe ezekre a napokra, saját döntése alapján. A betegszabadság munkanapra jár.

Táppénz

Akinek fennálló biztosítási jogviszonya van, és egészségbiztosítási járulékot fizet. az jogosult táppénzre. Így például a nyugdíjas munkavállaló nem jogosult a betegszabadsága után táppénzre, mert nem fizeti a fenti járulékot. Távolléte ezért igazolt, de nem fizetett távollétnek minősül.

A jogviszony időtartamától függ, hogy mennyi ideig jár táppénz, alapvetően egy évig, de ha valaki például nem volt biztosított a keresőképtelenséget megelőző egy teljes évben, akkor csak addig jár, amennyi a folyamatos biztosításnak megfelelő idő.

A táppénz naptári napra jár, mértéke 60 százalék, ha a munkavállaló kétévi, folyamatos biztosítással rendelkezik, ha az idő ennél kevesebb, akkor a mértéke 50 százalék. Napi maximum összege 2015. január 1-jétől 7000 forint/nap. (Nem haladhatja meg az aktuális minimálbér kétszeresének harmincad részét.)

Komoly változások jönnek a TB-ben
Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget, és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra a társadalombiztosítási ellátások.

Fizetés nélküli szabadság esetén, mivel a biztosítási jogviszony is szünetel, táppénz sem jár. Ha valaki hétfőtől péntekig keresőképtelen, akkor a hétvégére sem jár, azonban ha csak mondjuk a következő hét keddjétől keresőképes az igazolás szerint, akkor hétvégére és hétfőre is jár a táppénz. Nem jogosult táppénzre, ahogy fentebb említettük, a nyugdíjas és a gyesen lévő kismama sem, hacsak a gyes mellett nem végez munkát, mert akkor annak alapján kap ellátást.

A táppénzes ellátás érdekében együtt kell működni az orvossal, aki az igazolást kiállítja, meg kell jelenni a szükséges vizsgálatokon, ellenkező esetben megszüntetik az ellátás folyósítását. A munkáltató kérhet TB-ellenőrzést a munkáltatójára, amely esetben az OEP orvosa vizsgálhatja, akár a munkavállaló lakóhelyén, hogy megalapozott-e a keresőképtelenség. Ez a felülvizsgálat  OEP-szolgáltatás, így díja van, 15 800 forint.

TB-kifizetőhely vagy sem a munkahely?

Amennyiben átlépi a munkáltató a 100 fős létszámot, és a biztosítottak száma hat hónapnál hosszabb ideig száz felett van, akkor kifizetőhellyé válik, hatósági jogkörrel, vagyis elbírálja az igényeket, folyósítja az ellátásokat, határozatokat hoz, így ezt a munkát csak erre felkészült szakember végezheti, ez a foglalkoztató teljes felelőssége.

Amennyiben nem kifizetőhely, akkor az igazolásokat, nyilatkozatokat, foglalkoztatói igazolást az OEP-hez kell elküldenie, öt napon belül, ha nincs szükség hiánypótlásra, az ügyintézési idő 18 nap, ha szükség van, akkor 21.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor